1991. március 24-én, vasárnap volt a zsidó kultúra napja a Marcibányi téri művelődési központ­ban. A Budapesti Tavaszi Fesz­tivál során az indiai nap, a mold­vai nap és a latin-amerikai nap után került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Múlt és Jövő című folyóirat … Tovább »

II. János Pál pápa a Kuvait elleni iraki agressziót a nemzetközi jog legelemibb szabályai megsérté­sének nevezte, ámde kezdettől fog­va elutasította a kis arab ország katonai erővel történő felszabadí­tásának a gondolatát. Amikor az Amerika vezette szövetséges hatal­mak előbb … Tovább »

Meditáció másságról és megértésről Szentágothai János professzorral

Pár héttel a Keresztény-Zsidó Társaság megalakulása után került sor erre a beszélgetésre Szentágothai János professzorral – valójában meditációra, melynek e sorok följegyzője leginkább hallgatója volt … Tovább »

A zsidó kultúra napja a Marcibányi téren
Ki Tud Róluk?
Kozma Pál festőművész kiállítása
Rajk András: József
Héber dallamok
Fürth Éva: Fény az éjszakában
Gervai András: A könyv népe – filmen
Pelle János: A népi írók öröksége
Arcok a magyar zsidó irodalomból – Szép Ernő
Csak … Tovább »

Rossitól Kodályig

A Filharmónia igen szellemes bérleti koncertsorozatának estéin a különböző hitfelekezetek liturgiájához kötődő dallamok hangzanak el, a zeneirodalom számos műfajában. Ennek a sorozatnak a keretében ment végbe a Héber liturgikus dallamok című szép hangverseny … Tovább »

Minden ülő- és állóhely megtelt a Budapesti Zsidó Hitközség székhá­zának nagy tanácstermében február elsején, de igazán nem is a közön­ség töltötte meg a helyiséget, hanem a szellem. Megéreztük ezt nyomban, midőn belépett Teller Ede, és helyet foglalván a zöld posztós … Tovább »

Kiss József, a népnemzeti költő

A zsidó gyerek, tollal a kezében születik mondta egyszer egy (nem zsidó) ismerősöm. Lehet benne valami. Ha költő, ha regény-, vagy drámaíró, ha újságíró, még ha ügyvéd, szónok, akkor is csak az a kérdés, milyen nyelven, melyik országban, illetve … Tovább »

Kiszállt a Gestapo

Negyvennégy tavaszán a Sztójay-kormány amnesztiarendelete folytán megnyílt előttem a budapesti hírhedt toloncház kapuja, és én szabad lettem. Akik ezeket az időket velem együtt megélték, nem fogják cáfolni: éppoly rettegve gondoltunk szabadságunkra, mint fogságunkra. … Tovább »

Lapunk 1990. évi 7. és 8. számában esszét közöltünk arról, antiszemita volt-e a 20. század első fele magyar szellemi és irodalmi életének sokat vitatott, nagy hatású személyisége, Szabó Dezső. A magyar zsidóság körében nem volt jó híre ennek az írónak, amire Szabó Dezső … Tovább »

A szegények festője: A. L. Kaplan
Hernádi Miklós: Préselt virágok
Piros-fehér-zöld Dávid-csillag
K. Zs.: Könyörgés hazányi nyugalomért
Szemjon Reznyik: A velizsi vérvád
Álarc nélkül
Rajk András: Gondolatok Joshua Sobol Gettójához
Kertész Iván: Él Sadaj
Serédi Jusztinián bíboros … Tovább »

HEBRON mintegy 40 ezer lakosú arab város a Jordán nyugati part­ján, az Izrael által megszállt területeken. Hat magyarországi zsidó fia­tal és izraeli kalauzunk, Mose, va­lamint a sofőr ül a kis mikrobuszban, amikor begördülünk a város­ba. Izraeli rendszámú autónk (a „te­rületeken” … Tovább »

Gadó János: Megalakult a Zsidó Diákok Szövetsége
Virág Teréz: Közös Út Találkozó
Rajk András: „Mindenkinek, kiben lélek lakik…”
Kertai Klára: Kovács Johanna grafikusművész kiállítása a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Chagall Kamaragalériájában
Neukum Lea: „Játszani … Tovább »

Nemrég volt ötven esztendeje, hogy Márton Áront 1939-ben püs­pökké szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban. A második bé­csi döntés (1940. augusztus 30.) után a püspök katolikus hívei két ország területén éltek: Dél-Erdélyben Gyu­lafehérvár maradt a püspöki szék­hely, … Tovább »

Közlemény
Nagyanyó receptjei
Zsidó humor
Jungreis Emil: Walder őrmestert megáldja XII. Pius pápa
Varga Sándor: Budapest VII., Herzl Tivadar tér, Szenes Hanna utca
Szabolcsi Bence: A zsidóság története Magyarországon
Hernádi Miklós: Magén István tárlata
Schmidt Mária: In memoriam … Tovább »

AKI VÉGIGNÉZTE a szemle bemu­tatóit, vagy legalább néhány előadá­sára beült, az nemcsak hiteles bete­kintést nyert egy nép tragédiákkal terhes történelmének több korsza­kába és jelzéseket kaphatott a mai diaszpórában helyüket, identitásukat keresők zavarairól, hanem egyben … Tovább »

Az alábbiakban rövidítve és kissé átszerkesztve ismertetjük Arje Palgi írását Aczél Györgyről, Izraelben 1989-ben tett látogatása alkalmából. A cikk a Chotamban, az Izraelben megjelenő Al Hamishmar szombati mellék­letében jelent meg.
Lenyűgöző egyénisége, hódító in­tellektusa, … Tovább »

TOLONGÁS ÉS ZSÚFOLTSÁG mi­att senki sem panaszkodhatott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűlésének május 20-án lezaj­lott második fordulóján. A közel 1800 főnyi tagságból csak mintegy százötvenen jelentek meg a Köz­gazdaságtudományi Egyetem nagy, rideg előadótermében, … Tovább »

KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Ma­rietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak első­sorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »

Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Dr. Virág Teréz lelki tanácsadó rovata
A SZOMBAT az antiszemitákért
A héber nyelv megújítójáról
Az idő szavai héberül
Karin Gil: Egy kiváló tudós halálára
A zsidóság modern prófétái: a szocialista cionisták
(gervai): Mi lesz veled, … Tovább »

TAPOLCÁN a múlt század hetvenes éveiben fellendülőben a borkereskedelem. Az „LMF” – Lessner Manó Fiai – jelzésű hordókat szerte a Monarchia országaiban jól ismerik a borkereskedők, vendéglősök, kocsmárosok. Apja mellett a fiatal, határozott és a borászatot kitűnően ismerő Lessner … Tovább »