A hetvenes évek derekán magyar értelmiségiek kis csoportja körül elfogyott a levegő. Szellemi tevékenységükre a hatalom nem tartott igényt, a mindenre kiterjedően – titkosszolgálati eszközökkel is – ellenőrzött magán- és közéletük ellehetetlenült, választhattak a peremre szorulás … Tovább »

Szerkesztőségünk – a hozzátartozók és szimpatizánsok kérésére – az alábbi felhívást teszi közzé:

Ma 18.30-tól a Szombat Filmklub keretében A rend őre című filmet vetítjük az Odeon-Lloyd moziban, előtte 17.30-tól Nógrádi György Közel-Kelet és biztonságpolitikus szakértővel beszélgetünk a Közel-Keletről. Alább írásunk a filmről, melynek rendezőjével holnap közlünk interjút.

Halottakról nem jót kell írni, hanem jól, vagyis az igazat – tartja a közmondás, már ha pontosan fordítják. És bár Csurka István halálhírével vannak tele a lapok, mintha mégsem lenne teljes a kép. 
Visszafogottság, gyász, némi megilletődöttség érződik a sorok között, mintha … Tovább »

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

Ma este tartja legújabb bemutatóját az Orlai Produkció, a Belvárosi Színházban. John Murrel Az isteni Sarah című műve a híres-hírhedt különc francia színésznő, Sarah Bernhardt életét mutatja be.

Példátlan eset történt a Scheiber Sándor-díj odaítélésekor. Eleve több hetet késett a díjátadó ünnepség, a kuratórium által előterjesztett listáról pedig a minisztériumban kihúzták Iványi Gábor lelkész nevét.

Megjelent a Szombat márciusi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Gadó János: Iszlám és/vagy demokrácia?
A fülkeforradalmat megtapasztaló magyar polgárok a megmondhatói, milyen nehéz megőrizni a szabadság intézményeit – még egy olyan országban is, ahol … Tovább »

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

Izraelben fátylat akarnak borítani egy ezeréves ritka zsidó hagyományra. Csaknem három évtizeddel azután, hogy az ország légihidat létesített Etiópia ősi zsidó közösségének Afrika szarvából történő kimentésére, rabbijai azon munkálkodnak, hogy „kivezessék” a közösség keszoch néven ismert fehérturbános papságát, amelynek szokatlan vallási gyakorlata szerintük nem egyeztethető össze a rabbinátus ortodox judaizmusával.

Péntek óta zuhannak a rakéták – már több mint 130 – Izrael déli városaira, ahol az emberek képtelenek normális életet élni, mivel gyakran éjjel, hajnalban is felveri őket a légiriadó, és óvóhelyre kell menekülniük a Kasszám rakéták elől – néhány másodperc alatt. 

Szombat – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. 

„A katonai akció az utolsó alternatíva, ha minden más kudarcot vall” – mondta Panetta az Izraelt támogató legnagyobb amerikai lobbicsoport, az AIPAC tanácskozásán.
„De ne tévedjünk, ha minden más kudarcot vall, cselekedni fogunk” – figyelmeztetett a Pentagon vezetője.
Panetta, … Tovább »

Az Amerikai Népszava adta hírül, hogy Kertész Ákos író Kanadába távozott, és a hatóságoktól menekültstátuszt kért. Az író közleménye szerint az ellene indított hecckampány során fizikai fenyegetés is érte, s „nem számíthatott arra, hogy Magyarországon védelemben részesül”.

Amikor – 1957 őszén – beköltöztünk második New York-i, illetve brooklyni otthonunkba, fogalmunk sem volt, hogy új címünk: Eastern Parkway 777 sok brooklyni zsidónak már akkor ismerősen csengett, hiszen könnyen össze lehetett téveszteni az Eastern Parkway 770-nel, ami akkor is, azóta is a lubávicsi haszid közösség központja, főhadiszállása.

Hogy mi sül ki abból, amikor egy démoni, egy meleg, egy vér- és egy műzsidó ül le egymással beszélgetni saját identitásukról? Harsány humor, némi kognitív disszonancia, és három elgondolkodtató végkövetkeztetés.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió további szankciókat fogadtak el Iránnal szemben, többek között embargót mondtak az iráni olaj importjára. Ennek hatályba lépését megelőzve, Irán azonnal felfüggesztette a Nagy-Britanniába és Franciaországba irányuló, egyébként csekély mértékű olajexportját. 

Eric Toledano és Olivier Nakache filmjében a mozgásképtelen francia arisztokrata a szegény, külvárosi gettóból jött afrikai fiút fogadja fel otthoni segítőnek minden látszólagos ellentét és ellenérv dacára. Két nagyon különböző világ találkozik, és a meglepő és őrült közös élmények nyomán kapcsolatukból barátság lesz – legyőzve minden előítéletet és átlépve minden határt.