Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

A Maharat Jesiva olyan ortodox zsidó intézmény New Yorkban, amelyben nők is záróvizsgát tehetnek.

Miért ne lehetne a boltok szürke acélrolóit festővászonként használni?

Én még emlékszem, amikor Mark Spitz híres posztere tinédzser lányok szobáinak falát díszítette,

A Szerbia felől érkező és Magyarországon regisztrált menekültek száma idén már meghaladta az ötvenezret. Feltehetőleg további (tíz)ezrek igyekeznek átjutni az országon anélkül, hogy a hatóságok tudomást szereznének róluk.

A témához hozzászólók általában indulatosan … Tovább »

Eszter könyvének erotikus magyarázatai a rabbinikus hagyományban

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

Horovitz Tamás weboldalán az alábbi interjú jelent meg Horovitz Tamással.

Május 10-én új elnököt választ a Mazsihisz. Az elnöki székre esélyes három aspiráns közül Horovitz Tamást kérdeztük a programjáról, a kampányról. A zsidó vezetőt szembesítettük az ellenfelei … Tovább »

A március 17.-re, keddre előrehozott izraeli választásokon összesen 26 párt indul. Közülük 11 az, amely a különböző felmérések alapján túllépheti a 3¼ százalékos bejutási küszöböt, és képviselőt küldhet az állam fennállása óta a huszadik Kneszetbe.

A két, legszélesebb … Tovább »

 A jelenlegi izraeli vezetés jobban aggaszt, mint az ellenséges környezet – mondta Meir Dagan, a Moszad egykori vezetője, a tüntetés vezérszónoka.

Interjú Frank Londonnal, a Klezmatics egyik alapító tagjával

Meir Dagan, a Moszad volt főnöke szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök politikája veszélybe sodorhatja Izraelt – írta csütörtökön a ynet, a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja.

Az izraeli hírszerzés volt főnöke egy szerdai rendezvényen adott hangot aggodalmának. … Tovább »

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Az izraeli-libanoni határtól alig négy kilométerre évtizedekkel ezelőtt kikiáltotta függetlenségét egy különös hippi” mikroállam, amely békében él szomszédságával, s immár mintegy tizenöt éve beletörődtek létébe az izraeli hatóságok is.
Eli Avivin, az önálló” mikronemzet … Tovább »

A következő csak idő kérdése

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija A hungarikumról még egyszer című válaszában a tények ismeretét és ismertetését kéri. Ebben egyetérthetünk. Íme.

Hosszú betegeskedés után elhunyt vasárnap Dan Ofry (Dán Ofri), az izraeli magyar újságírás meghatározó alakja, aki több mint tíz éven át volt az Új Kelet, a helyi magyar újság főszerkesztője – közölte a család.

Az izraeli magyar nyelvű sajtó nagy öregje Budapesten született … Tovább »

A zsidóságot sokan nevezik a matriarchális szubkultúrának, ám ez a megállapítás rendszerint a vallási és a származást illető hagyományokra vonatkozik. Pedig Izraelben a hipermodern felhőkarcolókban berendezkedett high-tech irodákban, a kormányzati kutatóközpontokban, sőt a parlamentben is legalább olyan komoly szerephez jutnak a nők, mint a Tóra történeteiben.

Ma van az első nap, amelyet külön kell töltenem a páromtól, Matantól – aki ügyeletes gyermekorvos -, amióta elindult ez az őrület, és egy szemhunyást sem aludtam egész éjszaka. Végül felkeltem hajnalban, és úgy döntöttem, összeszedem egy kicsit a gondolataimat. Kávézom. Hallgatom a rádiót. Szól a zene. Egy pillanatra megszakad. “Vörös riadó Ashkelonban. Vörös riadó Ashkelonban.” Majd ismét felcsendül a dal. Nem figyelek rá, hogy helyesen írjak, nem rendszerezem a gondolataimat, nem cikket, vagy esszét írok, csak írok, írok, írok, mert írnom kell.

A középkori hispániai zsidó költészet egyik legjelentősebb figurája, Mose ibn Ezra (1055k-1138 után) Izrael költészete című, arabul írt, de héber címén ismertté vált munkájában többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen a spanyol zsidóság hozott létre … Tovább »