Popper Péter beírta magát az emberek szívébe. Művei sokunknak adtak, és adnak a mai napig megnyugvást. Segít a világ dolgaiban való eligazodásban, motiválja szellemi ébredésünket. Előadásait szerencsére 2005 óta amatőr felvételek is őrzik. Ezeket témánként egy-egy csokorba szedve, … Tovább »

Az ‘0xOmar’ nevű hacker szerdán újból akcióba lendült, kétszáz izraeli
hitelkártya-tulajdonos személyes adatainak közzétételével folytatódik a
január eleje óta tartó adok-kapok. Jeruzsálem a hétvégén azt ígérte,
hogy az országot fenyegető kiberbűnözőkkel szemben ugyanúgy fog eljárni,
mint a közönséges terroristákkal. A Hamász digitális intifádára
bátorítja az arab fiatalokat.

Ehud Barak izraeli védelmi miniszter szerdán egy rádióinterjúban
elmondta: nemzetközi lépéseket tesznek annak érdekében, hogy lelassítsák
Irán nukleáris programját, és „messze van még” az a döntés, hogy Izrael
katonai csapást mérjen Iránra.
 

Martonyi János külügyminiszter szerint a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot.

Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott, “a vészkorszak idején a
magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott”. “Nem tudta
megvédeni állampolgárait”, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt –
segítséget nyújtott, s hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.

Színház – Kényszer szülte profilbővítés a Bethlen téren
Ismét feltűnik Budapest életében egy régi-új színháznév, a Bethlen Téri
Színház: ez az eredeti helyén nyílik meg újra, viszont nem egészen az
eredeti névvel, mert a háború előtt nem „színháznak”, hanem „színpadnak”
nevezte magát

Van-e valóságalapja az antiszemitizmus általa vázolt koncepciójának,
vagy a szerző önsorsrontóan – az 1930-as évek zsidóellenes szellemétől
befolyásolva – bírálja a zsidóságot? Mennyiben lehet érvényes Tábor Béla
kritikája a mai (magyar) zsidóságra? Mennyiben
változtatja meg a holokauszt és a zsidó állam megalakulása az általa
felvázolt gondolati kereteket?

A Jewish Telegraphic Agency, a legismertebb angol nyelvű zsidó
hírügynökség budapesti riportjában a Kozma utcai temető körüli
vizsgálatokról és a Mazsihiszt körülvevő zűrzavarról ír.

Világosan kidomborodik Köves könyvéből a modern ortodox zsidó identitás
egy alapvető vonása. Az tudniillik, hogy az ortodox zsidóság nem a
Felvilágosodás és az emancipáció előtti zsidó vallás egyszerű
változatlan folytatása (akkor sem, ha maguk az ortodox ideológusok ezt
sokszor így látják és láttatják), hanem a zsidó hagyomány
újradefiniálása a modernitással szemben.

Öt korábbi kurátor fellebbezése miatt változatlanul nem tudja megtartani alakuló ülését a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) kuratóriuma. A Zsidó Közösségi Kerekasztal minden résztvevője által támogatott, és a Kormány által is elfogadott, megújított kuratórium jogerős nyilvántartásba vételét akadályozzák olyan kurátorok, akik a megújított kuratóriumba nem kerültek be.

A neokonzervatív Welt napilap szerint sem a baloldaliak, sem a
konzervatívok, sem a liberálisok nem igazi demokraták Magyarországon.

A középkori Afganisztán zsidó kereskedőinek tulajdonított 150
pergamentekercset máris az új holt-tengeri tekercseknek kiáltották ki. A
felfedezés új lendületet adhat a Bibliából ismert elveszett tíz törzs
legendájáról szóló vitának is.

Izrael hét hónappal ezelőtt bejelentett kiberterror-elhárítási egysége szakértők szerint nagy tévedésnek bizonyult: a költségvetésen kívül a személyi állomány és a hatáskör is hiányzik, a kiszemelt műveleti vezető pedig visszautasította a felkínált munkát – írta a Háárec című izraeli napilap internetes oldalán szerdán.

A Marom Egyesület a Sirállyal közösen indított – havonta jelentkező –
sorozatot a Kádár-kori nyilvánosság „alternatív regisztereiről”,
informális, félhivatalos vagy üldözött ellenzéki, vallási és művészeti,
alkotói köreiről. A második beszélgetés december 21-én zajlott le.

A bécsi Der Standard írása szerint Orbán “önkényuralmi rendszert” épít
ki Magyarországon, majd a szerző párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz,
Hugo Chávez venezuelai elnök, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és
Orbán Viktor hatalomgyakorlási módja között, mondván, mindegyik esetben
olyan berendezkedésről van szó, amely “már nem demokrácia, de még nem is
teljesen diktatúra”. 

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Interjúnkban Moti keren egyarán beszél Régiónk kutúrális gazdagságáró, saját zsidó múltjáról és cége stratégiáiról

Botrányos tankönyvet osztottak ki a szaúdi középiskolákban. A diákok csonkolást, valamint a zsidók és melegek kiirtását tanulják meg.  

Dagad a sár a falusi porta udvarán, azaz a Trafó színpadán, ahol a Staatsschauspiel Hannover vendégjátékában a Tiszaeszlári Solymosi Esztert adják. A Krúdy Gyula regénye nyomán készült előadás az ösztönök fékezhetetlen erejére helyezi a hangsúlyt. 
A darabor Mundruczó Kornál … Tovább »