Megdöbbentő, nyilas hecclapokat idéző címlappal jelent meg tegnap Csurka István lapja, a Magyar Fórum. Az oldalon hatalmas Dávid-csillag látható, amelynek közepébe Surányi Györgyöt helyezték. Egyébként az újságban előrehozott választást követelő közszereplők egy része nem is tud arról, hogy szerepel a Magyar Fórumban. Nem is csoda: ők sem olvassák a lapot.

Ne üssék fel fejüket soha többé az ordas eszmék, a leghatározottabban szembe kell szállni az etnikai, vallási kirekesztéssel – mondta a holokauszt idején történt embermentésért járó Bátorságért érdemjel ünnepélyes átadásán Gyenesei István önkormányzati miniszter Budapesten szerdán.

Gyurcsány Ferenc távozhatott volna kevésbé dicstelenül is a hatalomból. Megint hazudott ugyanis: sem ő, sem a frakció nem arra keres embert, amire az állást meghirdették. A manőver célja az időhúzás, Orbán elodázása; az ok a gyávaság és a szűklátókörűség; a járulékos kár (sok szocinál maga a cél): a reformok eltaknyolása.

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

Tizenketten vehették át pénteken a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által alapított Aranytoll-díjakat a nemzeti ünnep alkalmából, a Magyar Sajtó Napján. Az elismeréseket Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke és Szepesi György, az Aranytoll Bizottság elnöke nyújtotta át.

Tatárszentgyörgyön agyonlőttek két cigányt, egy ötéves kisfiú is sörétet kapott, hátulról. Esélye sem volt a menekülésre. Ehhez hasonló eset már többször is előfordult, az elkövetők szándéka akkor is egyértelmű volt, kilétük pedig bizonytalan.

Százötven éve, 1859. március 2-án született az ukrajnai Perejaszlavban Sólem Aléhem jiddis író, akinek Tóbiás, a tejesember című munkájából készült a világhírű Hegedűs a háztetőn című musical. Salom Rabinovitz néven született, a héder (zsidó egyházi elemi iskola) után orosz gimnáziumban tanult és ekkoriban jelentek meg első cikkei is. 1880 és 1883 között Lubniban rabbiként működött.

A pusztítás könyvét még titokban írta. Eddig huszonhét nyelvre lefordított, A fehér király című regényével pedig az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar könyvsikerét produkálta, melyet nemcsak a magyar irodalomra hagyományosan fogékony Németországban, de az Egyesült Államokban is elismerően fogadott a kritika. Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988 óta Magyarországon él.

Az utóbbi hetekben kezdek lassan leszokni a kuruc.infó-ról. Egyrészt alighanem azért, mert szerelmes vagyok, és ez elfoglal, másrészt pedig azért, mert egyre többet jár a fejemben Szép Ernő zseniális kispublicisztikája, amit majd később idézek.

Először lesz Magyarország kiemelt vendég a Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásáron, amelyet idén február 15. és 20. között rendeznek meg az izraeli fővárosban.
 

A Mazsök elmúlt félévének története

2008. november 6-án annak rendje és módja szerint kiküldték a meghívókat a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumának ülésére. Aztán két nappal a meghirdetett időpont (november 26) előtt az ülést törölték. … Tovább »

Az Örkény István Színház színész-igazgatójával beszélgettünk.

Milyen szereppel indult a pályája, és melyik volt a kedvenc szerepe?

Pályám Rómeóval indult, huszonkét éves koromban, a Nemzeti Színházban játszottam. A másik kérdésre különben bajos válaszolni, … Tovább »

Antall magatartása sok akkori és mai radikálisból vált ki dühöt, hiszen a rendszerváltás generációjának elfáradásáért, a képzelt Kánaán elmaradásáért az akkori politikai elitet vádolják, és teljes el/leszámolást követelnek. El sem tudják képzelni azt, milyen körülmények között vette át Antall József az ország szekerét.

Budaházyék csak akartak tüntetni, mert a rendőrség vasökle lecsapott, és könyörtelenül megvédte a Dohány utcai zsinagóga közlekedési rendjét a kb. háromtucatnyi potenciális érdeklődőtől.

A válság kultúrára gyakorolt várható hatásai: e témában ültettük össze György Pétert és Jankovics Marcellt. Heves vita mégis a kulturálatlanság okozóival kapcsolatban alakult ki az esztéta és a volt Nemzeti Kulturális Alap-elnök rajzfilmrendező között.

November 16-án a megalakult a Mazsihisz által életre hívott Magyar Zsidó Kongresszus. A körülbelül öt órás alakuló ülést Feldmájer Péter vezette. Néhány kritikus megjegyzést és hozzászólást leszámítva komolyabb viták nem voltak: a Kongresszus saját működési szabályzatának megalkotásával volt elfoglalva. Határoztak a különböző bizottságokról és megválasztották a Kongresszus elnökségét.

Bernstein miséjét 1971. szeptember 8-án, a washingtoni Kennedy Center felavatásakor mutatták be. A mű John Kennedy iránti tiszteletből és szeretetből, özvegye felkérésére született.

Lehet valaki párhuzamosan a gyakorlat, a józan ész, a hiteles dokumentarista oknyomozás mentén spicli, bíróságilag viszont ügynökgyanúból felmentett ártatlan. 

Ismét a ’30-as, ’40-es évek náci Németországát idéző publicisztikát közölt a Magyar Hírlap – elemezte lapunknak Gábor György, vallásfilozófus Bayer Zsolt, a lap vezető publicistájának A lepke szárnya című cikkét. 

Az utóbbi időben rájár a rúd a radikális jobboldalra, mintha röpke egy év leforgása alatt a Magyar Gárda mozgalmat és összes csatolt szervezetét utolérte volna a kisgazda-effekt.