Egy keresztyén (sőt harsányan antiszemita) családból származó fiatalember és egy zsidó lány szerelméről szól az alábbi részlet regénye. Igaz, a főszereplők hitehagyottak ebbéli minőségükben, és csak a közeljövő fővárosi underground alvilági szubkultúrájában érzik igazán jól magukat. Ámde a lány, Noémi, egy napon váratlanul ismeretlen helyre költözik; vége szakad az idillnek. A fiú persze nem hagyja annyiban, elindul, hogy visszaszerezze kedvesét (és ezen a ponton indul a történet).

Auschwitzban 1966 augusztusában jártam először. Frissen diplomázott tanárként, letelepedési segélyünkből, nászutunkat Krakkóban töltöttük. A közeli sóbánya (Wieliczka) után Oswieczimre is egy napot szántunk. Abban reménykedtem, hogy odaveszett rokonaim nyomára bukkanok. Katolikus arám s én sem sejtettem, hogy utunk szimbólum lesz, az örömben is emlékezés, a meg nem élt rítus, a chupa alatt összetört üvegpohár jelképe. Ugyanis véletlenek nincsenek, az összefüggéseket kell észrevenni, és megérteni. Erről szól az alábbi történet is.

Azért sem fogok tudni megnyugtató választ adni levelére, mert nem csak én vagyok a megszólítottja. Azt, hogy milyen vélemények jelennek meg a lap internetes fórumán, nem dolgom kommentálni és nem is lehet levonni belőle semmilyen következtetést a lap profiljára nézve. Ami nekem szól, arra röviden válaszolok.

Interjú Presser Gáborral

Peut-etre a cause des ombres sur son visage, il avait l’air de rire. (Camus)

Új antiszemitizmus címmel komoly közönség- és sajtóvisszhangot kiváltó konferenciát rendezett folyóiratunk, a Szombat 2006. január 5–6-án. Már a rendezvényen, s a lapunkban megjelent összefoglalót olvasva is sokan jelezték: szívesen látnák nyomtatásban az előadások teljes szövegét. Olvasóink igényének eleget téve, lapunk a fentivel azonos címmel tervezi kiadni az összes előadást – a kötet várhatóan a nyár eleji könyvhétre lát napvilágot. Addig is több előadás írott változatát olvashatják majd a Szombat hasábjain: elsőként a nemrég elhunyt Bence György filozófus írását adjuk közre.

(Harminc perccel a háború előtt)

regényrészlet

Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l’air de rire.
(Camus)

Van egy kedvenc orvosom.
Nincs semmi bajom az orvosokkal, igazán kedvesek.
De a kedvencem, az más.
Leül mellém az ágyra, mesél nekem, megsimogatja … Tovább »

TONY BLAIR
„Ezt a háborút az értékek terén kell megnyernünk”

Tony Blair brit miniszterelnök ez év augusztus 1-jén, a libanoni háború utol­só napjaiban beszédet mondott a Los Angeles-i székhelyű World Affairs Council tanácskozásán. Az odahaza ekkor már szorongatott helyzetben … Tovább »

2006. november / Novák Attila Régóta ismertem Bence Györgyöt, még a pesti egyetem filozófia szakán volt kedves tanárom. Nagy öröm és elégtétel volt mindannyiunk számára, amikor a pártállam bukásakor Bence betehette a lábát arra az egyetemre, ahol mindig is helye lett volna és … Tovább »

Vannak-e zsidók Lengyelországban?
II. rész

1939-ben mintegy 375 ezer zsidó élt az akkor 1,3 milliós Varsóban. Ma az 1,7 milliós lengyel főváros zsidó la­kossága pár ezer fő lehet.

VAN IGÉNY ANTISZEMITIZMUSRA

Krakkóból az Ernest Malinowskiról elnevezett expresszvonattal … Tovább »

Újlipótváros: ahol még a fideszes is zsidó
Interjú három, zsidóságát vállaló önkormányzati képviselőjelölttel

 
MERKER DÁVID
23 éves, egyetemi hallgató, az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció alelnöke (SZDSZ, 5. választókerület)

Bevállalja?

… Tovább »

„Nem hittem, hogy ezt négy évvel meg lehet úszni”
Interjú Engländer Tiborral, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével az 1945-1956 közötti időszakról

Mikor lettél tagja a Hasomér Hacairnak?

Az iskolában egyik nap láttam egy faliújságot. Az volt ráírva: … Tovább »

STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról

Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok kö­zött nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosság­nak teret adó demokráciában gyakrab­ban … Tovább »

VÁRNAI PÁL
Menni vagy nem menni?
Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban

Egyéves külföldi tartózkodás után, 1945-ben, szerencsésen hazatér­tem a deportálásból. Hozzáte­szem, az életben maradásra ak­kor egy gyereknek nem volt sok esélye, kivéve, ha budapesti volt, vagy … Tovább »

Részletek három, zsidóságát a nyilvánosság előtt is vállaló önkormányzati képviselőjelölttel készült interjúnkból. A cikk teljes terjedelmében a Szombat októberi számában jelenik meg. 

HELLER ÁGNES
A nem is olyan rejtélyes Irán

Irán egy ország, melyet az emberek többsége nem ért. Több­nyire egy kalap alá szokták venni az arab országok többségével, így példá­ul Szíriával, a háború előtt Irakkal vagy esetleg Egyiptommal. Pedig perzsa ország, mely nem … Tovább »

ALÁÍRÁSGYŰJTÉS A ZSIDÓ NEMZETISÉGI STÁTUSZÉRT
Életet a papíron kívül

Nem gyűlt össze ezer aláírás a zsidó nemze­tiségi kezdeményezés ívein. A szer­vezők (és még sokan mások) aligha­nem magától értetődőnek vélték, hogy ha egy olyan marhaságra, mint a hun nemzetiség, … Tovább »

„Három-négy ciklámen”
Három izraeli költőnő
Uri Asaf fordításai

ÁGI MISHOL

tanító Erosz
Először megnyalom a felső ajkad
domborulatát,
lassan, miként a rúzs vonalaz:
jobbra
és balra
attól a ponttól indulva,
ahonnan a szárnyak az égre nyílnak.

Onnan az irónia … Tovább »

Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.
 
 

Harmincöt fokban érkezünk lányommal, forróság az alkotóházi szobában, csak az alagsorban lehet kibírni. Éjszaka vihar, tizenöt fokot esik a hőmérséklet, másnaptól ömlik az eső. Még szerencse, hogy az első nap úsztunk a tóban, ezt később nem tehetnénk. A heti strand-belépőt, amit takarékossági okokból előre megváltottunk, mementóként őrizzük.