Összesen 1,052 találat (941 - 960) : Gy. M..
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
„Az átváltozás” és a zsidó humor
Egy zsidó azt kérdezi a másiktól:
Magát ugye Dávid Goldbergnek hívják?
Igen – válaszolja a másik. Az első erre pofon vágja. A másik elkezd nevetni.
Miért nevet, Goldberg úr? – csodálkozik az első zsidó.
Azért, mert nem is Dávid … Tovább »
Előadás a 275-ös kódszámú angol irodalmi kurzus hallgatóinak Pennsylvania Egyetem, 1972. őszi félév
Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet – mondta az éhezőművész.
Csodáljuk is – mondta készségesen a felügyelő.
Pedig nem kellene csodálnotok – mondta az éhezőművész.
… Tovább »
A Jerusalem Post 1994. május 21-i számában riportot közölt a prágai Shalom rockzenekarról, melynek nemcsak neve héber, hanem sok daluk témája is zsidó vonatkozású. E cikk fordítása lapunk 17. oldalán olvasható. Gócza Anita megmutatta három ismert rockzenésznek, és véleményüket … Tovább »
ERNST SCHNABEL Anna Frank-életrajza megemlíti, hogy Anna családfája anyai ágon anyakönyvekben a 17. századig vezethető vissza. A 17. században Frankfurtban a rabbi történetesen éppen Chájim ben Liva volt, a nagy prágai Lőw rabbinak, a Maharalnak a fia. Ha Anna Frank felnőhetett volna, … Tovább »
(regényrészlet)
Én nem tudom, ki ez a nő.
Sápadtan áll a napfényben.
Törökmintás pongyolája csillog.
Sovány.
Göndör haja a válláig ér.
A nő illata betölti a konyhát. Azt hiszem, tavasz van. Március vagy április.
Semmi nem vet árnyékot. Minden fényben. A körfolyosó … Tovább »
Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
Na, te aztán tudod jártatni a szádat állapította meg Itzie. Minek jártatod folyton?
Nem én hoztam föl a dolgot, Itz, nem én – bizonygatta Ozzie.
Mit érdekel téged egyáltalán Jézus Krisztus?
Nem én hoztam fel Jézus Krisztust, hanem ő. Azt se tudtam, miről beszél. … Tovább »
Szombat Szalon: kerekasztal-beszélgetés a mai magyarországi zsidóságról
Március 19-én, Magyarország német megszállása félévszázados évfordulója alkalmából a szimbolikus emlékezésen túl, a jelennel akartunk foglalkozni.
A résztvevők a zsidó társadalom és közélet … Tovább »
Komoróczy Gézának
Az 1961-es évben Jeruzsálemben két esemény zajlott figyelemreméltó egyidejűségben: egyfelől kezdetét vette az Eichmann-per, amely a művelt köztudatban végül a „Gonosz banalitása” néven foglalta el helyét, ezzel is jelezve, hogy semmiféle kérdésre nem hozott … Tovább »
Ember Judit filmrendezővel beszélget Surányi Vera
– Amikor felhívtalak a közelmúltban azzal, hogy szeretnélek bemutatni a MAZSIKE klubjában, csodálkozva azt mondtad: „Hiszen egyetlen zsidó témájú filmet sem csináltam még!” A „Ne vígy minket a kísértésbe” harminc éves filmrendezői … Tovább »
Székelyek és zsidók
A második világháború előestéjén, Turnu-Severinben, egy hajó fedélzetén, folytak a tárgyalások a magyar-román határkiigazításról – eredménytelenül. Botosaniban értesültünk az egyezkedés kudarcáról, mint magyar, illetve zsidó munkaszolgálatosok. Összecsaptak … Tovább »
Soros György Izraelben
Életének 63. évében lépett első ízben a Szentföldre a világ koronázatlan pénzkirálya, a magyar születésű, ám köztudottan zsidó származású Soros György. A pénzügyi fenomén látogatására régóta vártak már Izraelben. Hogy most mégis elszánta magát … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
III. Pro Palesztina és/vagy cionizmus?
Második korszak: 1926-27. Az ország politikai és társadalmi konszolidációjának kiteljesedése a magyarországi orthodox és neológ zsidóságot az 1926-os … Tovább »
Dél-Bronx-ban, a Crown Heights-i központban az utódlásért folyik a harc, s ennek kevés köze van a messianisztikus jövendölésekhez és a Talmud tanításaihoz.
Egy birodalom jövőjéről van szó, amelynek évi költségvetése 250 millió dollár, bár kiadásai valószínűleg meghaladják … Tovább »
Peter Diener versei kapcsán
A nevét akár Diener Péternek is írhatnám, ahogy ezt magyar nyelvű levelezésében ő maga is teszi. De hát, mint magyar szülők gyermekeként Párizsban született és franciául író poéta, legutóbbi verseskötetét, az Archéologie d’Amour-t (vagyis a Szerelmi … Tovább »
(részletek)
Eszembe jutott ez a gyönyörű dal: „A közösség felé vezető út nem rövid, de nem is hosszú.” Ein-Harod, mellékesen, nem egy apró közösség, a maga idejében egységes, hatalmas kibuc, s most a valamikori kettéválás után, két önnálló kibuc. Számításaim szerint, … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
Mert Ciont választotta ki az Örökkévaló, azt kívánta lakóhelyéül:
Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom!
(Zsolt.132,13-14.)
„Adjanak nekünk szuverenitást … Tovább »
Beszélgetés Baruch Oberlander rabbival
Baruch Oberlander a budapesti Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület vezetője, a lubavicsi Rebbe sliah-ja. 1965-ben született, New Yorkban. Szülei 1948-ban hagyták el Magyarországot; apja újpesti, anyja makói. Amerikában a család … Tovább »