Összesen 362 találat (1 - 20) : Gazdag József.
A királyhelmeci zsidó közösség meghitt hangulatban ünnepelte a Tu Bisvátot, a fák újévét.
Királyhelmec a Bodrogközben található település, a mai Szlovákia területén, Kassától 90 km-re. A helyi zsidó hitközség megalakulása 1801-re tehető, 1969 óta azonban nem volt szervezett … Tovább »
A zsidótörvények korában – a magyar zsidóság hazafiúi hűségének kétségbeesett kiáltásaiként – értékes írások jelentek meg a magyar-zsidó sajtóban. Kiemelkedő tudósok, művészek történelmi tényekkel, érvekkel, fájdalmas érzelmekkel kívánták bizonyítani, hogy a magyar … Tovább »
Február 19-én a Zeneakadémia Solti termében zeneművek és versek párbeszédén keresztül három, együtt ritkán hallható művész kutatja életünk gyökereit: a gyermekkort, a hagyományokat, a halandóság tudatát, a szerelmet és az ösztönvilágot. Az est történetéről Győri Noémi … Tovább »
A Bálint Ház idén is meghirdette a Hanukatalizátor Díjat, amelynek célja, hogy méltó módon elismerje a közösség azon tagjait, akik kiemelkedő tudásukkal, inspiráló élményeikkel vagy példaértékű tetteikkel gazdagítják a modern zsidó közösséget.
A Hanukatalizátor … Tovább »
Az alábbi interjúban egy neve elhallgatását kérő, kettős kirekesztettséggel szembenéző holokauszt túlélő beszél élete sorsdöntő eseményeiről.
1932-ben Budapesten, a mai Szent István körúton, az Edison kávéház a süketnémák rendelkezésére bocsájtott egy alagsori helyiséget. … Tovább »
Varga Papi László csodálatos összegző művel ajándékozott meg bennünket, fantasztikusan széles megalapozással dolgozta föl a 121 éves szegedi Újzsinagóga építményében megvalósult hagyománytiszteletet és szimbólumrendszert. A Löw Immánuel tudós főrabbi eszmei elgondolásainak … Tovább »
Tardos-Taussig Ármin élete és vendégkönyvei – könyvbemutató az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen.
A Szegedi Zsidó Hitközség kiadásában jelent meg 2024 tavaszán az a gazdagon illusztrált album, amely a hitközség egykori tagjának, “Löw Immánuel grafikusának”, … Tovább »
Benda Iván fotóművész 75 éves.
Zavarba ejtően sokoldalú, gazdag az életpályája, az ember azt sem tudja, mit mutasson be és mit hagyjon ki belőle. Nem nevezik portréfotósnak, pedig készített képet Solti Györgyről, Yehudi Menuhinról, Isaac Sternről, Kocsis Zoltánról, Markó … Tovább »
A polgári időszámítás szerint 165 éve, 1859. szeptember 6-án avatták fel a Dohány utcai zsinagógát. A Ludwig Förster osztrák építész és Feszl Frigyes magyar építész tervei alapján készült épület Európa legnagyobb zsinagógája, Budapest kiemelkedő turisztikai látványossága.
Az … Tovább »
Szeptember 12-én nyitja meg kapuit a Gólem Színházban és a Robotban az I. Instant Mecenatúra Fesztivál. Négy napon keresztül (szeptember 12-15. között) várják mindazon látogatókat, akik érdeklődnek a kerület színes, független színházi kultúrája iránt. A fesztivál ideje alatt … Tovább »
„Úgy kerültek tehát a zsidók bizonyos területeken előnybe, hogy a keresztények jobbnak képzelték el őket saját maguknál, részrehajlók voltak a zsidó fél javára és a saját maguk kárára.”
A Magyar Tudományos Művek tára 109 publikációját tartja számon. Az ELTE Gazdaság- … Tovább »
„A 20. század elejére a jiddis anarchisták politikailag kudarcot kudarcra halmoztak, de ezzel párhuzamosan fokozódott irodalmi-kulturális tevékenységük. A jiddis (proletár)irodalomra és a baloldali kritikus újságírásra maradandó hatást gyakoroltak.”
Izraelben él, a Jeruzsálemi … Tovább »
Auer Lipót hegedűművész élete és műve
Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész. Koncertmester, karmester, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Veszprém szülötteként, hegedűművészként kezdett foglalkozni az ugyancsak itt született … Tovább »
A 19. és 20. század fordulóján Európában egy új művészeti áramlat bontakozott ki, a szecesszió. A képző- és iparművészetben gyökerező stílus az irodalomra és az építészetre is nagy hatást gyakorolt. Hazánkban Lechner Ödön építész a magyar díszítőművészet és népi építészet … Tovább »
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
Használhatjuk-e forrásként és elemezhetjük-e a kézzel írt ételrecepteket olyan szempontok alapján, mint bármely más történelmi témájú írásos dokumentumot? Lehet-e legitim forrás, felfogható-e életrajztörténetként két 1945 előtti kéziratos családi receptgyűjtemény, és az … Tovább »
Marianna D. Birnbaum, született László Daisy, Los Angelesben élő irodalom- és kultúrtörténész, az University of California Los Angeles (UCLA) professzora, húsz évig a CEU vendégprofesszora. Tanulmányainak fő témája a közép-európai kultúra a 15-16. században. Janus Pannoniusról, … Tovább »
A szegedi zsidó temető
A szegedi zsidó temető egyedülálló nemcsak az itt nyugvó híres személyek miatt (Pickek, Kotányik, Herzek, Lőwök stb.), hanem különleges textusai és kivételes szimbólumai révén is. Ebben a sírkertben nyugszanak a kezdetektől (1785) a hitközség tagjai, … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
Győri és Győr-környéki zsidó helytörténeti diák pályázat díjazottjai
A Zsidók Győri Gyökerei Közhasznú Alapítvány által 2022-ben indított pályázatra 8 győri és Győr-környéki középiskolából 11 háromfős csapat nyújtotta be írásbeli kutatási jelentését és … Tovább »