Bár a nagy közvélemény-kutató cégek inkább az SZDSZ és az MSZP közös főpolgármester-jelöltjének, a tizenhat éve főpolgármester, Demszky Gábor SZDSZ-es politikusnak a győzelmét valószínűsítik, a mostani magyar demokrácia eddigi négy főpolgármester-választásán sosem volt a verseny ennyire kiélezett, mint most. Demszky – aki elfoglaltságára hivatkozva, írásban válaszolt kérdéseinkre – a szabadságra helyezi kampányában a hangsúlyt.

Nincs új Közel-Kelet

Újból dörög­nek a fegy­verek Izraelben és Liba­nonban. Mire e sorok megjelennek, a legerősebb nyugati államok valószí­nűleg rákényszerítenek valamiféle tűzszünetet a felekre, de mégis: újabb és újabb kér­dések merülnek fel a konfliktus okai­val és … Tovább »

SZEGŐ PÉTER
Vannak-e zsidók Lengyelországban?
I. rész

1938-ban mintegy hatvanezer zsidó élt Krakkóban. Ma a 758 ezres város zsidó lakossága nem éri el a hat­száz főt.

KRAKKÓI ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL

Július 1-9. között rendezték a XVI. Krakkói Zsidó Kulturális Fesztivált. … Tovább »

Működésképtelen kuratórium?
24 millió forintról nem dönt a Mazsök

A Mazsök kuratóriuma utoljára 2006 márciusában volt képes meg­felelő létszámban összejönni. Ak­kor nem tudtak az összes, 2005-ben beadott pályázatról dönteni, s így jelenleg 167 pályázat, valamint a tá­mogatásukra … Tovább »

KORÁNYI LÁSZLÓ
A Mazsök elmúlt hét éve számokban
Pályáztatási és döntési gyakorlat

Mint a Mazsök pénzügyi bizottságá­nak elnöke, fontosnak tartom, hogy pénzügyi és tartalmi szempontból is lássuk az elmúlt hét év pályáztatásá­nak eredményeit. Az elemzés rávilágít … Tovább »

Nemzetiségiek vagy „titokzsidók”?
A zsidó nemzetiségi kezdeményezés (újabb) kudarcáról

A határidő lejárt. 2006. július 3-ig a Társaság a Magyarországi Zsidó Ki­sebbségért nevű szervezetnek nem sikerült összegyűjtenie a legalább ezer aláírást ahhoz, hogy a magyar … Tovább »

ALÁÍRÁSGYŰJTÉS A ZSIDÓ NEMZETISÉGI STÁTUSZÉRT
Életet a papíron kívül

Nem gyűlt össze ezer aláírás a zsidó nemze­tiségi kezdeményezés ívein. A szer­vezők (és még sokan mások) aligha­nem magától értetődőnek vélték, hogy ha egy olyan marhaságra, mint a hun nemzetiség, … Tovább »

JACOB TAUBES
A messianizmus ára

A messiási gondolat belső dinamikáját szeretném megvizsgálni a judaizmus­ban. Ehhez szükséges Gershom Scholem messia­nizmussal kapcsolatos téziseinek újra­gondolása.
Vitathatatlan, hogy Gershom Scho­lem meghatározó módon járult hozzá a messianizmussal … Tovább »

„Az elnyomás ellen állandóan küzdeni kell…”
Feldmár Andrással beszélget Novák Attila

Feldmár András (Andrew Feldmar) kanadai magyar pszichológus az utóbbi év­tizedben egyre inkább ré­sze a magyar szellemi élet­nek, ám nem az akadémi­kus tudomány, inkább az érdeklődő … Tovább »

Somlyó György emlékezete

A Margit hídon mentem ép­pen át, mikor elért a hír.
Megálltam, lenéztem a Du­nára, figyeltem kicsit, hogy hömpölyög a folyvást meg­haló és újjászülető folyó, hogyan ömlik mindig ugya­núgy az egyre újuló, halálos fiatalság. Somlyó-verssorok … Tovább »

