1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.

Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »

Fénytől sugárzó, árnyaktól, árnyékoktól szabdalt fotókat láthatunk Székesfehérváron a Vörösmarty Színház galériájában Mozaikok a zsidóság életéből címmel.

Villányi András fotóművész finoman játszik a fekete-fehér monokróm fényképben rejlő lehetőségekkel … Tovább »

Benda Iván fotóművész 75 éves.

Zavarba ejtően sokoldalú, gazdag az életpályája, az ember azt sem tudja, mit mutasson be és mit hagyjon ki belőle. Nem nevezik portréfotósnak, pedig készített képet Solti Györgyről, Yehudi Menuhinról, Isaac Sternről, Kocsis Zoltánról, Markó … Tovább »

Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult … Tovább »

Sós Endre szerepdilemmái

E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. májusában jelölték ki a hatóságok a csornai gettó határait. A városközpontba közel 900 zsidó lakost zsúfoltak össze, akik eleinte nem érezték, hogy nagy veszélyben vannak. Megpróbáltak -a körülményekhez képest- normális életet élni. A gyerekek … Tovább »

Bíró Eszter énekesnő-színésznő lett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) művészeti vezetője, aki a munkájában három fő irányt szeretne megvalósítani: a fiatalok megszólítását, a közösség passzív részének bevonzását minőségi kulturális programokon … Tovább »

Nagy napra készül a budai zsidóság, hiszen 1888. augusztus 8-án reggel 8 órakor avatták fel a Frankel zsinagógát, mely így holnap ünnepli fennállásának 135 éves évfordulóját.

Az impozáns zsinagógát Fellner Sándor tervezte francia gót stílusban. Akkoriban még Zsigmond utcának … Tovább »

Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.

Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »

A jeruzsálemi Legfelsőbb Bíróság napokban meghozott döntésével véglegessé vált, hogy Izrael kiadja Magyarországnak Keserű Sándor Izraelt, aki négy évvel ezelőtt egy vesztegetési ügy ítélethirdetése elől menekült el Budapestről, majd Izraelbe érkezve politikai menedékjogot … Tovább »

Az első világháborút követően a magyar politikai elit zsidósággal kapcsolatos nemzeti stratégiája megváltozott. Az önmagát a magyar nemzet részeként felfogó neológ elit a dualizmus időszakára aranykorként tekintett. Írásomban azt vizsgálom, hogy a neológ Egyenlőség című lapban, … Tovább »

Benda Iván fotográfussal beszélget Sós Csaba

Önt Jeruzsálem fotográfusának nevezik.

Büszke vagyok erre, mert Jeruzsálem a kedvenc témám. Mondhatnám azt is, amikor Jeruzsálemben vagyok, úgy érzem otthon vagyok. 2019-ben jártam ott utoljára, a Covid járvány a kezdete … Tovább »

Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros

Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »

Az alábbiakban részletet közlünk Bányai Viktória – Frojimovics Kinga – Gombocz Eszter: A vészkorszak árvái c. kötetéből, amely egy átfogó történeti tanulmány kíséretében a holokauszt számos elárvult gyermektúlélőjének visszaemlékezéseit gyűjti össze. 

Hitközségi … Tovább »

Ma, 2022. október 13-án száz éve született Dr. Schweitzer József, az Országos Rabbiképző Intézet egykori főigazgatója, a Pécsi Izraelita Hitközség hajdani főrabbija, aki egy időben az országos főrabbi tisztségét is betöltötte. Ebből az alkalomból közöljük újra fia, Schweitzer … Tovább »

“Ötödik éve rendezünk Peszach alkalmából kiállítást” – írja a 2B Galéria -, az ideire a tavaszi járványhelyzet miatt csak most kerül sor.

Új témánknak azt a részt választottuk, amikor a Fáraó, a minden egyiptomi  elsőszülöttet sújtó tizedik csapástól megrettenve végül … Tovább »

Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.

Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »

Martin Gilbert[1] brit történész egy egész könyvet[2] szentelt a vészkorszak idején üldözötteket mentő igaz embereknek. Az alábbiakban a Magyarországgal foglalkozó fejezet első részét közöljük.
A magyar állami felelősség leszögezése, a társadalmi közöny és a deportáltak … Tovább »

A haladó/neológ rabbiság útkeresése a 19-20. század fordulóján.

A Mazsihisz folyamatosan frissülő ajánlójából megtudhatják, hogy idén hol és mikor lesznek a különböző hanukai rendezvények. Ami mindenütt közös: a gyertyagyújtás, a fánk és a buli!

A Hanuka idén december 3-tól december 10-ig (a zsidó naptár szerint kiszlév 25-től tévét … Tovább »