A lengyel kormány illetékesei is kételkednek annak a két férfinak az állításában, akik szerint Walbrzych térségében egy földradarfelvétel révén rábukkantak az arra az aranyvonatra, amely a haláltáborokba küldött zsidók értékeit foglalhatja magában.

Kilencvenéves a nagykőrösi zsidó hitközség zsinagógája. Illusztris vendégekkel méltatták a jubileumot.

Mini-konferencia az Iráni atom-megállapodásról.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

“…néhányunkról kiderült a Tilos az Á-ban, a Fekete Lyukban és a Hunnia moziban, hogy valami megmagyarázhatatlanul közös bennünk és egy apró, de annál erősebb mágnes kezdett el húzni bennünket Magához.”

Frigyesi Niran Judit zenetörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál

Interjú az új országos főrabbival, Frölich Róberttel.

Miért nem akadályozza meg a nukleáris megállapodás Iránt abban, hogy atombombát állítson elő? Izrael Állam budapesti nagykövetének írása.

A nukleáris egyezményt Iránnal néhány héttel ezelőtt Bécsben írták alá. A megállapodást követően szárnyra keltek a remények. A … Tovább »

Megtalálták a filiszteusok városának, Gátnak a városkapuját és erődrendszerét izraeli régészek, akik a Jeruzsálem és Askelón között félúton, a Júdea-hegység lábánál fekvő Tel Zafit Nemzeti Parkban folytatnak ásatásokat.

2015. szeptember 2-án indul a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal.

„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.

A roma holokauszt áldozataira emlékező tablókiállítás nyílt pénteken Budapesten, amelyet szeptember 30-ig lehet megtekinteni a 2-es, 3-as és 4-es metró szerelvényeiben.

Történelmi események és életképek – izraeli és magyar szemmel

A 2014-es Holokauszt Emlékév akár jó esély is lehetett volna arra, hogy változtasson valamennyit. Nehéz eldönteni, kinek a hibája, hogy ez nem, vagy csak nyomokban sikerült. Sikerülhetett-e egyáltalán?

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.

„A jövőben […] azokat a fiatalkorúakat, akikről megállapítást nyer, hogy a zsidó fajhoz tartoznak, kivétel nélkül el kell távolítani az összes alsó-, közép- és felsőfokú iskolából.” (1938)

Portrék – utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. Az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat, pályatársakét, elérhető klasszikusokét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.

A holokauszt nemcsak keresztényietlen és embertelen tett, de hazaárulás is volt – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedd este Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában.

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Kötelező tárgyként tanulnak a holokausztról a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) hallgatói szeptembertől – jelentette be Szuromi Szabolcs, az egyetem rektora kedden Budapesten.