Erich Fried 1921-ben született Bécsben, és 1988-ban Baden-Badenben húnyt el. 1938-ban, Ausztria megszállása után Angliába emigrált. Londonban először a BBC külső, majd belső munkatársaként dolgozott. Verseskötetei, regényei és esszéi jelentek meg, fordított angolból (többek között … Tovább »

Orbán Györgyi helyszíni riportja

A dél-adriai Dubrovnik a világ egyik legszebb középkori városa, amelyet az évszázadok háborúságai megkíméltek, de ez a mostani XX. századvégi őrület súlyosan megrongálta. Ezen az őszutón, utolsó ottjártamkor már csak a hegyek mögül hallatszott … Tovább »

Kisebb utcai csődületet okozva nyílt meg november 3-án, a Wesselényi utca 13. alatt a Makkabi Kiadó KFT „Művészeti galériája, judaika és ajándékboltja”. Egy, az úttest közepén felejtett autó okozta forgalmi dugó miatt, még tán a több száz méterre eső Körúton is a megnyitóról … Tovább »

A jelentésünk tárgyát képező iratanyag-rendezés szerves folytatása a Magyar Zsidó Levéltárban 1992 nyarán megindult rendezési munkálatoknak (erről Id. „Jelentés a Magyar Zsidó Levéltár rendezési munkálatairól”, Szombat, 1992, 5. sz. 8. o.). Az említett időpontban megalakult … Tovább »

Interjú Donáth László evangélikus lelkésszel

A 60 ezer ember elnémult. A szónok is hallgatott. Béklyóba verte a meghatottság. Majd tekintete végigsiklott a tömegen. Kinek egy szál szegfű, rózsa, kinek gerbera volt a kezében. „Hitünket próbálják megtörni… jog és igazságosság…”, … Tovább »

Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Domán István: Múltunkról, múltunkból
Schweitzer Gábor: Könyvespolc
Izraeli modern kerámia
Thury Levente: Kávéházi Lapok
sz. t. g.: Messiásvárók
Geréb Anna: Zsidó téma az orosz filmben
Oszip Mandelstam: Szó és kultúra
Oszip Mandelstam: Korunk és … Tovább »

Itt az Új Év, lezajlottak az őszi nagy ünnepek, Ros Hásáná és Jóm Kippur, majd Szukkot és Szimhát Torá. Reméljük, nem lankad a lelkesedésetek, és ebben az évben is érdeklődéssel olvassátok a történeteket, fejtitek a rejtvényeket.

Vízszintes: 1. Víkendnél használják alváshoz. … Tovább »

(Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Századvég Kiadó, Budapest, 1992. 389 oldal, 350 Ft.)

Igen régen és sokak által várt könyvet jelentetett meg a Századvég Kiadó. Témája széles körű érdeklődésre tarthat számot, mert a zsidóság jelentős szerepet játszott … Tovább »

Sorsok és korok

Alma Mahler-Werfel: Férjeim, szerelmeim. Fordította Kőszegi Imre és K. Vadász Lili. Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. 435 oldal (298 Ft.)

Ne számítson túlontúl könnyű olvasmányra, aki egyszer kezébe veszi Alma Mahler-Werfel visszaemlékezéseit, naplószerű feljegyzéseit. … Tovább »

Dunajszky Gábor Kanadában élő fotós képei között jelentős szerep jut a zsidó témának. Látványosan groteszk, botránkoztatóan blaszfém, vagy torokszorítóan empatikus felvételeket produkál. Elléphetünk tán mosoly nélkül a kaftános, ősöreg haszid és Donald kacsa duettje előtt? … Tovább »

A múlt század végén több mint ötmillió zsidó élt az orosz birodalom nyugat-dél-nyugati részein, Ukrajnában, Belorussziában, Litvániában, alig- alig átjárható, zárt telepeken, a társadalmi hierarchia legalján, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól, fejlődési- és munkalehetőségektől, … Tovább »

A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias … Tovább »

Vannak korok, melyek azt hirdetik, hogy nincs közük az emberhez, hogy az embert úgy kell felhasználni, mint téglát vagy cementet, hogy belőle kell építeni, és nem érte. A társadalmi architektúrát a benne élő ember mértéke határozza meg. Néha ez a berendezkedés az ember ellenségévé … Tovább »

Mindig jó előre tudni lehetett, hogy mely napokon lesz diáklázadás a Kazányi székesegyháznál. Minden jobb családnak megvolt a maga egyetemista informátora. Így aztán óriási közönség jött össze, hogy – igaz tisztes távolból – megtekintse a lázadást: voltak ott kisgyermekek a dadussal, … Tovább »

Zeldá – 1924-ben született Oroszországban. Jeruzsálemben nevelkedett, ortodox zsidó iskolába járt. Verseskötetei: Idő (1967) és Ne légy távol (1975). 1984-ben hunyt el.

A sápadt szobafestő a mészbe halvány rózsaszínt kevert,

amilyen az almavirág szirmai, az újszülött mosolya. … Tovább »

Hebrion partjait öt tenger mosta. Az éjvörös, a hajnalsárga, a délfehér, az alkonynarancs és az estszürke. Sok baja volt a zsidóknak a tengerekkel. Szépségesek voltak, de nem telt el úgy esztendő”, hogy békén hagyták volna a szigetet. Hol kiáradtak, és olyankor az emberek a zsinagóga … Tovább »

A JTO évfordulójára

Ma már legfeljebb a történészek tudják, hogy az alcímben szereplő három betű a Jewish Territorial Organisation rövidítése volt, de a múlt századfordulón egy nép újjászületésének reménye fűződött e rövidítéshez.

Hirsch Móric báró, a dúsgazdag … Tovább »

Helye és jelentősége Izrael hagyományában

Jeruzsálem neve és jelentése

Jeruzsálem az emberiség történelmének egyik legősibb városa. Már az ősatyák idejében felbukkan SáLéM néven mint tekintélyes, központi város, élén az ismert vezetővel, Málki- Cedekkel. A korszak egyéb, … Tovább »

A Spiegel közvéleménykutatása:

 Több tulajdonságban hasonlítanak egymásra a németek és a zsidók – legalábbis ez olvasható ki annak a háromezer német és ezer izraelinek válaszából, akiket a hamburgi lap megbízásából kérdezett meg a tel-avivi Gallup Intézet és egy Bielefeld-i … Tovább »

Claus Stephani beszélgetése Joszéf Burggal

„Keserű fának a gyümölcse is keserű.” Joszéf Burg jiddis írónak, aki 1992-ben ünnepelte 80. születésnapját, elbeszéléseiben az ősi siralmak visszhangzanak. Ő nem Jób: ő nem bír beletörődni a szenvedésbe, a maga keleti zsidó népének … Tovább »