A globális pénztőke, ha úgy tetszik, a zsidó nagytőke be akarja kebelezni az egész világot, és főleg Magyarországot a termőfölddel, az ivóvízkészlettel. Izraelben, Jeruzsálemben már magyarul tanítják a gyerekeket, hogy elsajátítsák új hazájuk nyelvét. Privatizálni akarják az egyetemeket, és majd sorra jönnek az iskolák és a kórházak.
 

„Ez pedig az áldás” (héb.: ve zot hábráchá) a Tóra utolsó fejezete. Ezzel véget ér az évi ciklus, és ennek olvasása után, újra olvasni kezdjük a Tórát, elölről, a Teremtés könyvétől. Az utolsó heti szakaszt az őszi ünnepek végén, a Tóra ünnepén (Smini Áceret, Szimhát Torá) olvassák fel

A zsidó humor mélyebb rétegeit kutatja egy most megjelent könyv, de nem általánosságban és egyetemlegesen, hanem egy pesti közösség mindennapi életében.
 

A vasárnapi, németországi Bundestag választások több szempontból is korszakhatárt jelöltek. A liberális FDP 11 év ellenzékiség után visszatér a kormányba, a szocialdemokrata SPD 11 év kormányzás után ellenzékbe kényszerül, az elmúlt évek baloldali – ám nem koalícióképes – többsége megtört. Merkel új koalíciós partnerrel kancellár marad. A néppártok idejét egyes elemzők behatároltnak látják a kisebb, klienspártok megerősödésével.
 

Kedélytelen és csendes – e két szóval jellemezhető a Pécsi MFC labdarúgó csapatának B-közepe. A kemény mag csak kisebb részt a PMFC teljesítménye miatt ilyen, mert – bár az első osztályba jutást kitűző csapat csak második az NB II nyugati csoportjában, ám játéktudásuk alapján – a pécsieknek van esélyük a feljebb lépésre. A B közép attól bánatos, hogy úgy érzi, a klubvezetés lekezeli őket.
 

Nagy hangerővel zúgnak a harci gépek az izraeli légierő hadgyakorlatain, azt sugallván, hogy Izrael készen áll iráni atomlétesítmények megtámadására, ám eközben folyik egy jóval csöndesebb munka is, mélyen a nyugat-jeruzsálemi dombok alatt.

Heti Válasz, szeptember 3. (29. oldal) – Prőhle Gergelynek általában igaza van. Izrael kormányának a politikája nem bírálhatatlan, sőt igen fontos, hogy ez a bírálhatóság meglegyen az országon belül és az országon kívül is. (Jó tudni azonban, hogy a magyar belpolitikában folyó viták hangneme messze elmarad attól, amit Izraelben hallani, mert ott sem bánnak egymással kesztyűs kézzel a politikai ellenfelek.)
 

Több mint 60 évvel Izrael kikiáltása után már a legpesszimistább zsidók és a legoptimistább iszlámista fundamentalisták számára sem kérdéses, hogy Izrael fennmarad a következő évtizedekben.  A zsidó állam többszörösen bebizonyította életképességét, hogy az alapvetően ellenséges geopolitikai közegben, állandó áldozatok árán is képes megvédeni határait.

Ez év szeptember 18-án meghalt Irving Kristol, amerikai író, publicista, gondolkodó, fél évszázadon keresztül az amerikai politika és közélet egyik befolyásos szereplője. Ismert ragadványneve ez volt: a „neokonzervativizmus keresztapja”. Halála alkalmából egy lapunkban már megjelent írásának újraközlésével emlékezünk rá.

A következő évek politikáját leginkább a világgazdasági válság határozza majd meg. Ez akkor is így lesz, ha a válság végül – bár erre ma kevés jel mutat – nem gyakorol ténylegesen akkora hatást a világra, ahogyan ma feltételezhetjük. Mostantól ugyanis a válságra hivatkozva változik a politika…
 

Minden kultúra rendelkezik mítoszokkal. A mítoszok mondják el számunkra, kik és milyenek vagyunk, milyen és miért olyan a világ amilyen. A mítosz a valóságról szól, a szakralitás, egy igaz történet vagy egy népszerű film nyelvén. A mítoszok ugyanolyan sokszínűek, mint kultúráink, mint mi vagyunk. 