Fenákel Judittal beszélget Várnai Pál
Fenákel Judit író, újságíró. A szegedi tanár­képzőben, majd a József Attila Tu­dományegyetemen szerzett tanári diplomát. Tanított általános iskolá­ban, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a Családi Lapnál, legto­vább pedig, 1972-1988-ig … Tovább »

Török Petra
Morzsái az eltörött világkalácsnak
A Lesznai Anna-évfordulóról

2005-ben ünnepeltük Lesznai Anna születésének 120. évfordulóját, s eb­ben az évben emlékezünk meg halálá­nak 40. évfordulójáról.
Ki volt Lesznai Anna, mi volt em­beri és művészi titka? Miért … Tovább »

„Három-négy ciklámen”
Három izraeli költőnő
Uri Asaf fordításai

ÁGI MISHOL

tanító Erosz
Először megnyalom a felső ajkad
domborulatát,
lassan, miként a rúzs vonalaz:
jobbra
és balra
attól a ponttól indulva,
ahonnan a szárnyak az égre nyílnak.

Onnan az irónia … Tovább »

Könyvmoly
Csáki Márton rovata

Számos olyan zsidó tárgyú – vagy így-úgy érdeklődésünkre számot tartó – könyv jelent meg az elmúlt másfél évben, amelyről terjedelmi okokból nem tudtunk beszámolni. Most, adósságainkat törlesztendő – a teljesség igénye nélkül – ezek kö­zül … Tovább »

A libanoni háború elnyomja a csatazajokat egy másik küzdelemről, ami már véget is ért: Morvai Krisztinának, a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő ENSZ szervezet, a CEDAW-bizottság magyar küldöttjének – kormányát bemószerolva – sikerült megtorpedóznia, hogy a hivatalos utód-jelölt, Pető Andrea történész-szociológus a jövő évtől bekerüljön a bizottságba.
 
 

Zsidó vagyok. Annak vallom magam. De vajon vallhatom magam tényleg annak? Mitől leszek én zsidó? Attól hogy annak születtem? Attól, hogy körülmetélnek? Attól, hogy úgy érzem? Attól, hogy péntek esténként erről beszélek? Attól, hogy a nyaram egy részét zsidók között töltöm? Vagy attól, ha minden napomat végig imádkozom egy zsinagógában?

Nem lesz magyar delegátus az ENSZ egyik emberi jogi bizottságában, miután a korábbi kiküldött, Morvai Krisztina cionistának titulálta lehetséges utódját, és izraeli nyomást vélt felfedezni a jelölésében.

Július 27-re a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKMP) ifjúsági szervezete, a Baloldali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetség (BF-KISZ), valamint a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Magyarországi Arab Közösség Egyesülete (MAKE) „Állítsák meg azonnal a libanoni valamint palesztin nép és fiatalság elleni izraeli agressziót!” címmel szervezett szolidaritási tüntetést a budapesti libanoni nagykövetség előtt. A mintegy kétszáz fős tüntetésen felszólalt többek közt Husszein Muszavi, Libanon, illetve Khaled Ghazal, a Palesztin Hatóság budapesti nagykövete, valamint Székely Péter, a BF-KISZ elnöke, az MKMP főpolgármester-jelöltje. A konferanszié külön köszöntötte a helyszínen megjelent Thürmer Gyula MKMP-elnököt és Abolfazl Rahnama Hazaveit, Irán budapesti nagykövetét.
 
 

Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.
 
 

Az APEH honlapján bogarászva érdekes adatokra bukkanhatunk: Az egyházak
számára 2004. évi adójuk egy százalékát felajánlók száma és a teljes összeg
sokat elárul a felekezetek támogatottságáról. A négy zsidó felekezet számára
felajánlott egy százalékok alább láthatók.