Interjú az új országos főrabbival, Frölich Róberttel.

Évtizedeken át a tel-avivi Új Kelet volt a Kárpát-medencén túl az egyetlen magyar nyelvű napilap, amely fénykorában, a hatvanas években példányszámában olykor a legnagyobb izraeli lapokkal, a Máárivval és a Jediot Ahronottal is versengett.

Minden idők legsikeresebb női sakkozója tavaly nyáron jelentette be visszavonulását, azóta leginkább a képességfejlesztő oktatási programjára koncentrál. Polgár Judit élete a férjével és két gyermekükkel teljes – Olivér és Hanna természetesen tud sakkozni, de inkább a nyelvtudásra … Tovább »

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.

Egy avatás előtt álló rabbinövendék vonzódni kezd a női ruhákhoz…

Alföldi Róbert színész, rendező nyitotta meg a 20. Budapest Pride Fesztivált a Margitszigeten, a Holdudvar szórakozóhelyen 2015. július 3-án. 

„Mitől létezik a világ, mitől mutatkoznak meg az Atyák? A Tórát tanuló kisgyermekek hangjától. Ezek a gyermekek mentik meg a világot.” (Zohár)

Részlet a Kőóra – Agenda II. című kötetből

Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

A kötelező holokauszttantárgy bevezetése a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nagy vitát gerjesztett. A történészek véleményét már közvetítettük, most a Jobbik küldte el válaszait a témában, de nem mentünk el a párt holokauszthoz, a zsidósághoz fűződő kapcsolata mellett sem. Válaszában Vona Gábor még a Jobbik filmfinanszírozási terveibe is beavatott minket.

Fennmaradt egy napló. Az írógéppel sűrűn teleírt, csaknem ötszáz oldal írója művelt, kitűnő íráskészségű, németül és angolul beszélő, színes egyéniség. Hagyatéka, három éve került a kezembe.

Interjú Toronyi Zsuzsával, a Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával

Interjú Mérő Verával

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Napjainkban újra szóba került a halálbüntetés. Érdekes lehet végigkísérni, hogy a Tórában hangsúlyosan megjelenő büntetést hogyan és miként formálta a halácha. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az élet védelmét szolgáló haláchikus forrásokat is.

Színész, rendező, dramaturg, író, színházigazgató. Kedves, udvarias. Két lábon járó színháztörténet, büszke arra, hogy a magyar színjátszás legnagyobbjait ismerhette, dolgozhatott velük. Édesapja, Verebes Károly szintén színész volt, általa már gyermekkorában a „szent szörnyek” közelébe került. Markáns véleménye van a színházról, a szakmáról. Állítja, a politikának nem lenne keresnivalója a színházban, noha eddig minden hatalom igyekezett kisajátítani. A művészi színvonal az egyetlen értelmes mérce, a színháznak mindenkoron az emberről, az egyetemes emberi kérdésekről kell szólnia. Sajnálja, hogy eltűnt a palettáról a kabaré. Verebes Istvánt Nagyváradon kérdezte Simon Judit.

Újabb válasz Gerő Andrásnak

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.