Ez derült ki egy felmérésből.

Ma azonban Izraelben éppen az állami intézményként működő ortodox rabbinátusnak van monopóliuma a házasságkötés terén.

Nem meglepő módon a szekuláris izraeliek támogatják legnagyobb arányban az ilyen fajta vallási pluralizmust. A vallásos … Tovább »

“Őrizzétek meg tehát a szombatot, mert szent az nektek; a ki megszentségteleníti, ölessék meg; mert bárki munkát végez azon, irtassék ki azon lélek népei közül.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett … Tovább »

Kedves Ági és Feri,

aug.  17-én este úgy hozta a véletlen, hogy Kéry Lacival és Elbert Jánossal együtt George Steinerrel ültem egy asztalnál, vele vacsoráztam. Tőle hallottam, hogy Ti állítólag a kivándorlás gondolatával foglalkoztok, az esetleg New Yorkban létesülő, Mészáros … Tovább »

Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában a Tények és Tanúk sorozatban Király István naplója[1]. 2014 őszén, lakásunk felújításakor egy szekrény mélyéről kerültek elő a mállófélben lévő füzetek, amelyek apánk 1956-tól halála … Tovább »

Féner Tamás jelképerdeje

„Jelképek erdején át”: Charles Baudelaire: Kapcsolatok c. versének részletét idézi Féner Tamás mikrokiállítása a 2B galériában.

A művész értelmezésében a rituális konstruktivizmus szentélyébe nyerünk bepillantást. Kétségtelen, … Tovább »

“A közelben lakók fügét és szőlőt hoznak, a távolabb lakók szárított fügét és mazsolát. Előttük megy a bika, a szarvai arannyal díszítve, a fején korona olajfaágakból. Fuvola hangja szól a menet előtt, amíg Jeruzsálem határába nem érkeznek.”

A Misna, magyarul Ismétlés … Tovább »

Tavasszal jelent meg magyarul Chaja Polak holland írónő Salka című regénye a Park Könyvkiadónál. A háború alatt kisgyermekként idegen családoknál bújtatott asszony édesanyja történetét írta meg. Az írónővel e-mailen készítettünk interjút.

– A Salka 2004-ben jelent … Tovább »

Borgos Anna a nyugatos írófeleségekről – bár igaz, egy szűk nemzedékkel idősebb „sorstársakról” – szólva leszögezi, „írófeleségnek lenni a múlt századelőn egyfelől lehetőséget nyújt a hagyományos nemi és kulturális szerepek meghaladására, másfelől olyan kényszerpályát … Tovább »

2001-ben Bernard-Henri Lévy Les damnés de la guerre (Kb. A háború rabjai) címmel riportsorozatot közölt több nagy európai újságban. Ezekben Angola, Sri-Lanka, Burundi, Kolumbia és Szudán háborús övezeteibôl tudósított. A riportok még abban az évben a Réflexions sur la Guerre, le … Tovább »

Interjú Szalai Miklós történésszel, az erdélyi zsidóság történetének kutatójával.

Milyen alternatíváik voltak az erdélyi zsidóknak Trianon után?

1920 után az erdélyi zsidóknak három alternatívájuk volt: zsidó magyarnak, zsidó románnak vagy zsidó zsidónak lenni. … Tovább »

Húszéves lett idén az Izraeli Filmhét, és ezt decemberben restrospektív vetítésekkel ünnepelte az Izraeli nagykövetség a Puskin moziban.

Lackó Gábor: Lichtig második élete

Regényrészlet

Még elérte az esti vonatot. Későre estére érkezett haza, hirtelen ólmos fáradtság vett rajta erőt. Teletöltött egy keze ügyébe került bögrét, és nagyokat kortyolva egy szuszra kiitta. Megmelegítette a lábasban még délre … Tovább »

Kint tűz a nap, és a barátnőm ott fekszik lent a fűben meztelenül. Június huszonegyedike van, az év leghosszabb napja. Az emberek megbámulják, akik elmennek a kérónk mellett,

egyik-másik még ürügyet is talál, hogy megálljon – mondjuk, be kell kötnie a fűzőjét, vagy szarba … Tovább »

Az alábbi beszélgetésre Leonard Cohen Stranger Music: Selected Poems and Songs című könyvének megjelenése kapcsán került sor, a gyűjteményt publikáló kiadó, a Random House New York-i irodájának egyik konferenciatermében zajlott. Akkoriban Arthur Kurzweil, aki az interjút készítette, … Tovább »

“Fügefa az udvarban, egyet-egyet eszik belőle és mentes a tizedtől. Ha többet eszik egyszerre, fizet. Rabbi Simon azt mondja: Egyet vesz a baljával, egyet a jobbjával, egyet a szájával.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, … Tovább »

Körkérdést intéztünk a zsidó közösségi és vallási életben részt vevő nőkhöz.

Bolgár Dániel Miért van olyan sok magyar zsidó olimpiai bajnok? című írása olyan témát érint, amelyről pár éve magam is írtam.[1] Cikkemben egyrészt a magyar zsidó olimpiai bajnokok sikereinek okát, másrészt a sikerek értelmezéseit tártam fel.

Nagy figyelmet fordítottam … Tovább »

A migráció témája – nem nagy megállapítás – garantált aknamező, nemcsak a magyar belpolitikai viták közismert természete miatt, hanem azért is, mert alapvető identitás-kérdéseket boncolgat: kik vagyunk mi? Mitől vagyunk azok, akik? Egyáltalán: ugyanazok akarunk-e maradni, akik … Tovább »

Sarah és Ariel alig beszélt a koncentrációs táborban töltött időkről. A hallgatás láthatatlan falként tornyosult köztük és köztem. Eddig, és ne tovább, hangzott az íratlan szabály. Máig sem tudom, hogy én nem akartam hallani, vagy ők nem akartak beszélni róla. Részlet a K.u.K … Tovább »

„Minden nemzetnek szüksége van mitológiára, 1956 legyen magyar mítosz”

– ezt a mondást tulajdonítják néhai Antall Józsefnek.[1] A mítosz ebben az értelemben nem valótlanságot jelent, hanem a közösség identitását alapjaiban meghatározó, alakító történetet. A mítosz … Tovább »