Részletek Gábriel Horovitz izraeli tanárnak a Herzl körben elhangzott előadásából.

Már a Függetlenségi Deklaráció utalt az alapítandó Medinát Jiszrael kisebbségi lakóinak jogaira. Ez nem meglepő, hiszen már Herzl így írt a Judenstaatban: „országunkban természetesen tiszteletteljes … Tovább »

Beszélgetés Gereben Ágnessel, a téma kutatójával

-Azt jelzi-e az orosz zsidó kivándorlás, hogy elszabadult az antiszemitizmus a Szovjetunióban?

– Nem, a kivándorlás már Sztálin halála után megindult, de csak a cionisták és az ortodoxok szánták rá magukat. A hatvanas évekig … Tovább »

1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »

1991. szeptember 7-én és 8-án, a müncheni Éden Hotel dísztermében tartotta szokásos évi összejövetelét az 1945 óta emigrációban tevékenykedő Vitézi Szék. Pusztaszeri László, a vitézek történetének ismerője, az Új Magyarország című kormányhű napilap munkatársa részt vett … Tovább »

A számítástechnikai eszközök tömeges alkalmazása a nyolcvanas évek derekán kezdődött Magyarországon. Az egyes nagyvállalatok és közepes méretű cégek és intézmények rendre alakították a számítástechnikai részlegeket; volt, amelyiket osztálynak, volt, amelyiket főosztálynak … Tovább »

Glück Jenő: Judaisztika erdélyi könyvtárakban
És ki ül a vádlottak padján?
(-le-): Ohávé Hámoledet
Babits Antal: Asztali Áldás
Babits Antal: „Volt Egyszer, Volt Egy Kis Zsidó”
Vadász Ferenc: Meteor művészsors
Az ősi föld festője
Kartal Zsuzsa: Követem a csillagot
Újlaki Gabriella: … Tovább »

A zsidóság szellemi termékei két csatornán jutottak el az erdélyi olvasóhoz: nemcsak az izraelita közösségek útján, amelyek természetesen a magukénak vallották a judaizmus örökségét, hanem az érdeklődő ke­resztény értelmiségen át is. A történelem viharai jóformán megsemmisítették … Tovább »

Abból a roppant nagy és roppant sötét dzsungelból, amibe napjainkra könyvkiadásunk jutott, az elburjánzott aljnövényzetből próbál kiemelkedni egyik-másik jobb sorsot remélő és jobb sorsra érdemes kiadó. Most ezek közül kettő összefogott – a Cserépfalvi és a Göncöl – hogy megjelentessen … Tovább »

Szeresd feleségedet, mint önmagadat: de jobban tiszteld, mint önmagadat”

A hagyományos zsidó tanítás szerint: asszony nélkül nincs Isten áldása, ugyanis ő tanítja a gyerekeket, ő viszi őket az iskolába, a hazaérkezőknek ő mond “Isten hozott”-at, ő a ház vidámsága, tisztasága … Tovább »

Gondolatok az erdélyi jiddis népköltészet egy sajátos zenei továbbéléséről

A kutatók többsége úgy véli, hogy elsősorban a zsidóság mély vallásossága volt az, ami a Szentírás, az imák és egyéb vallásos iratok szavait és kifejezéseit átvitte a profán nyelvhasználatba, … Tovább »

Jehuda bar-Joszafát néhány hétre ismét Menyhért József lett. A Tel-Aviv-i festőművész 1945-ben hagyta el Magyarországot, s bár gyermekkora, ifjúsága nyelvét hazájában nem gyakorolja, mégis ízesen beszéli. Itteni pár nap után eligazodott a magyar közéletben, s ami még nehezebb, … Tovább »

Beszélgetés Kornis Mihállyal

Mikor interjút kértem Kornis Mihálytól, feltételt szabott: azt mond, amit akar. Csodálkoztam: ez minden beszélgetés feltétele. Ha a riporter feltételeket szabhatna, ő sem kérne mást: legyen őszinte a kérdezett. Aztán kiderült, másról van szó. Döntse … Tovább »

Ez év tavaszán tettük közzé felhívásunkat: írják meg nekünk, “mit jelent zsidónak lenni?” A megadott határidő letelt, s bátran állíthatjuk, hogy egy színvonalas dokumentumkötetre való anyag gyűlt össze. Minthogy a könyv kiadását lehetővé tevő Egyenlőség Alapítványt csak … Tovább »

Apostagon, a Bács-Kiskun megyei nagyközségben az 1954-ben elhunyt kiváló író-publicistának Nagy Lajosnak, a huszadik századi magyar prózairodalom kimagasló alkotójának szülőházán kívül úgyszólván nincs is más országos jelentőségű nevezetesség. Van ellenben egy értékes helytörténeti … Tovább »

Egyik korábbi számunkban méltattuk a hajdani keresztény politikus, Slachta Margit érdemeit, az üldözések idején zsidók védelmében végzett tevékenységét. Majd egy olvasónk levelét közöltük, aki túlzottnak találta a méltatást, mert szerinte Slachta politikai magatartása 1945 után … Tovább »

Idén sűrűsödnek a félszázados szomorú évfordulók. Van közöttük egy különösen megdöbbentő. Egy olyan közjogi esemény emléke, amelyet napjainkban talán még az antiszemiták is hihetetlennek tartanak. Az 1941. évi XV. tc. volt ez, a “fajvédelmi törvény”, amely tiltotta a zsidók … Tovább »

(részletek)

A halogatott reménység megbetegíti az elmét. Mi az én erőm, hogy reménykedjem, mi az én végem, hogy magam törtessem?

Megtört. Ma telik be a félszáz esztendő.

Nyolc nappal halála előtt izente: Magyarország velem együtt a sír partján bolyong. Én nemsokára leszállók. … Tovább »

Két új orosz nyelvű lap

Robert Maxwell, az angol sajtócézár a közelmúltban orosz nyelvű hetilapot indított az izraeli Maariv lapcsoport keretében. A “Vremja” péntekenként negyvenezres példányszámban jelenik meg. Kiadója Eduard Kuznyecov, a szerkesztőbizottság elnöke Natan … Tovább »

1.Ausztria

Min bukhat meg egy politikus?

Jörg Haider, Ausztria harmadik legnagyobb pártjának, az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) a feje, Karintia szövetségi tartomány közigazgatásának vezetője (Landeshauptmann) kénytelen volt ez utóbbi tisztségéről leköszönni, és kétséges, … Tovább »

Beszélgetés Emmanuel Zingerisszel, a litván parlament külügyi bizottsága elnökével

Hogyan lehetséges, hogy Ön jiddisül beszél, Zingerisz úr? Mi az Ön szerepe a litván nemzeti mozgalomban?

– 1957-ben születtem, a Litvániai Zsidó Kulturális Szövetség elnöke vagyok. Tudományos … Tovább »