Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Tudósítás a Mazsihisz május 22-i közgyűléséről.

A közgyűlés – a szokásos bevezető rítusok: létszámellenőrzés, napirend elfogadása, nyitóima után – Heisler András beszámolójával kezdődött. A Mazsihisz elnöke haladó szellemben Power Point-os ábrákkal illusztrálta … Tovább »

Kovács Mónika Kollektív emlékezet és holokausztmúlt című könyvének bemutatójára vár minden érdeklődőt a Corvina Kiadó 2016. június 8-án (szerda) 16 órakor, az ELTE PPK (1064 Budapest, Izabella u. 46.), a 301-es teremben.

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

Hiány – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Holokauszt Emlékközpont kiállítása a Metró Galériában 2016. április 18. – június 19.

Izrael magyarországi nagykövete nem tűrte tovább a Magyar Hírlap publicistájának Tűrhetetlen címmel publikált cikksorozatát. A lap főszerkesztőjének, Petán Péternek írt, április 4-én kelt tiltakozó levelét, melyet a Szombat szerkesztősége is megkapott, s melyet az alábbiakban közlünk, Rogán Antalnak, Karas Mónikának és Széles Gábornak is elküldte.

A rettenthetetlen SS-tiszt, Hitler kedvenc kommandósa a háború után évekig a Moszad szolgálatában állt.

Heinz Krug német tudós 1962. szeptember 11-én tűnt el: miután elhagyta hivatalát, sohasem tért vissza otthonába. A müncheni rendőrség csupán annyit tudott róla, hogy gyakran … Tovább »

Vadas Vera, Zsidó Művészeti Napok vezetője reagált az új rendezvényről szóló írásunkra.

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Minden kedves olvasónk, aki 2016-ra érvényes előfizetéssel rendelkezik, Benkő Ágnes és Wirth Péter: Ami megmaradt… Hegyaljai zsidó házak című hiánypótló kötetét kapja ajándékba kiadónktól, a Mazsikétől és a Szombat szerkesztőségétől.

Ferenc pápát Riccardo Di Segni főrabbi, a római zsidó közösség vezetője fogadja. Európa egyik legnagyobb zsinagógájában a római és az olaszországi zsidó közösség, valamint a nemzetközi zsidóság tagjai is jelen lesznek. A főrabbi és a pápa beszédet mond. Háromszáz újságíró … Tovább »

Részlet Keresztesi József Rubin Szilárd. Pályarajz című monográfiájából (Magvető, Bp. 2012). Az oldalszámok a Csirkejáték 2004-es Magvető-féle kiadására vonatkoznak

A hvg.hu portálon megjelent glosszában arról olvashatnak, hogy Dúró Dóra, jobbikos képviselő, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke (!) egy facebook-os posztjában manipulált címmel hivatkozott egy Gárdos Péterrel készített hvg-interjúra.

Az eredeti interjúcím ez … Tovább »

„Ők ketten a sehol lakói voltak, se magyarok, se zsidók, se külföldiek, se elvtársak, se honfitársak.

Elvtársnak zsidók, zsidónak kommunisták, kommunistának magyarok, magyarnak idegenek. Hazátlanfiak. A Seol lakói lettek, személyes pokluk lakói. Nem kötelező, hogy egy bolygó … Tovább »

Mindössze 1981-en látták Gárdos Péter új filmjét, a Hajnali lázt a magyar mozikban a premiert követő első hétvégén. 

Howard Jacobson új regénye egyszerre gyengéd és rémisztő. A furcsa szerelmi történet olyan jövőbeli világban játszódik, amelyben a múlt veszélyes vidéknek számít: a múltról beszélni ugyan nem kimondottan tiltott, de nem is igazán ildomos. A regény minden szereplőjére óriási tragédia árnyéka vetül. Egy gyanakvásba, tagadásba, mentegetőzésbe burkolózott múltbeli esemény, amelyre csak úgy szokás utalni, hogy ami történt, ha egyáltalán megtörtént.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Közel másfél évtized után, nem a Vadas Vera vezette fesztiváliroda szervezi a Zsidó Nyári Fesztivált, mely emiatt nevet is változtatott: immár Zsidó Kulturális Fesztivál néven hirdeti a rendezvényt a Budapesti Zsidó Hitközség és a Mazsihisz.

Mint ismeretes, az elmúlt évben, … Tovább »