Összesen 424 találat (361 - 380) : Gazdag Péter.
A II. világháború után első ízben fordult elő, hogy a berlini zsidó Közösség parlamentje háború után született igazgatót választott a 46 éves Andreas Nechama személyében. A 76 éves, most visszavonuló Jerzy Kanal utódjától a legnagyobb németországi zsidó közösség … Tovább »
Kelet-Európa népei a kommunizmus összeomlása után súlyosbodó identitásválsággal küszködnek, miközben a polgári demokrácia és a piacgazdaság értékeit immár nemcsak nyugati filozófusok és esztéták, de tőzsdespecialisták is kétségbe vonják. „A szellem iránytűje” … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Ortodox Hitközség 1997. évi közgyűléséről
Fixler Herman elnök ismét Zájin Ádár ünnepének napján, az esti ima kezdete előtt másfél órával nyitotta meg az éves közgyűlést, amelynek feladata volt az 1996. évi zárszámadás és az 1997. évi költségvetés … Tovább »
(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)
Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »
Filmről, színházról, olvasmányaimról
Sokunk dilemmája: szóljunk-e, mikor és hogyan a magyar közéletben hol lappangó, hol fellobbanó, statisztikailag nyilván nem meghatározó mértékű, de tagadhatatlanul létező antiszemitizmusról? Valahányszor belém hasít, felzaklat a szélsőjobbról … Tovább »
A legtöbb kilében mindenki csak a markát tartja
Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor (Sz. … Tovább »
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kuratóriuma az 1996. évi
Bacher Vilmos-emlékérem kitüntetést Vermes Géza professor emeritusnak (Oxford) ítélte
Vermes Géza Makón született, 1924. június 22-én. Édesapja, Vermes Ernő, évtizedeken át újságíró, lapszerkesztő volt: … Tovább »
Az alábbiakban az Izraelben megjelenő Jerusalem Report és a New York-i zsidó hetilap, a Forward egy-egy cikkét közöljük rövidített formában. Mindkét írás arra a megdöbbentő kérdésre keresi a választ, hogy miként kerülhetett Peter Sichrovsky, a jó nevű, zsidóságát mindig is vállaló … Tovább »
A Czuk Dóra által írt cikkre reagálva: néhány dolog elkerülte a cikk írójának a figyelmét. „Az egykori zsinagóga egy részében átalakított különterem mind a szocializmus, mind a zsidóság jegyeit magán viseli. A barna, kárpitozott székek, a narancssárgás linóleumpadló … Tovább »
Csak egy dolog miatt ragadtam tollat, hogy hozzászóljak a Szombat novemberi számában megjelent Péntek esti nyomuláshoz, illetve az abban leledző és szervezetemet szervesen érintő részeihez.
Ez a dolog az, hogy ezen cikk túlmegy azon a határon, melyet józan szemlélőként tolerálni … Tovább »
„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimiláció – valószínűleg nem gondolkodhatunk anélkül, … Tovább »
„A legtöbben más pénzéből akarják az apjuk sírját fenntartani”
Mostantól kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), … Tovább »
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata
Az ismert amerikai irodalomtörténész és kritikus: Robert Alter egy nemrég megjelent esszéjében1 három különböző típusú zsidó irodalmi kifejezésmódot mutat be, háromféle zsidó hangot emel ki: a bábeli, a kafkai és a Philip … Tovább »
I. A valláskülönbség házassági akadályának gyökerei a katolikus egyházjogban
A keresztények és meg nem kereszteltek közötti házasságkötés tilalma, majd egyértelmű érvénytelennek tekintése ősi elv a katolikus Egyházban. Mielőtt történelmi gyökereiről és a múlt … Tovább »
Az Amerikában feltört kisember „sztoriját” úgy ötven éven át előbb kávéházakban, majd presszókban mesélték, később házibulikon. Ma már tulajdonképpen nem is érdekesek. Most Gárdos Péter filmre vitt egyet, és az megint élni kezdett
Egy fickó, Mr. Gordon ’56-ban lelép Pestről, … Tovább »