A szociológusok nem bocsátkoznak jóslatokba. Vagy ha mégis, akkor ezt jó pénzért, tanácsadóként, szakértőként teszik, nem a sajtóban. Hogyan is kell jósolni? Lehetőleg úgy, hogy jóslatunk mindenképp beváljon. Amikor egy ún. nagytekintélyű (vagyis nagyhatalmú) tőzsdeguru szerint 5000 pont alá fog esni a Maciipari Vállalat részvényeinek árfolyama, mindenki lázasan szabadulni próbál részvényeitől…
 

Ezt írja Kölcsey: „Megbűnhödte már e nép / A múltat s jövendőt”. Az ortográfiával ne törődjünk, Kölcsey korában más volt a helyesírás, koncentráljunk a lényegre. Megbűnhődte? De hát mit követett el ez a nemzet Kölcsey koráig?

Az iszlám köztársaság szeptember végéig kapott haladékot a nemzetközi szervezetektől az atomprogram leállítására. Amennyiben nem lesz rá hajlandó, Izrael akár az Egyesült Államok beleegyezése nélkül is támadást indíthat – írja a Los Angeles-i napilapban Micah Zenko, az amerikai Council on Foreign Relations intézet Preventív Műveletek Központjának kutatója.

Zsidó barátai őrültnek tartották, keresztény barátai elismerően tekintettek rá, amikor elvállalta a szegedi zsidó hitközség elnöki posztját. A feladatra a közösség idős vezetői kérték fel, azóta háromszor választották újjá. Lednitzky András, mint mondja, nem volt vallásos, ezt legfeljebb anyai ági nagyszüleiről mondhatja el, de Schindler József, Raj Tamás és Schőner Alfréd rabbisága idején látogatta a zsidó közösség kultúrprogramjait.

“Aki pusztán etnikus értelemben zsidó, azaz nem veszi magára az ég igáját, miáltal szellemi értelemben zsidó lehetne, az vét a Törvény ellen – így szól a zsidó hagyomány. Ez a versbeli bűnösség gyökere is, melyből a kereszténység, Radnótié is, szárba szökken. Talán megkockáztathatjuk, … Tovább »

„Bírákat és felügyelőket rendelj magadnak minden kapuidban, melyeket az Örökkévaló, a te Istened ad neked, törzseid szerint, hogy ítéljék a népet igazságos ítélettel.

Augusztus 9-én nemzedéki feladatunknak tettünk eleget. A jeles eseményről nem számoltak be a szenzációra éhes televíziós csatornák, s még az újságok sem cikkeztek arról, hogy elvégeztük a pestszentlőrinci zsidó temető bozótmentesítését. Mi azonban tudjuk, hogy az efféle “tisztogatásnak” értelme és célja van, amely akár az irányhármas-elve szerint is meghatározható: honnan jövünk, hol vagyunk és hová tartunk.

Pedagógusok, vallási vezetők, történészek egy csoportja 2009. augusztus 12-én Dr. Hiller Istvánhoz fordult az alábbi elemzéssel:
 

Eötvös József életműve, annak ellenére, hogy látszólag szilárd helyet foglal el a magyar közgondolkodásban, az újabb időkben egyre inkább háttérbe szorul. Valljuk be, kevesen olvassák, aminek oka ez esetben nem pusztán az általános műveltség oly sokat emlegetett hanyatlásában keresendő. Külön-külön is vaskos műveinek erősen retorizált stílusa, nehézkes, túlságosan is tudatos nyelvhasználata ma kevésbé élő, mint legtöbb hozzá mérhető kortársáé.