Nem hajlandó énekelni a zsidó állam himnuszát az izraeli kormány első muzulmán arab tagja, Gáleb Madzsadle munkapárti tárca nélküli miniszter.

Többen antiszemita támadást sejtenek azon vizsgálat mögött, amely a kormányzó brit Munkáspártnak nyújtott, állítólag nemesi kiváltságokkal jutalmazott titkos magánhitelek ügyében folyik a Labour fő kampánypénz-gyűjtője ellen – írta a szombati The Daily Telegraph.

Még a külföldi sajtó is érdemesnek találta közölni a hírt: Deganjában, az éppen száz évvel ezelőtt alapított első kibucban a kollektíva tagjai elhatározták, hogy megszüntetik az eddigi teljes kommunarendszert, és differenciált béreket vezetnek be. A hír valóban megdöbbentő, hiszen a kibuc sokak számára Izrael szimbóluma, Deganja pedig a kibuci mozgalom zászlóshajója.

Horn Gábor szerint Kádár János öröksége nem lehet a kormányzati célok része, amíg az SZDSZ a koalíció tagja – így reagált az SZDSZ ügyvivője Horn Gyula beszédére, amelyet az MSZP Nyugdíjas Tagozatának vendégeként mondott csütörtökön Tolnán.

Magyarországra érkezik legújabb könyvének magyar nyelvű bemutatójára David Irving; a brit publicistát és történészt, akit a holokauszt tagadása miatt Ausztriában három év letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, a Gede Testvérek Bt. hívta meg.

“Reggel az embertelen varsói gettó képeit látjuk a Jad Vasemben, este pedig a rámalláhi gettóba megyünk. Az emberben persze, hogy fölmegy a pumpa” – jelentette ki izraeli látogatásán egy német püspök. A németországi zsidók felháborodottan tiltakoznak.

„Átrendeztette” a kassai Thália Színház igazgatója Örkény Tóték című darabját, a mű végén megjelenített Árpád-sávos zászlót lobogtató fiatalok miatt.

A kormányfő szerint a Fidesz megnyilvánulásaival és el nem határolódásával segíti, hogy a radikális antiszemita eszmék elfogadottak legyenek Magyarországon. Az ellenzéki párt frakcióvezetője kikéri magának, hogy a miniszterelnök az antiszemitizmus pártolásával vádolja a Fideszt és a témában a The Times, londoni napilapban megjelent nyilatkozatával kapcsolatban bocsánatkérésre szólítja fel Gyurcsány Ferencet.

Nem változott jelentősen az antiszemitizmus mértéke Magyarországon. A 2006-os adatok szerint a lakosság negyede előítéletes, harmada még inkább az, minden tizedik magyar kifejezetten radikális. A kérdés inkább az, mikor, mitől jönnek a felszínre.

„Antiszemita”, „az Európai unió alapvető értékeivel és jogaival ellentétes szellemiségű”, „tűrhetetlen”: ezekkel a jelzőkkel illették egy európai parlamenti képviselő nemrég megjelent könyvét.

Hosszú interjút adott a világ egyik vezető napilapjának, a brit The Timesnak a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a beszélgetésben szólt a reformokról és az MSZP-n belüli viszonyokról, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnökről.

Az antiszemitáknak nincs jelentős támogatottságuk Magyarországon, és elvi szinten a Fidesz sem pártolja őket, de ez az ellenzéki párt gyakorlati politizálásán már nem mindig látszik – mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Timesnak adott interjúban fokozódó magyarországi zsidógyűlöletről beszélt, amellyel szerinte érdekközösséget vállal a Fidesz.

A szocialistáknak mindig az az utolsó eszközük, hogy antiszemitának nevezik a politikai ellenfelüket – reagált Répássy Róbert a The Timesban megjelent Gyurcsány Ferenccel készült interjúra.

Ha semmilyen váratlan esemény nem jön közbe, két vagy három év múlva megtudhatjuk, milyen ízűek voltak a Szentföldön a datolyák a bibliai időkben. Az egyedülálló pálmafa palántáját féltve őrzi Dr. Elein Soloway, az 54-éves kaliforniai születésű és több mint harminc éve a negevi Katura kibbucban élő növénytani kutatónő. „Nagyon kell rá vigyázni.

Spiró György Fogság című művét mutatja be Az év fiatal könyves szakembere címért meghirdetett nemzetközi versengés londoni döntőjében Fejérvári Boldizsár, a magyar jelölt.

„Az Újlipótváros a pesti East-Manhattan, amelynek kopottan is legelegánsabb avenue-ja a Pozsonyi út, s amelynek legelőkelőbb parkjában a második világháború kitörése után már nem épülhettek meg az ambíciózusan megálmodott felhőkarcolók (…) a kulcsos-tükrös-ülőkés liftek (…) a nagypolgári kétszázhúsz négyzetméterek, a teniszpályányi tetőteraszok margitszigeti panorámával, a több száz eredeti Bauhaus-körablak, meg a frissen csiszolt parkettájú nappalik, falukon az obligát Scheiber Hugó-vásznakkal.”

A lakásom a 22. emeleten volt, magyar számítás szerint a huszadikon. Ugyanis Amerikában a földszint is emeletnek számít, továbbá sehol sincsen 13. emelet. A szállodákban sem. A 12. emelet után azonnal 14. emelet következik. Tipikus esete annak, ahogy az emberek becsapják magukat. Bár a 13. emeleten laknak, azt nem így hívják… Nem a tények, a nevek érdeklik őket. A dolog az, aminek nevezzük. Ha tizenharmadiknak neveznék a tizenharmadik emeletet, akkor senki sem venné meg az ottani lakásokat.

Az idősebbek még jól emlékezhetnek az elmúlt évtizedek híres fejszámolóművészére. A 87 éves Pataki Ferenc Dombóvár díszpolgára, számos kitüntetés tulajdonosa, egy Pozsonyi úti lakásban él és szelleme semmit sem kopott.

A kultúrtörténet az építészeti és városi együttesekben a harmóniát, az egységes emberi akarás kőben/téglában történő megvalósulását méltányolja, akár a céhmesterek által épített középkori bártfai főtérről legyen szó, akár pedig a modern vállalkozói világ pesti együtteseiről. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy a globalizálódó világban az összhang, a társadalmi és az építészeti egység azok a kivételek, melyek azt a reményt táplálják, hogy talán még van lehetőség egyensúlyi állapotra, harmóniára ember és ember, ember és a környezet között.

Az alábbi cikk megszületésekor még nem lehetett tudni, hogy az izraeli hadsereg szárazföldi akcióba kezd a Gázai-övezetben. Ez a mostani, katonai lépés azonban nem befolyásolja az írás tartalmát, lényegi mondanivalóját. A gázai dráma újabb fordulójához érkezett. Új felvonás egy régi darabban.