BUDAPESTEN SZÜLETETT 1923-ban. Farkas Jenőnek hívták. Adonyban nevelkedett, a pesti Kölcsey Gimnáziumban tanult, a kecskeméti Református Gimnáziumban érettsé­gizett 1940-ben. Már középiskolás korában felfigyeltek rajztehetségére, de a zsidótörvények megakadályoz­ták abban, hogy … Tovább »

AZ EMBER ÉLETÉNEK középpontja a ház. Az emberek mindennapi életéhez hozzátartozik, hogy szilárd pontjuk legyen a térben, ahonnan kiindulnak, s ahová mindig visszatérnek. Ez a szilárd pont a ház, az otthon. A ház és a mindennapi tér egyéb építményei az emberi élet alap­vető funkcióival … Tovább »

In memoriam dr. Buk Miklós
Férjem, dr. Buk Miklós 1935-től 1944-ig a Magyar Cionista Szövetség főtitkára volt. Én 39 tavaszán ismer­tem meg, de tudok előző működésé­ről is. Magyarországon akkoriban a cionizmus „rendőri ügy” volt. Két zsidó hitközség létezett: az ortodox, … Tovább »

Herzl Tivadar és Nordau Miksa a cionizmus meteorjai fáklyaként vé­gigvonultak a magyar zsidó horizon­ton, s aztán csend lett. Később ki­sebb fényű hajnalcsillagok fénye vibrált lelkesített egy-egy rövid idő­re, mint: Rónai János, Szamosfalvi, Bettelheim, akiknek tanítványai és … Tovább »

Beszélgetés Róna-Tas Andrással
PÁR ÉVVEL EZELŐTT a világ több rangos magazinja és napilapja is te­kintélyes teret szentelt a jugoszláviai író és irodalomtörténész, Milorad Pavič regényének, a Kazár szótár­nak. Divatos lexikonregény formájá­ban jelenítette meg elképzelését … Tovább »

NÉHÁNY EMLÉKEZETES ÓRÁT szerzett azoknak, akik elmentek meghallgatni előadásait a New York-i városi egyetem bölcselet professzora, Michael Wyschogrod. A tudós rabbi magyar szülők gyermekeként kiskorában ke­rült ki családjával egyetemben az Egyesült Államokba, s ott is végezte iskoláit. … Tovább »

Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában.
Egy embert lehet büntetni csele­kedeteiért és szavaiért de nem le­het büntetni származásáért. Akit származásáért … Tovább »

A magyar zsidó történelmi múlt egyes epizódjait felidézve, az utób­bi időben egyre gyakrabban olvasható utalás Herzl ama „próféciájá­ra”, amennyiben előre látta, hogy a cionizmusról hallani sem akaró ma­gyar zsidóságot az antiszemitizmus fogja a cionizmus karjaiba hajtani.
Az … Tovább »

Fél évszázada sincs, hogy az euró­pai kontinens országainak lakói szemtanúi voltak sok millió zsidó embertársuk tervszerű megkínzatásának, lelki és fizikai összetörésének, halálba hurcolásának. Túlnyomó többségüket elnyelték a koncentrá­ciós táborok, a gázkamrák, a … Tovább »

Gondolatok a Szabó Dezső vitához
(Második, befejező rész)
AZ ÉRETT SZABÓ DEZSŐ mindig tisztán látta, nem becsülte sem le, sem félre a zsidóság történelmi sze­repét. (…) Sokan fognak csodálkoz­ni talán, de ezt az interjút is vele készítette Szombati Sándor: „Zsidótemplomban … Tovább »

MAGYARORSZÁGON éppúgy, mint Romániában és Lengyelországban, a kommunisták és a parancsaikat va­kon teljesítő hírhedt politikai rend­őrség vezetői között a második vi­lágháború utáni évtizedben sok volt a zsidó származású. Felmerül a kér­dés, hogy mi ennek az oka? Igaza … Tovább »

Beszélgetés az előítéletről Csepeli Györggyel
Találkozásunk aktualitását Csepe­li György nemrég megjelent könyve, az „És nem is kell hozzá zsidó” cí­mű szociálpszichológiai tanulmány adta. Ott a többség oldaláról érthet­jük meg a több ezer éves előítéletes gondolkodást. … Tovább »

IGAZÁN nem panaszkodhatunk, hogy nincs részünk groteszk hely­zetekben. Nem először történik és gyaníthatólag nem is utoljára ki­fogyhatatlanul találékony évszáza­dunkban, hogy véres kezű zsarno­kok és mindenre elszánt területrab­lók packáznak az elképedt világgal, s nagy … Tovább »

A zsidóság Angliában
Loss Andrea: Tel Aviv felé a ferihegyi tranzitban
Mennyibe kerül Izraelnek a szovjet zsidók bevándorlása?
Miért éppen most?
Az orosz antiszemitizmus históriájából
Kell-e félni a német egységtől?
Szőcs Zoltán: Antiszemita – filoszemita
A balkányi szégyen
Emberségnek … Tovább »

SZÁMOMRA MINDEZ akkor kez­dődik, amikor délelőtt a Malév-gép meghozza a moszkvai átszállókat Tel Aviv felé. Vannak, akik már napokkal járatuk indulása előtt megérkeznek, többnyire idős embe­rek, akik attól félnek, hogy lema­radnak. Ilyenkor ott éjszakáznak a tranzitban, összetolt … Tovább »

1990-re Izrael állami költségvetése 65,8 milliárd sékel kiadást irányzott elő, aminek 60 százalékát két fő te­hertétel veszi igénybe: a honvéde­lem és az adósságszolgálat. A be­vándorlókkal és beilleszkedésükkel kapcsolatos kiadások előirányzata 1,8 milliárd sékel volt, … Tovább »

Michail Heller a Szovjetunióban született, tizenöt éve él orosz zsidóság históriája tárgyában. Az orosz zsidók kilá­tásait szülőföldjükön meglehetős borúlátással ítéli meg, amiként ez a Belgiumban megjelenő Regards című zsidó lapnak adott interjújából kitetszik.
Az … Tovább »

A bizánci ortodoxiától Gorbacsovig
Sok ezer ember kerekedett fel mostanában Oroszországban, a szov­jet birodalom különböző részein, köztük hatalmas számban zsidók. Magyarország érintésével veszik út­jukat arrafelé, ahol befogadják őket, ahol letelepedhetnék és új életet kezdhetnek. … Tovább »

Európának jó oka van feltenni azt a kérdést, hogy a két Németország egyesülése áldást hoz-e földrészünkre, vagy átkot. S a 20. század középső harmadának iszonytató emlékei okán egyáltalán nem indokolatlanok azok a gondos mérlegelések, amelyekkel ma zsidó körökben találkozni, … Tovább »

Gondolatok a Szabó Dezső vitához
Szabó Dezső politikai szerepének megítélésével kapcsolatosan az utób­bi években ismét fellángoló vita széles érdeklődést keltett a közvélemény­ben. Ezért is örömmel közöljük Szőcs Zoltán írását, azzal a megjegyzéssel, hogy szívesen … Tovább »