Izraeli és Zsidó filmfesztivál, 2012

Izrael nagy dérrel és dúrral megindított offenzívája, a Felhőoszlop hadművelet egyik pillanatról a másikra tűzszünetbe fulladt. Ilyet még az izraeliek sem láttak, de a sokat tapasztalt elemzőket is derült égből a villámcsapásként érte a hír. Az első felmérések szerint az izraeliek közel háromnegyede ellenzi a megállapodást, a déli városokban elkeseredett tüntetéseken tiltakoznak, kapitulációnak, árulásnak bélyegzik a fegyvernyugvást. De hogyan is jutottunk idáig?

Ma van az első nap, amelyet külön kell töltenem a páromtól, Matantól – aki ügyeletes gyermekorvos -, amióta elindult ez az őrület, és egy szemhunyást sem aludtam egész éjszaka. Végül felkeltem hajnalban, és úgy döntöttem, összeszedem egy kicsit a gondolataimat. Kávézom. Hallgatom a rádiót. Szól a zene. Egy pillanatra megszakad. “Vörös riadó Ashkelonban. Vörös riadó Ashkelonban.” Majd ismét felcsendül a dal. Nem figyelek rá, hogy helyesen írjak, nem rendszerezem a gondolataimat, nem cikket, vagy esszét írok, csak írok, írok, írok, mert írnom kell.

A magyar zsidóság elítéli a Dél-Izraelt ért újabb tömeges rakétatámadást, amely lehetetlenné teszi a normális életet, veszélyezteti az ott élők életét, és menekülésre kényszeríti a lakosságot.

“Ki tudja, ha a zsidók a „Szentföldön” maradnak, talán sose jön meg a vicces kedvük.”

Marton Lászlóval, a Vígszínház főrendezőjével beszélget Várnai Pál

Amikor egy magyar zsidó fiú hazatér első szervezett izraeli körútjáról, az esetek nagy részében kétféle dilemma előtt állhat. Az első igen konkrét: Még abban az évben, vagy csak jövőre vonuljon be az izraeli hadseregbe? A második ennél macerásabb: Egyen-e továbbra is tejest húsossal? … Tovább »

Izraelben hetekig egy helyi tévésorozat tartotta izgalomban a közönséget, leginkább éppen azt a részét, amely a tévében amúgy csak a híreket nézi – ami errefelé persze akár létkérdés is lehet.
A képernyőn 45 estén át csakis közeli képek szerepeltek, és mégis megszállottként … Tovább »

Mindjárt lekapcsolja a rádiót, mondta Anna, hogy érdemben is beszélgethessünk, csak még gyorsan meghallgatja, merre van útlezárás.
– Amúgy még miújság? – kérdezte azért, miközben félfüllel az utat figyelte.
– Beiratkoztam a Rabbiképzőbe – mondta Gyuri, és Anna majdnem … Tovább »

A magyar hatóságok és politikusok arra hivatkoznak, hogy azért nem tudnak érdemben fellépni a kuruc.info ellen, mert amerikai szerveren működik. A gyűlöletportált bejegyző amerikás magyar pedig tagadja, hogy ismerné az oldal tulajdonosát. Az atv.hu ugyanakkor beszélt azzal az emberrel, … Tovább »

Huszadik századi traumáink

Határtalan Szabadka, Emlékezetközösség: Csaplár Vilmos és Horkay Hörcher Ferenc írása,
Interjú Komoróczy Gézával és Mácsai Pállal
 

A Jobbikból kizárt politikust hiába kereste a Szombat munkatársa, az EP-képviselő egyelőre nem kíván nyilatkozni a sajtónak.

Hétfői hatállyal kilép a Jobbikból Szegedi Csanád, de valószínűleg nem adja vissza európai parlamenti képviselői mandátumát.

Valószínű, hogy egyes terrorszervezetek nemcsak az interneten nagyképűsködnek…

A regény egy csodálatos klezmerhegedű „élő” vándorlását, történetét és sorsát beszéli el a XX. századi Magyarországon és a világon. A hegedű a történet kezdetén néma. Ettől maga a hegedű „szenved” a legjobban, hiszen ez a hangszer érez, sőt lelke van. Hangja azonban – legalábbis ekkor – nincsen.

Konzultációt kell indítani az antiszemitizmus ellen a magyar társadalomban és a zsidó szervezetek között is – hangsúlyozta köves slomó, az egységes magyarországi izraelita hitközség (emih) vezető rabbija csütörtökön budapesten, sajtótájékoztatón.

Az Aranycsapat 12. tagjaként emlegetik, sportrajongók családtagként szeretik, hiszen évtizedekig lakások állandó vendége volt – a hangja mindenképpen. Elmúlt kilencven éves, de még mindig sportosan vezet, mindennap több újságot olvas, feleségével moziba jár, s készül a londoni olimpiára, ahol újra mikrofont ragad. Május 25-én a FIFA egyik legrangosabb díját, a nemzetközi szövetség érdemrendjét kapta meg Budapesten.  

2012 tavaszán a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség színeiben voltam küldetésen Erecben: nagyrészt a Tamar-Netzer Olami reform ifjúsági hálózat éves, Jeruzsálemben megrendezett dzsemboriján mondogattam a magamét, de három napon át egy Lotán nevű kibucban éldegéltem.

Róth Éva félárvaként, 12 évesen, 1947-ben került a leányárvaházba. Édesapja munkaszolgálatosként halt meg.
Számos irodalmi műből is ismerhetjük a XIX-XX. századi nevelőotthonok, árvaházak rideg, tekintélyelvű világát, melynek legkiszolgáltatottabb áldozatai az árvaházi gyermekek, … Tovább »