5751 kiszlév 25-én (a polgári időszámítás szerint 1990. december 12-én) megalakult Budapesten a Magyarországi Zsidók Nemzeti Szövetsége. Mind a megalakulás időpontja, mind annak helyszíne szimbolikus vonatkozásokra utal. Kiszlév hó 25. napján köszöntjük a hánukkát, a fény ünnepét. … Tovább »

Interjú Schweitzer József főrabbival

Némely vélemények szerint Magyarország az utóbbi hónapokban tapinthatóan weimarizálódik. A demokrácia nevében szélsőséges vélemények, eszmék kapnak nyilvánosságot, újra feléledt az antiszemitizmus, s a mássággal szembeni intolerancia is … Tovább »

 Tíz éve halt meg Anatol Lvovics Kaplan, a század szovjet festőmű­vészetének kiemelkedő alakja. A világnak úgyszólván minden részé­ben ismerik művészetét: kiállított Párizsban, Londonban, Torinóban, Milánóban, Jeruzsálemben, New Yorkban, Becsben, Lipcsében, ami a legnagyobbak … Tovább »

Chagall galéria
Gergely Ödön ex libris-gyűjteménye
Amikor a könyv még nem egy­szeri fogyasztásra, a rögtöni elhají­tásra szánt cikk volt, mint a papír zsebkendő vagy a hírlap, amíg kéz­ben volt, bőrrel vagy szőttessel be­burkolták, könyvjelzőt, esetleg támaszt készítettek … Tovább »

hökkenti meg az olvasót a Pannon Könyvkiadó legfrissebb kötetének címlapján, mert ugyan ki látta már csillagunkat magyar nemzeti triko­lórban? Ez az újszínűség nem vala­mi sandaság, netán beolvasztási szándék, csupán a könyv mondani­valóját szimbolizálja: magyarországi zsidókról … Tovább »

Nem kevésre vállalkozott Szántó T. Gábor első verseskötetében. Egy­szerre hagyományos, modern és posztmodern, formaművész és for­mabontó, mesterei a legmívesebb magyar mesterek Babits Mihálytól Petri Györgyig. Témái – mert több­nyire témaverseket ír – a létlíra két nagy területéről, … Tovább »

Egy kézen megszámolható, há­nyan teremtettek hiteles munkáshő­söket, hiteles realista regényeket a második világháború óta. Kertész Ákos Makra című regényével tűnt fel mintegy húsz éve a magyar iro­dalomban. Akkor emlékeztünk vissza Sikátor című, már korábban nagy sikert … Tovább »

Megnéztem a zsidó apától és arab anyától származó író, Joshua Sobol dokumentumjátékát, a Gettót a Ma­dách Színház társulatának előadásá­ban, Mácsai Pál rendkívül érzékle­tes rendezésében. A darab egy drá­matrilógia első része, amelyet siker­rel játszanak a világ … Tovább »

Egy tartalékos tiszt kálváriája
APÁMÉK CSALÁDJA katolikus volt. Hogy korábban kikeresztelke­dett-e, annak én írásos nyomát sose találtam. Csak sejteni lehetett apám különös vonzalmából a zsidóság iránt. A mostohánkat is ugyanebből a körből választotta, amikor zsidó származású … Tovább »

HEBRON mintegy 40 ezer lakosú arab város a Jordán nyugati part­ján, az Izrael által megszállt területeken. Hat magyarországi zsidó fia­tal és izraeli kalauzunk, Mose, va­lamint a sofőr ül a kis mikrobuszban, amikor begördülünk a város­ba. Izraeli rendszámú autónk (a „te­rületeken” … Tovább »

 AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN a magyar közvélemény a cionizmusról csak áltudományos ideológiai frázisokat hallhatott. A korábbi hivatalos álláspont szerint a cio­nizmus „reakciós nemzetközi burzsoá nacionalista moz­galom és ideológia”, amelyet gyarmatosító és elnyomó törekvések … Tovább »

BERLIN
1965 óta a város nyugati részének szenátusa évente vendégül látja az egykoron elűzött lakosokat. 1990 vé­gén a világ minden tájáról 130-an tettek eleget a meghívásnak, s köz­tük volt a huszonötezredik látogató. A vendégeket a város protokollfő­nöknője és a hitközség … Tovább »

Zsidó-keresztény magyar család Kanadában
KOMÁROMBAN, csehszlovákiai szülővárosomban voltam múlt év májusában, Bíró Luciánnak, a kilencvenéves korában elhunyt bencés tanárnak temetésén. Eljöttek egy­kori tanáruk búcsúztatására a tenge­rentúlon élő, csallóközi származású, … Tovább »

Titkos japán elgondolások a zsidók „megmentésére”
A JAPÁNBAN ISMERT HAL, a fugu különös állat. Közönséges hal­ételként tálalva halálos méreg, szak­szerűen elkészítve remek ínyencfa­lat. Erről a halról nevezték el azt a japán titkos tervet, amely, ha alko­tói szakszerűtlenül … Tovább »

Hamburger Mihály és Várdy Péter beszélgetése Fejtő Ferenccel

– Téged, életed folyamán több­ször és huzamosabban foglal­koztatott a zsidókérdés: szemé­lyes ügyed is, tudományosan is vizsgáltad. Hogyan foglalnád össze mai véleményedet erről a kérdésről?
– Most tervezek … Tovább »

Beszélgetés Hegedűs Gézával

NEM ELŐSZÖR JÁROK nála a Ditrói Mór utcában, a Vígszínház mel­letti ház harmadik emeletén. Meggyőződéses újlipótvárosi: nem csá­bítja az elegáns Buda. Körös-körül könyvek, öblös, mélybarna bútorok, a léptek zaját felfogó bordó … Tovább »

Popper Pétert faggatva készülő könyve kapcsán

Cirénei Simon, avagy a zsidóság mint lelkiállapot – hírek szerint ilyen címmel készül Popper Péter pszichológus professzor újabb – hetedik – könyve. Jelképes cím. A cirénei ember, akire rátették a keresztet, hogy vigye fel a Golgotára, … Tovább »

Szép ajándékkal lepte meg a val­lásos hívőket, de a hagyományok iránt érdeklődő zsidókat is a Do­hány utcai zsinagóga körzete. A Schőner Alfréd főrabbi szerkeszté­sében megjelent időszaki kiadvány­nak eddig két száma került elém: az egyik a pészah, a másik az újév és … Tovább »

Válasz a körkérdésre
„Ha nekilendül a polgári fejlődés”
Félek, hogy elég keveset. Leg­alábbis a közvetlen beavatkozás módszereivel.
Az antiszemitizmust a társadalmi mentálhigiéné hiánybetegségének tartom. S ha valóban az, logikus a következtetés: erősítenünk kell a … Tovább »

A dialógus igazi eredmény, hát még ha képesek vagyunk is szót érteni. A keresztény–zsidó párbeszéd örvendetes tényén túl az őszinte önfeltárás erényét hozhatja ki belőlünk, ami hozzásegít a tisztánlátáshoz, és egymás iránti megbecsülésünkhöz. A szótértők kerekasztal-beszélgetése … Tovább »