Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

Dés Mihállyal beszélget Várnai Pál

Izrael Állam és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás Pápai látogatások Izraelbe címmel a Budapesti Olasz Kultúrintézetben kedden.

Jaime Vándor (1933-2014)

A „Színeim története” című fotókiállítás 2014. szeptember 15. és október 10. között az Izraeli Kulturális Intézetben (Mala Zisser Épület, 1061 Budapest, Paulay Ede utca 1.), minden nap 10.00 és 18.00 óra között látható. A szövegek és fotográfiák Turós Margaréta munkái. A kiállítás megnyitója: 2014. szeptember 15. (hétfő) 18 óra.

Fischer Iván, Fellegi Ádám, Fischer Ádám, Frigyesi Judit, klezmerek és kántorok, továbbá búcsú Reb Zalmantól, J. L. Perec, a jiddis klasszikus egy írása, könyvkritikák…

Presser Gábor, Rúzsa Magdi, Falusi Mariann és Szabó Tamás lép fel azon a jótékonysági koncerten, amelyet a szabadkai zsinagóga javára rendeznek szeptember 11-én az észak-vajdasági településen.

Abbázia, Fiume, Trieszt… A Monarchia diszkrét bája

Az Izraeli Kulturális Intézet idén Izrael függetlenségének 66. évfordulója alkalmából egy délutánra elhozza a Szent István parkba az izraeli utcabál hangulatát.

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

Közös toleranciaprojektet indított Sós kávé (Salziger Kaffee) címmel a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából a Budapest XX. Kerületi Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium, valamint németországi testvériskolája, a saarlouis-i Gymnasium am Stadtgarten, a magyar holokauszttúlélő nők visszaemlékezéseit tartalmazó Sós kávé című kötet egyes részeit színpadra állítva. A két iskola diákszínjátszói 2014. január 31-én Saarlouis-ban mutatták be először német nyelven előadásaikat, április 2-án és 3-án pedig Budapesten az Izraeli Kulturális Intézet, illetve a Bálint Ház közönsége ismerhette meg a darabokat.

Megjelent a Szombat áprilisi száma
Borbély Szilárd egyik utolsó írása és Jeszenszky Géza válasza az Emlékezetközösség körkérdésére. Holokauszt a magyar irodalomban: Osztovits Ágnes, Szegő János és Vári György kerekasztal-beszélgetése. Gyerekkönyvek a vészkorszakról, Heller … Tovább »

Fájdalmas a múlttal való szembenézés, de enélkül nem lesz katarzis, nincs megújulás. Magyarok rontottak magyarokra” – mondta Nagy Andor, Magyarország tel-avivi nagykövete a magyar holokauszt hetvenedik évfordulója kapcsán Izraelben rendezett konferencián szerdán: ez volt a magyar … Tovább »

Kapedli és kokárda: Lehetséges-e új magyar-zsidó identitás? – A Szombat körkérdése
A válaszadók:

Berkovits Balázs, Bodnár Dániel, Fónagy János, Fritz Zsuzsa, Gerő András, Heisler András, Hernádi Miklós, Karády Viktor, Kende Péter, Radnóti Zoltán, Rubin Eszter, Schweitzer … Tovább »

Együttélésre vannak ítélve a magyarországi közösségek – hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Kisebbség és többség között – A magyar és a zsidó/izraeli etnikai és kulturális tapasztalatok az elmúlt századokban című tanulmánykötet bemutatóján kedden Budapesten.

Az emberi erőforrások minisztere sajnálja, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége úgy döntött, egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain. A miniszter szerint Mazsihisz által felvetett kérdések figyelmet érdemelnek, de a bojkott, a párbeszédtől … Tovább »

Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel … Tovább »

Több zsidó kulturális szervezet továbbra is a lemondását követeli Szakály Sándornak, aki egy 1941-es tömeges deportálást idegenrendészeti akciónak nevezetett.

A Sorsok házával kapcsolatban a Jad Vasem vezetői utaltak arra: azt szeretnék, hogy az általános emberi szenvedés mellett világos legyen, hogy a zsidó emberek, a zsidó gyerekek a zsidóságuk miatt szenvedtek.

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről