Essünk túl a kínos megállapítá­son: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan el­nyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »

„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”

Több kiadást megért Németország zsi­dók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta el­lenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »

Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fo­galmazva: a „központosító” ideológiá­nak a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyel­vén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül … Tovább »

A 18. századi héber felvilágoso­dás – a Haszkala – megterem­tette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ah­hoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom meg­születhessen. (A héber irodalmi újjászü­letés … Tovább »

Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám

Névmagyarosítás

Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámo­sabban. Ezt mutatja a következő hivata­los kimutatás. 1891-ben 722 névmagya­rosítás … Tovább »

Emmanuel Lévinas 1905-ben született Litvániában. A Sorbonne-on és a Nanterre-i Egyetemen tanít filozófiát. Lévinas volt az első, aki a husserli fenomenológiát bevezette a francia gondolkodásba (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában, 1930). Ezen túlmenően foglalkozik nyelv … Tovább »

Gershom Scholem írásait lapozgatva

Gershom Scholem írásainak magyarul nemrég megjelent kétkötetes gyűjteményét ol­vastam az elmúlt napokban. Klasszikus tanulmányokat tartalmazó kötetek ezek, a zsidóság kultúrájának felfedezésére induló minden utazó talál bennük valami érdekeset, … Tovább »

KOHN GÁBOR igazgatóhelyettes (Anna Frank Gimnázium)

– A legjelentősebb változás, hogy el­indult 16 gyerekkel a 6. általánost vég­zettek számára is az első gimnázium, ezzel megkezdődött az iskola hat évfo­lyamú gimnáziummá fejlesztése. Ebből következik, hogy az ilyen osztály … Tovább »

Kertész Péter fenti írását eljuttattuk a hitközség illetékeseihez, akik az alábbi két dokumentumot és rövid vá­laszt küldték szerkesztőségünknek.

Feljegyzés

Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató úrnak

1995. március 24-én nyíregyházán került felavatásra dr. Eötvös … Tovább »

avagy: hogyan szűntem meg a hitközség fizetett ellensége lenni?

„A Mazsihisz elöljárósága június 27-i ülésén megszüntette a szóvivői posz­tot.” A sötét betűkkel szedett hír az Új Élet 1995. július elsejei számában látott napvilágot, a második oldalon, alul, mint­egy … Tovább »

Dr. Israel Selával, a JOINT magyarországi igazgatójával beszélget Gadó János

Úgy tudjuk, a JOlNT megszünteti a magyar zsidóság bizonyos tevékenysé­geinek támogatását.
Amit Ön mond, az teljesen téves. Nem tudom, honnan vették ezeket az in­formációkat.
Az Új Életben … Tovább »

A mi pártunk miért nem?

A Szombatot a hazai zsidó sajtó nagyon színvonalas orgánumának tartom. Rend­kívül érdekesek a számomra azok a cik­kek, amelyek a környező országok ma­radék zsidóságának életével és problé­máival foglalkoznak. Ez írások egyéb­ként a kor dokumentumainak … Tovább »

(A cionista eszme jelene. Szemelvénygyűjtemény. Bethlen téri füzetek 3. Bp., 1994, 77 old., 90 Ft)

Megjelent a „Bethlen téri füzetek” harmadik kiadványa. Az opusz egyfajta válogatás, in­kább az amerikai, mint a nem amerikai zsidó publikumnak szánva, rágcsálnivalónak. Cél­ja, … Tovább »

(Komoly Ottó: Cionista életszemlélet. Kí­sérlet a pozitív zsidó hivatástudat termé­szetrajzához. Bethlen téri füzetek 2. Bp., 1992, 35 old., 50 Ft. Engländer Smuel és Farkas Éva előszavával)

Inter arma silent musae. 1942 nyarán – ekkor fejezi be tanulmányát Komoly Ottó, a Ma­gyar … Tovább »

(Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása. A zsidó állam szellemi gyö­kerei. Ford.: Babarczy Eszter. Bp., Szá­zadvég Kiadó, 1994, 265 old., 480 Ft)

Shlomo Avineri kötete nagy szolgálatot tesz a dezinformáltságból felocsúdó, a téma iránt érdeklődő olvasóközönség számára. … Tovább »

A SZOMBAT NYÁRI SZÁMÁBAN OLVASHATTÁK CHAIM GRADE VILÁGHÍRŰ REGÉNYÉNEK KÉT RÉSZLETÉT. AZ ALÁBBIAKBAN MÉG EGY FEJEZETET KÖZLÜNK ANNAK REMÉNYÉBEN, HOGY TALÁN AKAD MAGYAR KIADÓJA A TELJES MŰNEK

Reb Avraham-Sáje holnap eljön a bét-háMidrásba, talán még talmudtanítást is … Tovább »

Izraelita Tanügyi Értesítő, 1895. szeptember

A vallásos érzület fejlesztése

…bármennyire is eltérőek legyenek né­zeteink, kell, hogy megegyezzenek és meg is egyeznek abban, hogy a vallásos érzület ijesztő, vészt hozó módon ha­nyatlik és az új és újabb nemzedék min­dig … Tovább »

Karcag 75 évvel ezelőtt…*

1920. május 27-éről 28-ára virradó éjszaka két órakor a házam ablakán zörgetést hal­lottam. Rendőrség! Kinyitni! Bejött két szuronyos katona. „Azonnal öltözködni és jönni!” Én ártatlanságom teljes tuda­tában egész nyugodtan öltözködtem, … Tovább »

A paraszt a patak partján

Mesélik, hogy amikor Izrael ben Eliezer rabbi Kosilovic faluban élt, általában a patakban tett eleget a rituális fürdő követelményeinek. Ha pedig beállt raj­ta a jég, egy helyen léket vágott és ott merítkezett meg. Egyszer észrevette őt egy paraszt, akinek … Tovább »

Ez volt a főcíme izraeli grafikusok a Bálint Zsidó Közösségi Házban megrendezett, a ’70-es, ’80-as évek Jeruzsálemét bemutató, vagy a városban alkotott rajzai tárlatának.

Az örök Jeruzsálem gyakori rajztéma volt az oda hódító vagy tudományos cél­lal érkezett expedícióknak. … Tovább »