Összesen 789 találat (761 - 780) : Ilan Mor.
Szegő Krisztina: Washingtoni szédertől a Vállalkozók Pártjáig
(róbert): A kárpátaljai megmaradtak
Kroó László: „Tiszteletbeli zsidó lettem”
Széljegyzetek
Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll…
Válasz Raj Tamásnak
(g.j.): Hitközségi küldöttgyűlések
Bognár … Tovább »
Szénási Sándor, a művelődéspolitikai rovat munkatársa
Rózsa T.-nél napirenden volt az, hogy ez a goj meg az a goj, amivel önmagában engem nem lehet megsérteni, de nem tudom, hogy egy embernek miért fontos ez? És akkor valahogy kialakult bennem mondom, nem volt bennem személyes sértettség, … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »
Habár az alábbi kis történetecske halakról szól majd, a mesét – hogy egészen érthető legyen – most tehenekkel kezdeném. A teheneket Izrael vásárolta egy régi anekdota szerint, Hollandiától. Először csalódtak a vásárban, hiszen az odahaza igen jól tejelő jószágok a Szentföldre … Tovább »
Teste tüzelt, gennyes sebeit lángoló dárdák hegyei nyaldosták, mintha több ezer tűn feküdne. A határtalan fájdalomtól meggörnyedt, s ez rettenetesebb volt még az áhított halálnál is.
Tűznyelvek mardosták mindenfelől, fejét, lábát izzó szikrák hasogatták.
Élet és halál, … Tovább »
(Szenes Hanna: Napló – Levelek – Versek – Szépirodalmi kísérletek – Rövidebb írások. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1991. 590 oldal, 350 Ft.)
A nehéz helyzetben lévő Szépirodalmi Könyvkiadó Szenes Hanna életművét adta ki méltó küllemű, vaskos kötetben. Az alcím sejteti, hogy … Tovább »
A hölgyet egyesületünk rendezvényeiről ismerem, és a véletlen ültette mellém a metrón. Annyit tudok róla, hogy évekkel ezelőtt kérte: a havi hírlevél feladójaként ne tüntessék fel a MAZSIKE nevét, mert ugye a szomszédok… Míg rohan a szerelvény, beszélgetünk. Örömmel mesélem, … Tovább »
A zsidóság szerepvállalása a társadalmi-politikai modernizációért vívott küzdelemben
A Huszadik Század, a Társadalomtudományi Társaság és tágabb értelemben a Nyugat s az új művészet társadalmi hátterét kell elemeznünk a zsidóság vonatkozásában. Egyszerűen és tényszerűen … Tovább »
Üres lappal kezdjük életünket, de mire hasznossal tölthetnénk meg, mások telefirkálják.
A legtöbb embert nem a terhek súlya, hanem a terhek tudata roppantja össze.
A jellem szálfa, melyen ha túl sok az ág, a lombozat meghajlik.
Nem mindig a nemes veret az érték – agyagkorsóban … Tovább »
Csipkerózsika álmából ébred a magyarországi zsidóság háború utáni történetének hosszú ideig – kényszerűségből – egyedüli kulturális kiadványa: az Évkönyv. Scheiber Sándor halálával szakadt meg a hagyomány, utoljára 1984-ben látott napvilágot az antológia. A hosszú szünet … Tovább »
Izraeli költők versein kívül feltehetően a magyarul írt 15 szonett az első lírai megörökítése az Öböl-háborúnak. A szerző az egyik önkéntes csoport tagjaként tartózkodott Erecben azokban a napokban, amikor a rakéták elérték az országot, és nem lehetett tudni, hogy a megvadult … Tovább »
A haragvó próféta: Füst Milán
(1888-1967)
Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” költő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe … Tovább »
A véletlen adta kezembe – antikvárium polcáról emeltem le – a Modern Könyvtár Gömöri Jenő által szerkesztett értékes füzetsorozatának egyik, 1912-ben megjelent példányát, amely a 104-105. számot viseli. Ebben láttak napvilágot a rendkívül termékeny és sokoldalú – de ma már alig-alig … Tovább »
A vészkorszak Isten büntetése volt, amiért a zsidók eltávolodtak a vallástól és parancsolataitól: és mivelhogy ma sem közelednek a hithez, a vészkorszak megismétlődhet – ezt mondta az izraeli Bnej Brak város ponivezsi jesiva rabbija, Eliezer Sach, akinek minden szavát tanítványainak … Tovább »
A magyar-zsidó viszonyt taglaló egyik cikkében (1917) Ady Endre egy erdélyi „jeremiádiróra”, Farkas András prédikátorra hivatkozik, aki „Juda és Árpád balsorsának bolondul nagy hasonlatosságát” bizonyítgatta, majd egy ausztráliai néptörzs sajátos ünnepét, a korrobori elnevezésű … Tovább »
Tíz éve halt meg Anatol Lvovics Kaplan, a század szovjet festőművészetének kiemelkedő alakja. A világnak úgyszólván minden részében ismerik művészetét: kiállított Párizsban, Londonban, Torinóban, Milánóban, Jeruzsálemben, New Yorkban, Becsben, Lipcsében, ami a legnagyobbak … Tovább »
A dialógus igazi eredmény, hát még ha képesek vagyunk is szót érteni. A keresztény–zsidó párbeszéd örvendetes tényén túl az őszinte önfeltárás erényét hozhatja ki belőlünk, ami hozzásegít a tisztánlátáshoz, és egymás iránti megbecsülésünkhöz. A szótértők kerekasztal-beszélgetése … Tovább »
Először talán akkor fogott el holmi furcsa érzés, amikor pár hónapja kezembe került a Végjáték a Fehér Házban című szubjektív aktuálpolitikai krónika és lapozgatni kezdtem a helyettes szóvivő titkait. Ahogy olvastam, egyre erősödött bennem a felismerés, hogy ezek a titkok … Tovább »
NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT, az akkor már halálosan beteg, azóta elhunyt kolozsvári író, Szilágyi András ágya mellett hosszasan beszélgettünk az odalátogató Gáli Ernő professzorral, a Korunk című nagy múltú erdélyi folyóirat főszerkesztőjével. Első, személyes találkozásunk … Tovább »
VAN EGY ORSZÁG, ahova odamehetsz, ha minden kötél szakad. Van egy darab föld, ahol azonnal teljes jogú állampolgár lehetsz. Van egy zsidó ország, ahol nemzeti-népi léted problematikus volta átemelkedik egy másik szintre: egy szabadon beszélő közvélemény szintjére. Megvalósult … Tovább »