Az állam megalakulása óta, 48 éve a legfontosabb hivatalok egyike a titkosszolgálatok irányítása. Szerepét a közelmúlt tragikus eseményei tovább növelték. Ezért hívta meg Simon Peresz miniszterelnök a belső elhárítás, a Sábák élére a tengerészet addigi főparancsnokát, az … Tovább »

A hitélettől többségében távol ke­rült magyarországi zsidók számára nem újdonság a szekuláris alapon történő szervezkedés, a sokáig val­lásos közösségeken épülő Ameri­kában azonban ez szokatlan jelen­ség. A vallási hagyományok ott annyira meghatározóak, hogy még az … Tovább »

Zsidó diákszerveződés az amerikai egyetemeken

Hillel, az i. sz. I. században élt tanító és bölcs nevét viseli az az intézmény, amely az angolszász világ egyetemi campusain próbálja tömöríteni a zsidó fiatalokat. A hetvenéves szervezetet an­nak idején azért alapította az akkori … Tovább »

SANTA MONICA Kalifornia legnagyobb rádióállomása és a Na­tional Yiddish Book Center közö­sen indított zsidó írók és költők műveiből tizenhárom adásból álló sorozatot. A szerzők között van Sólem Áléchem, Iszaak Babel, Grace Paley, Philip Roth. A verse­ket, novellákat, regényrészieteket … Tovább »

Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről

Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvö­zölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető el­nöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »

A magyar ortodoxia 1995ös zárszámadó közgyűlése

1996. február 27-én délután 4 órára hirdette meg a Budapes­ti Autonóm Ortodox hitközség éves zárszámadó közgyűlését. A fél ötkor kezdődő ülés elején 36 fő (döntő többségében 70 év feletti idős férfi) volt az ülés … Tovább »

Néhány hónapja nagy botrányt keltett Izraelben az a tény, miszerint az Etiópiá­ból bevándorolt zsidók (a „falasák”) által adott vért kiöntik, mivel körükben ötvenszer nagyobb a HIV-fertőzöttek aránya, mint az izraeli lakosság más csoportjai­ban. A falasák tüntetését a … Tovább »

A hivatalos gyásznak már régen vége, de még mindig azokra gondolunk, akik­nek húsdarabjait, testi maradványait lát­tuk a kiégett autóbuszokban és az utca kövén. A közvetlen hozzátartozók fájdal­mát ugyan nem viseljük, de ismeretlenül is úgy gondolunk rájuk, mintha szomszé­dunkat, … Tovább »

Az elmúlt hónapokban szép számmal jelentek meg zsidó tárgyú vagy zsidó szerzőtől született szépirodalmi, törté­neti és filozófiai és ismeretterjesztő munkák.

Új sorozatunkban ezekből válogatunk a teljesség igénye nélkül. Többségükről részletes könyvismertetést is … Tovább »

(Kornis Mihály: Napkönyv, Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 195 oldal, 429 Ft)

Azt mondta egy interjúban Kornis Mihály, hogy neki ele­mi szükséglete naponta négyszer-ötször felnézni az égre, látni, hogy milyen. Ahogyan régi fényképek között is imád bogarászni, keresni azt a világot, … Tovább »

A mai negyvenesek-ötvenesek közül sokan a 60-70-es években talán ma­guk is ott leselkedtek a Gerlóczy-klub elhíresült E épületében. Ott játszott valamiféle sajátos soult és dzsesszzenét egykor az Atlas. Veze­tője Flamm Ferenc rekedtes, lélekbe ható hangú énekes, „mellékesen” … Tovább »

A Don Juan-ból három részletet közlünk. Az elsőként idézett rész az előjátékban feltűnő rabbi monológja, amely­ben Simon saját érzéseit fogalmazta meg a zsidóságról.

A második a szerepváltás kezdete, lázadás a rákényszerített, megalázónak érzett helyzet ellen.

A … Tovább »

Memento

előszó

Sötét emlékek, még meddig kisérttek?

Mért üldöztök az égő nap alatt?

Belőletek virult ki ez az ének.

Mint rózsaszál, mely trágyából fakadt.

Mi lesz? Boldog vagyok s mégis jajongva

Panaszlom múlt idők holt bánatát –

Ma vér freccsen a szóra … Tovább »

Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.

Emlékeznem és emlékeztet­nem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.

Mérhetetlenül … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

Nem egy, nem kettő, nem három…

Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt ott­hon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt … Tovább »

Egyenlőség, 1896. március 6.

Nem kérünk az új hazából

Válasz dr. Herzel Tivadar röpiratára

Lapunk más helyén egész terjedel­mében közöljük az ösmertetést, melyet dr. Herzel Tivadar, a modem német írók egyik legkiválóbbja, minap megje­lent s különösen zsidó … Tovább »

Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklő­déssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvös­sége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »

Alexandriai Philón: Mózes élete

Örvendetes tény, hogy az Atlan­tisz Könyvkiadó megjelentette Phi­lón értekezését Mózesről, hiszen Phi­lón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mi­vel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »

Anti utópiák, katasztrófa-forgatókönyvek a mai izraeli irodalomban
A polgárháborút katonai diktatúra követi Izraelben, mely­ben a baloldalt fölszámolják, csupán egyetlen kibuc, En Harod marad meg hírmondónak – ki tudja miért – és a regény főhőse ide igyekszik, útja során megismerkedve … Tovább »