Összesen 73 találat (61 - 73) : Háy János.
Háy János
Péntek este
(1977. szeptember)
Jött a Hold, én pedig mentem a barna lánnyal éppen a Dohány utcai templom felé. Mondjuk nem a templom volt a cél, de ha már, mondtam, és mert láttam, hogy mennek be asszonyok, férfiak, lányok, fiúk vegyest, hogy mi miért ne mehetnénk, … Tovább »
2000. április 6-án tartotta rendes évi Képviselő-testületi ülését a Budapesti Zsidó Hitközség. A közgyűlés ötvennégy fő jelenlétében, Fröhlich Róbert főrabbi nyitóimája után Lancz Tibor elnökletével kezdte meg munkáját.
Elsőként Sessler György, a Számvizsgáló … Tovább »
Visi Tamás
„Képmutató farizeusok” 1. rész
Egy klisé nyomában
A „farizeus” szó hallatán zavaros asszociációk támadnak agyunkban. „Képmutatás”, „álszent jámborság” talán ezek a kifejezések jutnak először eszünkbe, és fülünkben szinte visszhangoznak Jézus … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
A KÁDÁR-KORSZAK MÉLTÁN dicsekedhet azzal, hogy a Hruscsov-Brezsnyev időszak szovjetblokk országai közül egyedül hazánkban nem volt a hivatalos kormányzat antiszemita. Minden azonban elsősorban a formális politikai élet felszínét jelentette. A felszín alatt nálunk is ott lappangott … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
A pesti gettó, 1944. II. rész című összeállítás tévesen állítja, hogy Löw Immánuel „Löw Lipótnak volt az unokája…” A „Die Flora der Juden” szerzője Löw Lipót egyik fia volt.
Kellner János
Szeged, Hét vezér u. 45.
*
Azt olvastam a Pesti gettóról szóló írásban, … Tovább »
A mellékelt plakát eredetije, a hatalmas menóra és a kékbetűs szöveg függött az Erdei Ferenc Művelődési Központ bejáratánál, belül pedig, a város elmúlt évtizedekben emelt legrangosabb kulturális intézménye termeiben, egy hét alatt közel kétezren fordultak meg. Ilyen közérdeklődést … Tovább »
1992Él ezen a világon egy David Irving nevű ember, aki – saját meghatározása szerint – revizionista történész; a brit újságok Hitler elsőszámú apologétájának nevezik. Mintegy harminc évvel ezelőtt Irving úr nekifogott a második világháború történetének átírásához, főleg … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
Filmkockák Somogyi Károlynak, a Jád Vásém kitüntetettjének életéből
Még ma is olyan mindenre figyelő, jó ügyekért cselekedni kész, amilyen félévszázaddal ezelőtt volt. A tizenöt gyermekét nevelő asztalos fia, Pécs második kerületében, Vasas-bányatelepen 1921-ben született. … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »
KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Marietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak elsősorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »