Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Minden kedves olvasónk, aki 2016-ra érvényes előfizetéssel rendelkezik, Benkő Ágnes és Wirth Péter: Ami megmaradt… Hegyaljai zsidó házak című hiánypótló kötetét kapja ajándékba kiadónktól, a Mazsikétől és a Szombat szerkesztőségétől.

Ferenc pápát Riccardo Di Segni főrabbi, a római zsidó közösség vezetője fogadja. Európa egyik legnagyobb zsinagógájában a római és az olaszországi zsidó közösség, valamint a nemzetközi zsidóság tagjai is jelen lesznek. A főrabbi és a pápa beszédet mond. Háromszáz újságíró … Tovább »

Részlet Keresztesi József Rubin Szilárd. Pályarajz című monográfiájából (Magvető, Bp. 2012). Az oldalszámok a Csirkejáték 2004-es Magvető-féle kiadására vonatkoznak

A hvg.hu portálon megjelent glosszában arról olvashatnak, hogy Dúró Dóra, jobbikos képviselő, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke (!) egy facebook-os posztjában manipulált címmel hivatkozott egy Gárdos Péterrel készített hvg-interjúra.

Az eredeti interjúcím ez … Tovább »

„Ők ketten a sehol lakói voltak, se magyarok, se zsidók, se külföldiek, se elvtársak, se honfitársak.

Elvtársnak zsidók, zsidónak kommunisták, kommunistának magyarok, magyarnak idegenek. Hazátlanfiak. A Seol lakói lettek, személyes pokluk lakói. Nem kötelező, hogy egy bolygó … Tovább »

Mindössze 1981-en látták Gárdos Péter új filmjét, a Hajnali lázt a magyar mozikban a premiert követő első hétvégén. 

Howard Jacobson új regénye egyszerre gyengéd és rémisztő. A furcsa szerelmi történet olyan jövőbeli világban játszódik, amelyben a múlt veszélyes vidéknek számít: a múltról beszélni ugyan nem kimondottan tiltott, de nem is igazán ildomos. A regény minden szereplőjére óriási tragédia árnyéka vetül. Egy gyanakvásba, tagadásba, mentegetőzésbe burkolózott múltbeli esemény, amelyre csak úgy szokás utalni, hogy ami történt, ha egyáltalán megtörtént.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Közel másfél évtized után, nem a Vadas Vera vezette fesztiváliroda szervezi a Zsidó Nyári Fesztivált, mely emiatt nevet is változtatott: immár Zsidó Kulturális Fesztivál néven hirdeti a rendezvényt a Budapesti Zsidó Hitközség és a Mazsihisz.

Mint ismeretes, az elmúlt évben, … Tovább »

Kiállítás nyílt Újratervezés címmel az Antal-Lusztig gyűjteményből pénteken a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban.

A csaknem 500 képzőművészeti alkotás 2016 január végéig lesz látható a képtár három szintjén.

Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért … Tovább »

A gyöngyösi gettó 1944-es kiürítésének napjára emlékeztek közösen a zsidó közösségek és a történelmi egyházak vasárnap a Heves megyei településen.

A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között

Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról… 

A Dumaszínház és a Gólem Színház közös produkciója a Zs-kategória / Önfeledt zsidózás revüvel egy zenés-táncos kabaré, bőségesen áradó zsidózással, cigányozással, buzizással, szőke-nőzéssel.

Salomon ben Josua Maimon (1753-1800), lengyel-litván származású zsidó filozófus, a zsidó felvilágosodás (Haszkala) jelentős alakja, Kant követője és kritikusa. Német nyelvű önéletrajza, melyből az alábbi részlet származik, a Kalligram kiadónál jelent meg.

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Beregszász, Huszt, Nagyszőlős, Ungvár – Az emlékezés és a segítség jegyében

Történetek a velünk élő múltról.