Lehet-e valaki antiszemita, aki kisebbségvédőnek, az emberi jogok hívének mondja magát?

A válasz: igen.

„Elmondani az elmondhatatlant”: ez a paradoxon feszül mindazon megszólalásokban, amelyek a holokauszt traumájának megjelenítésére tesznek kísérletet.

Ilan Mor (1955) 28 éve áll diplomáciai szolgálatban. Dolgozott Afrikában, Los Angelesben, országa New York-i ENSZ-misszióján, Pekingben és két ízben Németországban. Országa berlini nagykövetségének második embere volt, mielőtt Budapestre érkezett.
– Hogyan látják az arab forradalmakat … Tovább »

Az ügynökök köztünk járnak – de kit érdekel? – Gadó János írása

A rendszerváltás után csaknem negyedszázaddal a szolgálatok immár mélyen beépültek a hatalomba. Jelenleg nincs olyan politikai erő Magyarországon, ami a titkosszolgálati múlt feltárásában áttörést érhetne … Tovább »

Június 30-án Gerő András történész a galamus.hu internetes portálon azzal vádolta meg kollégáját, Romsics Ignácot, hogy – noha írásainak direkt antiszemita tartalma nincs – szóhasználata, fogalmazása egyes helyeken csak antiszemita értelmezési keretben dekódolható.
Gerő rámutatott … Tovább »

„Elmondani az elmondhatatlant”: ez a paradoxon feszül mindazon megszólalásokban, amelyek a holokauszt traumájának megjelenítésére tesznek kísérletet.

A megjelenítés kísérletei igen sokfélék lehetnek, a traumatikus eseményeket közvetlenül átélők személyes tanúságtételétől, … Tovább »

… mondta Áder János köztársasági elnök, a Wallenberg-év fővédnöke vasárnap Budapesten a Dohány utcai zsinagógában, a Wallenberg-emlékesten.

Elképzelhető-e, hogy Hitlernek is emlékművet állítsanak? Ha nem, akkor a vele szövetséges Horthyéinak sincsen helyük…

Határtalan Szabadka, Emlékezetközösség: Csaplár Vilmos és Horkay Hörcher Ferenc írása,
Interjú Komoróczy Gézával és Mácsai Pállal
 

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 
Gasztro-őrület
Megjelent a Szombat decemberi száma
Kóstoló
Az ükszüleim még igazi kóser konyhát vezettek, ahol üknagyanyám, Rehberger Anna, a zsidó háztartás összes fortélyának birtokában tevékenykedett Rózával. Róza … Tovább »

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Magyar emlékezet? Zsidó emlékezet? Magyar-zsidó emlékezet? Van vagy nincs Magyarországon emlékezetközösség? Hogyan közelíthetők egymáshoz a 20. század traumáit hordozó közösségek, melyek más-más élményekre emlékeznek és a másik … Tovább »

Andrew Baker rabbi, az EBESZ elnök antiszemitizmus elleni küzdelemmel megbízott képviselőjének jelentése Magyarországról, 2012. március 21-23.
 

A Dob utcai ortodoxia eddigi elnöke, a hosszú ideje betegeskedő Herczog László bejelentette lemondását. Mivel távollétében a napi aláírások ügye sem volt megoldott, szükségessé vált egy új elnök megválasztása.
Az ortodoxia (teljes nevén: Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita … Tovább »

Orbán Viktor és Julio Iglesias is a jelöltek között volt

Február 16-án – illő módon Brüsszelben, az Európa Parlament épületében – tartotta alakuló ülését az Európai Zsidó Parlament. Most már csak az a kérdés, hogy az Interneten megválasztott 120 képviselőt ki delegálta, … Tovább »

 
Megjelent a Szombat áprilisi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Márciusi „Esküvő, házasság” összeállításunk után, áprilisi lapunk „A gyerek” címmel közöl tematikus mellékletet. Zsidó demográfia, gyereknevelés, gyereklélektan mellett e számunkban … Tovább »

„A végidők terve úgy szólt, hogy bennünket, védetteket vagy a Dunába, vagy a gettóba visznek, ahol aztán jön a végső leszámolás és beteljesülés, a nagy hullahegyépítés a Klauzál téren.
Már minket is levezényeltek a ház elé többórás sorban állásra, míg eldöntik, hogy … Tovább »

A magyar kormány garantálja a kisebbségek, beleértve a zsidók biztonságát – fogalmazott a miniszterelnök. Köves Slomó cikke a vérvádról a Magyar Nemzet másnapi számában jelent meg. Köves rabbi aznap feljelentette a Jobbikot, délután találkozott Orbán Viktorral. Kérdés: a feljelentés nyomán lesz-e végre elmarasztaló ítélet?

A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben közölt kommentáló írásokat kedden Günter Grass Nobel-díjas író Izraelt bíráló verse kapcsán.
A londoni The Times a német író verse által kavart indulatokról azt írta: a politikusoknak tartózkodniuk kellene irodalmi alkotások bírálatától, és a demokratikus államoknak óvakodniuk kellene attól, hogy bírálóik előtt lezárják határaikat. Az izraeli hatóságoknak azonban ezúttal van mentségük az általuk alkalmazott eljárásra, és minden joguk megvan arra is, hogy felháborodjanak Grass megjegyzésein – tette hozzá az újság. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi kommentárja szerint Grassnak megérdemelt helye van a tizenhárom német ajkú irodalmi Nobel-díjas sorában. A német író ugyanakkor már a múltban is mondott “gyújtó hangvételű képtelenségeket” politikai ügyekben, például amikor az 1980-as években a NATO európai rakétatelepítését a nácik wannsee-i konferenciájához hasonlította.