Éva Fischerrel beszélget Götz Eszter

Athénban találkoztunk a művésznővel. A Képzőművészetek Nemzetközi Központja az Athéni Olasz Intézet segítségével rendezett kiállítást képeiből. Lírai vonalkavalkád és tengerszín atmoszféravásznak töltötték meg a galéria három … Tovább »

Essünk túl a kínos megállapítá­son: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan el­nyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »

„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”

Több kiadást megért Németország zsi­dók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta el­lenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »

Emmanuel Lévinas 1905-ben született Litvániában. A Sorbonne-on és a Nanterre-i Egyetemen tanít filozófiát. Lévinas volt az első, aki a husserli fenomenológiát bevezette a francia gondolkodásba (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában, 1930). Ezen túlmenően foglalkozik nyelv … Tovább »

DÁVID-SZOBOR JERU­ZSÁLEMBEN Firenze városa Michelangelo híres Dávid-szobrának hű másolatát ajándékozta Jeru­zsálemnek (Dávid városának) há­romezredik születésnapjára. Az iz­raeli város azonban megköszönte és udvariasan elutasította az ajándékot, mivel a meztelen férfiú … Tovább »

TITKOS ZSIDÓK RENESZÁNSZA PORTUGÁLIÁBAN

Az ibériai országban egyre többen keresik zsidó gyökereiket – ez a keresés kezd egyfajta divattá válni. A zsidó közösséget 1497-ben űzték ki az országból, ekkor becslések szerint több tízezren kényszerültek arra, hogy színleg keresz­tény … Tovább »

Jean Marie Lustiger bíboros. Pá­rizs érseke, a római katolikus egyház egyik nagy befolyású személyisége 1995 áprilisában Jeruzsálemben járt. ahol részt kívánt venni a holocaust mártírjainak emlé­két ápoló Jad Vasém Intézet egyik megemlékezésén. Érkezése Izraelben és a … Tovább »

KOHN GÁBOR igazgatóhelyettes (Anna Frank Gimnázium)

– A legjelentősebb változás, hogy el­indult 16 gyerekkel a 6. általánost vég­zettek számára is az első gimnázium, ezzel megkezdődött az iskola hat évfo­lyamú gimnáziummá fejlesztése. Ebből következik, hogy az ilyen osztály … Tovább »

Szeptember végétől október közepéig zajlanak őszi ünnepeink. Az Engesztelőna­pon nagyjából megtelnek a frekventáltabb zsinagógák, a többi alkalommal s általá­ban a kisebb templomokban azonban ko­ránt sincs telt ház.

Fél évtizede lenne mód az „offenzívabb” közösségépítésre, … Tovább »

Kertész Péter fenti írását eljuttattuk a hitközség illetékeseihez, akik az alábbi két dokumentumot és rövid vá­laszt küldték szerkesztőségünknek.

Feljegyzés

Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató úrnak

1995. március 24-én nyíregyházán került felavatásra dr. Eötvös … Tovább »

avagy: hogyan szűntem meg a hitközség fizetett ellensége lenni?

„A Mazsihisz elöljárósága június 27-i ülésén megszüntette a szóvivői posz­tot.” A sötét betűkkel szedett hír az Új Élet 1995. július elsejei számában látott napvilágot, a második oldalon, alul, mint­egy … Tovább »

A mi pártunk miért nem?

A Szombatot a hazai zsidó sajtó nagyon színvonalas orgánumának tartom. Rend­kívül érdekesek a számomra azok a cik­kek, amelyek a környező országok ma­radék zsidóságának életével és problé­máival foglalkoznak. Ez írások egyéb­ként a kor dokumentumainak … Tovább »

A SZOMBAT NYÁRI SZÁMÁBAN OLVASHATTÁK CHAIM GRADE VILÁGHÍRŰ REGÉNYÉNEK KÉT RÉSZLETÉT. AZ ALÁBBIAKBAN MÉG EGY FEJEZETET KÖZLÜNK ANNAK REMÉNYÉBEN, HOGY TALÁN AKAD MAGYAR KIADÓJA A TELJES MŰNEK

Reb Avraham-Sáje holnap eljön a bét-háMidrásba, talán még talmudtanítást is … Tovább »

A paraszt a patak partján

Mesélik, hogy amikor Izrael ben Eliezer rabbi Kosilovic faluban élt, általában a patakban tett eleget a rituális fürdő követelményeinek. Ha pedig beállt raj­ta a jég, egy helyen léket vágott és ott merítkezett meg. Egyszer észrevette őt egy paraszt, akinek … Tovább »

Izrael lakossága közel az öt és fél millióhoz!

Az idei első felmérés szerint az ország ál­lampolgárai között 4,43 millió a zsidó (81,1 százalék), 777 ezer a mohamedán (14,2 százalék), 161 ezer a keresztény (3 százalék),

92 ezer a druz (1,4 százalék).

Az elmúlt évben … Tovább »

A hívők képzeletében Jeruzsálem több volt, mint egyszerű város. Metaforává vált. Neve a szentsé­get és a békét jelképezte – és egyben mindezek ellenkezőjét is. A tiszta hitet gyakran váltotta fel az elvakult babona, és a hitvallás túlontúl gyakran fajzott há­borúvá, fanatikus … Tovább »

A „Marco Polo” című, 250 ezres pél­dányszámú japán havilap februári szá­mában az alábbi címmel jelent meg egy tízoldalas cikk: „A háború utáni törté­nelem legnagyobb tabuja – nem vol­tak náci gázkamrák.”

Miután az írás megjelent, az amerikai zsidó érdekvédelmi … Tovább »

Veszteség érte a zsidó közéletet.

Hosszas betegség után elhunyt Kádár Iván egyetemi tanár, volt parlamenti képviselő, akinek meg­határozó szerepe volt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület megteremtésében, és annak elnöki tisztét töltötte be, míg munkáját a betegség meg … Tovább »

RÓMAI KORBÓL SZÁRMAZÓ, HÉBER FELIRATÚ SÍRKÖVEKET TALÁLTAK ÓBUDÁN AQUINCUM FELTÁRÁSAKOR * A XI. SZÁZADTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG A MAI ALAGÚT UTCÁNÁL TEMETKEZTEK ELŐDEINK * A PESTI CHEVRA KADDISA 1788-BAN ALAKULT

Ros Hásono előtt és a két nagy ünnep között benépesülnek a temetők, … Tovább »

Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek ismét tárgyalnak e hónapban a kormánnyal a II. világháborút Magyarországgal lezáró, a győztes nagyhatalmakkal kötött Párizsi Békeszerződés 27. cikkelyéről, amely a többi között az elpusztított zsidók örökös nélkül maradt vagyonáról … Tovább »