Összesen 1,052 találat (881 - 900) : Gy. M..
(Kardos G. György: Ez is én vagyok. Ab Ovo, 1996, 238 oldal, 600 forint)
Évtizedek óta próbálom ellesni a titkát.
Miért lesz egy újság legérdekesebb, legolvasmányosabb írása az ő bármiféle szöszmösze, amit akármiről, az utolsó pillanatban lekörmöl, traumatikus megrázkódtatást … Tovább »
Regényrészlet
És ment Mózes vissza a palotához, ahol az őrállók durva röhejjel fogadták. És Mózes kérdezte, min mulatnak olyan jól? És az őrök hahotáztak, és ujjal mutogattak rá, és egymást hátba verdesték jókedvükben. És végül mondták Mózesnek, rajta nevetnek, hogy … Tovább »
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?
Én … Tovább »
A telefonáló általában meglehetősen zavarban volt. – Ön nem ismer engem – hebegte az illető -, a telefonszámát ettől és ettől kaptam, és ő azt mondta, ön tudna nekem segíteni. Tudja – és újra a hezitáló hang -, én zsidó származású vagyok, és nem tudom, kihez fordulhatnék…
Zsidónak … Tovább »
A „magyar kormány mindazoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon lévő összes javait, akik, illetőleg amelyek egyénenként vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak, amennyiben azokra nézve … Tovább »
(Részletek)
Az alábbiakban néhány részletet közlök egy – a közeljövőben megjelenő – interjúkötetből. Édesanyámmal, Ancsel Évával készített beszélgetések ezek, amelyek nyomtatásban még sehol nem jelentek meg. Első ízben beszél életéről, gyermekkoráról, családjáról, … Tovább »
„A legtöbben más pénzéből akarják az apjuk sírját fenntartani”
Mostantól kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), … Tovább »
Emlékszem, lassan harmincöt éve, hogy a két nagyanyám – egyik zsidó, másik katolikus – összefogott, s kibéreltek egy házat a Szabadsághegyen, hogy ott legeltessék az unokáikat… Gyerekkoromban nem értettem, miért mondták néha, összenevetve: „Ha ezt az Emma és az Eszter látnák!”… … Tovább »
1899. június 21.
Tegnap reggel lementem a régi rue Cambonon a Tuilerie kertekig, ahol most egy autókiállítás van. Az automobilokat mintha éppen a számunkra készítették volna. Cementútjaink, ennél kevesebb vasútvonalunk lesz és már a kezdetektől fogva a közlekedés új formáit … Tovább »
(Válasz Visi Tamásnak)
Mielőtt Visi Tamás: Egy vitatható Philón-értelmezés című vitairatának (Szombat 1996. VIII/3., 24-27.) végigolvasása után bárki végképp elbizonytalanodnék, hogy milyen könyv ismertetését és kritikáját olvasta, emlékeztetném, hogy Philón Alexandrinosz … Tovább »
Már 1947 óta működnie kellene a Zsidó Helyreállítási Alapnak, amelynek felállítására a párizsi békeszerződés is kötelezte Magyarországot.
Mi a tartalma, miért a késlekedés, hogyan fogadták a kormány előterjesztését a képviselők, mindez kiderült az Országgyűlés 1996. … Tovább »
Londoni reformzsidók
A londoni Leo Baeck College, a reformzsidóság európai fellegvára minden nyáron megrendezi hagyományos tanulmányi hetét, melyre e sorok írójának a Szim Salom magyarországi reform-zsidó közösség jóvoltából volt módja eljutni. Ebben az esztendőben a Messiás … Tovább »
Hogy pontosítsak, csak hat napunk van a városban, de az a Tisöbov előtti tejesböjt kilenc napjára esik. Legalább nem frusztrál a bécsi kóser húskínálat, a pestinél, finoman szólva, szélesebb választéka (s persze számunkra még a hazainál is borsosabb ára).
A „kóser szupermarket” … Tovább »
Napló
Gimnazista lehettem, amikor a Rómeó, Júlia és a sötétség című filmet láttam.
A történet egyszerű. Zsidó lány ül egy padon zuhogó esőben egy prágai téren, nagy bőröndöt szorít magához. Fiatalember szólítja meg, hazaviszi. Elbújtatja a padlásszobában. Ételt … Tovább »
(Részletek)
A múlt század második felében játszódó, szatirikus hangvételű regényben a szerző egy helsinki antikvárius életútján keresztül, a finnországi orosz-zsidó kisemberek világától kiindulva jut el a nagy társadalmi mozgalmakig.
Turkuban nem volt héder, mert … Tovább »
„Négyen mentek be a paradicsomkertbe [pardész): Ben Azzaj, Ben Zoma, Achér és Akiva. Mondta nekik R. Akiva1: Amikor elértek a tiszta márvány kövekhez, ne mondjátok, hogy , Víz, víz!’, mert meg van írva: ,Aki hazugságot beszél, nem állhat meg szemeim előtt’.2 (…)
Ben Azzaj bámészkodott … Tovább »
– Ha megkérdezed nálunk az embereket, hány zsidó él Finnországban, talán öt-hatezerre is becsülik a számunkat, pedig nem éri el a másfél ezret… Szóval, az átlagosnál jóval aktívabban vagyunk jelen a közéletben – mondja Mindele Zweig, a Helsinki Zsidó Hitközség – állami … Tovább »
Szeretek gondolkodni, nem mindig tudok, de mindig megpróbálom. Azt mondják, általában a zsidók szeretnek gondolkodni. Vagyok, tehát gondolkodom. (Ezt nem az az exzsidó Spinoza mondta, még csak nem is reb Descartes, akiből csak később lett zsidó, háromszáz évvel a halála után. Amikor … Tovább »
Thury Levente: Meghívás egy álomba
Némafilmek Palesztináról
Tanulhat az egész család
G. Gy.: Zsidónak lenni – egyszerűen
Varga Balázs: Üzenetek a múltból
Surányi Vera: Hitler mezében III. Richárd
A zsidó filmek vonzzák a nézőket
A pajeszos kobold
Vidra Zsuzsa: Virul a dokumentumműfaj, … Tovább »
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »