Összesen 148 találat (121 - 140) : Hagyomány és megújulás.
Minden változatlan
(Isaac Bashevis Singer: A Moszkát család, Fordította: Turczi István, Novella kiadó, 1995. 1780 forint. Isaac Bashevis Singer: New York árnyai, Fordította: Dezsényi Katalin, Novella kiadó, 1999. 2490 forint.)
Singer regényhősei nyugtalan Kereséssel töltik idejüket. … Tovább »
Esztertáska*
Miért éppen Esztertáska? Mert szeretnénk ezúttal Eszterre – az Eszterekre – irányítani a reflektorfényt. A purimi elbeszélésnek vitathatatlan heroinája ő, miközben a hétköznapi történelem mégis élénkebb fantáziával rajzolta meg a férfi szereplőket, különösen … Tovább »
Novák Attila
Vörös Budapest – fekete Budapest
„Ez a város egy távoli bolygó
Itt élni nem rossz, és itt élni nem jó…”
(Kontroll Csoport, zene az 1980-as évekből)
A századfordulós, majd az utána következő monarchiabeli, illetve ausztriai viszonyokat a kívülállók, … Tovább »
Számszaki jelentésStatisztika a magyarországi zsidóságról
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetében működő Kisebbségkutató Intézet 1999 márciusa és novembere között kérdőíves szociológiai felmérést végzett a mai magyarországi zsidóságról. A Kovács … Tovább »
Toplista
A kritikus szellemiségű liberális zsidó hetilap, a New York-i Forward közzétette az „ötven legfontosabb amerikai zsidó személyiség” toplistáját.
A válogatásnál nem alkalmaztak semmiféle objektív mércét: az amerikai zsidó közéletben otthonosan mozgó Forward … Tovább »
Gadó János
Az első fecskék?
Több mint egy hónapja már, hogy a Tv2 Tények című műsorában furcsa, groteszk tartalmú riportot láthattunk: a Pest megyei Pánd község roma lakosságának egy része, húsz család a közelmúltban iszlám hitre tért.
Az újhitű, testben és lélekben … Tovább »
Berkowitz és tsa.
Traubisoda, kárpótlás és más történetek
A zsidó közélet fontosnak tartott szereplői ez év márciusában néhány oldalas tájékoztatót kaptak, amely a Mechon Simon Alapítvány célkitűzéseit ismerteti. Az alapítvány céljai között szerepel az irat szerint … Tovább »
Gadó János
A jelkép és a munkás
Schweitzer József és Feldmájer Péter vitájához
A magyarországi vallásos zsidóságot hivatalból képviselő Mazsihisz kebelén belül egy másodrendű ügy miatt súlyos konfliktus robbant ki a szervezet elnöke és a rabbikar között. Utóbbin … Tovább »
Mozgásszínházak Nemzetközi Találkozója
A zsidó színház fénykörében
Tizenkettedik alkalommal rendezték meg októberben Magyarországon a Nemzetközi Mozgásszínház Találkozót. Az idén, Izrael állam megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére, a főtéma a zsidó színház … Tovább »
Három könyv a holt-tengeri tekercsekről
A közelmúltban három tudományos igényű munka jelent meg a qumráni közösségről és a holt-tengeri tekercsek viszontagságos történetéről. Mindhárom szerző részletesen beszámol a tekercsek megtalálásának, illetve kutatásának különböző … Tovább »
Új tanév, új iskola, új név
Megnyitotta kapuit a Scheiber Sándor Tanintézet
Szeptember elsején a volt Anna Frank Gimnázium diákjainak nem a 121 éves József körúti házban hangzott el a tanévkezdő csengő, hanem Zugló zöldövezetében, a Laky Adolf utcában, a zsidó kórház … Tovább »
Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.
Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »
Háború és/vagy béke
Januári számunkban egy ortodox, egy konzervatív és egy reformzsidó szerző írásával próbáltuk a három irányzat vallási álláspontját illusztrálni – elsősorban a hagyományhoz való viszonyukkal kapcsolatban. Az alábbiakban politikai küzdelmeikről … Tovább »
Zsidó diákszerveződés az amerikai egyetemeken
Hillel, az i. sz. I. században élt tanító és bölcs nevét viseli az az intézmény, amely az angolszász világ egyetemi campusain próbálja tömöríteni a zsidó fiatalokat. A hetvenéves szervezetet annak idején azért alapította az akkori … Tovább »
Közép-Kelet-Európában a vészkorszak óta először épült fel zsidó iskola. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolát és Óvodát a közélet jelesei, rabbik, a zsidóság vezetői, Budapestre akkreditált több diplomata, a tanári kar, diákok és szülők részvételével, a sajtó érdeklődésétől … Tovább »
Tisztelt Elnök Úr, kedves Péter!
Kimerítő válaszod olvastán, néhány pontot sorra véve, élnék a viszontválasz műfaja adta lehetőséggel.
Mindketten pontosan tudjuk, mennyit ér a demokratikus választás a hitközség életében, ahol a „felekezeti sajtó” nyíltan és egyértelműen … Tovább »
A cionista felfogásnak alfaja és ómegája volt az a tétel, hogy a zsidóság problémái a „galutban” (a száműzetés héber neve) nem oldhatók meg, az önálló állam viszont megvédi és megoltalmazza a zsidókat minden veszéllyel szemben. Az 1948 és 1990 közötti időszak történései … Tovább »
AKI A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG tagjának tartja magát, valószínűleg úgy érzi, hogy joggal mondhatja egy háború után született, felelősen gondolkodó nem zsidó magyarnak: az illető számadással tartozik azért, ami ebben az országban 1944-ben történt a zsidókkal. Nem személyes felelőssége … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
A tévében „Zsidó utca” címmel heti félórás műsor látható, a rádióban héber nyelvtan- folyamot hallgathatnak az érdeklődők, a gyermekboltban izraeli áruk kaphatók, a zsidó újságok külön „kékfehér” színű, jiddis felirattal ellátott kioszkban kaphatók. Az állam támogatja … Tovább »