Simon Judit nagyváradi újságíróval Kőrössi P. József beszélgetKezdjük a családoddal.Apám családja, a Simonok, a vallás felszabadítás után jöttek Erdélybe Ausztriából, egy részük a Székelyföldön kötött ki, és katolizált. Édesapám, Simon György színész volt, a bátyja … Tovább »

Két héttel a különös események után már föl lehet tenni a kérdést: mi is történt valójában Miskolcon (majd ennek nyomán az országos politikában és a médiában)? A városi kapitány beszámolt a sajtónak a rendőrség kéthavi munkájáról, a közbiztonság helyzetéről.

XVI. Benedek pápa amerikai zsidó szervezetek vezetőivel tartott minapi megbeszélése után félreérthetetlenül leszögezte: a holokauszt tagadása tűrhetetlen és elfogadhatatlan. Különösen azoknak kell ezt belátniuk, akik a Szentírás üzenetét hirdetik. Ugyanakkor pár héttel ezelőtt a Vatikán a Holokausztot tagadó (nézetei miatt II. János Pál idején kiközösített) püspök, Richard Williamson rehabilitálásával borzolta a demokratikus nagyközönség idegeit. Ellie Wiesel most ismét kiátkozását követeli.

Elsõ pillantásra három gyõztese is van az elõrehozott választásoknak Izraelben: a Kadima és a Likud is úgy látja, kormányt alakíthat. A szélsõjobb is örülhet, hiszen harmadik erõvé vált. Világos az is, ki az egyértelmû vesztes: a baloldali Munkapárt, amely máris jelezte: nem kíván semmilyen koalícióban részt venni. A választásra egyértelmûen rávetült a lezáratlan gázai háború és az iráni fenyegetés árnyéka.

A kedden lezajlott izraeli parlamenti választások egyik nagy nyertese Avigdor Liberman és ultranacionalista, szélsőjobboldali Iszrael Béténu (Izrael az Otthonunk) pártja.
 

Február 11-én és 12-én két díj is gazdára talál a Párizsi Magyar Intézetben: a magyar-francia fordítóknak járó Nicole Bagarry-Karátson díj és a Magyarországgal kapcsolatos kutatásért járó Prix Hungarica.
 

Izrael újabb háborúba keveredett, ez a háborúsdi lényegszerűen tartozik hozzá a történelméhez, mondhatni olyan, mintha egy bakelit-lemezt soha nem lehetne végigjátszani, mert mindig beakadna vagy elakadna.

Mint minden arab-izraeli háborúnak, ennek is több dimenziója létezik, mi ezekből … Tovább »

Nem ez volt az első eset, hogy rengeteg pénz volt a Gáza felé tartó hamászosoknál azóta, hogy 2006-ban megnyerte a szervezet a palesztin választásokat.
 

A Jerusalem Post elemzése megállapítja: hasznos összevetni azokat az elkülönülő utakat, melyeket a közel-keleti térség két fontos, sőt, kulcsfontosságú állama bejár manapság; Egyiptomról és Törökországról van szó. 

E sorok írói mindenekelőtt magyarázattal tartoznak. Egy írásra kívánunk reflektálni, amely a Népszabadságban jelent meg, ám válaszunkat – az írott és íratlan sajtószokásokkal ellentétesen, mégis legjobb lelkiismeretünk szerint – az ÉS-ben tesszük közzé. 

Szalay László a Magyar Hírlap hasábjain reflektált arra a kritikára, mellyel egy nem is oly régen megjelent írását az antiszemitizmus.hu honlapon illettük. Úgy ildomos, ha mind reflexióját, mind pedig a kritikánkat kiváltó írásának főbb gondolatait elemző olvasás tárgyává tesszük.

Nemrég jelent meg tanulmánykötete Az idő nélküli hely címmel, amelyben az antiszemitizmus és az idegengyűlölet eredetét is kutatja. A vallásfilozófus szerint a baloldalnak nincs hatásos ellenszere a jobboldal fundamentalizmusára. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

1944 szeptemberében London lakói arra lettek figyelmesek, hogy bizonyos épületek minden előjel nélkül felrobbantak. Se német bombázót nem láttak, se a régi, megszokott V-1 lövedékek zúgását nem hallották, csak a robbanást. 

Nemegyszer figyeltem gyerekkoromban, hogy ha egy széket, vagy ágyat reparált, abból mindig nagy baj lett. Amikor ezeket mesélte, derűsen elképzeltem, hogy a gyalu élét próbálja állítgatni, de hol túl mélyen hasít bele a fába, hol nem fog semmit, élesen össze-vissza karcolja a deszka … Tovább »

Még a romák integrációs nehézségeit, a nem roma falusi lakosoknak a romákkal kapcsolatos tapasztalatait és félelmeit is hajlamosak voltak azonnal “rasszizmusnak” kikiáltani a mainstream uralkodó politikusai, közírói. 

Vasárnap még lövöldözések tarkították a tűzszünetet a Gázai övezetben. Izrael szombat este hirdetett fegyvernyugvást, a Hamász pedig másnap közölte: egy hétig nem támadja a zsidó államot. A háborúnak ezzel valószínűleg nincs vége. Valki László nemzetközi jogásszal, az ELTE ÁJK professzorával a konfliktus hátteréről beszélgettünk.

Kafka temetéséről jövet a gyászolók döbbenten észlelték, hogy az óváros tornyának órája megállt (Max Brod). Megpattant benne egy rugó. Jelképesen is, miképpen a valóságban, Kafka műve fölött megállt az idő. Jóslatait ugyan lefordították a diktatúrák fenyegetésére (Fritz Stern), ám ez az aktualizálás hatásos volt esetleg, de korántsem tartós. 

Izrael egy demokratikus állam, természetesen vannak ellenző hangok is. Két részre osztanám őket. Mivel háború idején a népek egységbe kovácsolódnak a közös külső ellenség ellen, főként periférikus társadalmi csoportok szállnak szembe a főárammal. Egyrészt az izraeli társadalomnak sajnos a peremén élő arab fiatalok tüntettek Kelet-Jeruzsálemben és Názáret környékén, másrészt a nagyon másként gondolkodó ultrabaloldaliak, főleg egyetemisták, egy szűk értelmiségi réteg.  

A végállomáson ülök a villamoson, nem indul, délfelé jár, fejemet az ablaküvegnek támasztom, és bámulok kifelé. A Moszkva téren valószínűtlen alakok imbolyognak a hőségben, árnyék sehol. Mindig újra lenyűgöz a környék, ilyen csúfat még a Balkánon is ritkán találni.

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.