Összesen 11,236 találat (9801 - 9820) : G. K..
Svájci 400 dollár
Első részlet?
Ez év február 11-én Budapesten ünnepélyes keretek között adták át a Svájci Alapítvány a Holocaust Szükséget Szenvedő Áldozataiért alapítvány által juttatott 400 dollárokat néhány meghívott idős embernek – köztük egy százéves asszonynak. … Tovább »
Versenyfutás az 1+1 százalékért
Lassan mindenki számára természetes, hogy rendelkezhet adójának egy százalékáról, valamely társadalmi szervezetnek, egyháznak ajánlhatja fel. Az 1996-ban született jogszabály alapján kedvezményezett lehet minden olyan civil szervezet és alapítvány, … Tovább »
Állam az államban?
Ex-szovjet bevándorlók Izraelben
A volt Szovjetunió területéről érkező 700.000 bevándorló többsége megtalálta a számítását. A szakmájukban kaptak munkát, saját otthonuk, kocsijuk van, ám a többségükben szekularizált új olék – akik között sok … Tovább »
Házak a tenger felett
Mesterséges szigetek
Izrael területe az államalapítást követő függetlenségi háború eredményeként is csak 20 700 négyzetkilométer volt (mint három magyar megye: Pest, Bács-Kiskun és Veszprém együttesen), majd az 1967-es „hatnapos háborúban” elfoglalt … Tovább »
Visi Tamás
„Képmutató farizeusok” 1. rész
Egy klisé nyomában
A „farizeus” szó hallatán zavaros asszociációk támadnak agyunkban. „Képmutatás”, „álszent jámborság” talán ezek a kifejezések jutnak először eszünkbe, és fülünkben szinte visszhangoznak Jézus … Tovább »
Sanders Iván
Végzetes szabadságA felvilágosodás eszméi Földes Mária A séta című regényében
Az európai felvilágosodás eszméjéről bizton állíthatjuk, hogy az egyre szekularizáltabb irodalom felemelkedéséhez vezetett, a zsidóság pedig a világi irodalmon keresztül eljutott … Tovább »
Válasz a Mazsike elnökségének
Eredetileg azt gondoltam, hogy nem reagálok a Mazsike elnöksége részéről engem ért vádakra. Korányi László elnök és néhány barátom meggyőzött azonban arról, ezzel a két levéllel lezárható ez a tengerkígyó, melynek növekedése nem szolgálja … Tovább »
Viszontválasz Simonyi Péternek
A Mazsike vezetősége úgy vélte, az a korrekt eljárás, ha Simonyi Péternek válaszlehetőséget adunk. Nos, Simonyi Péter válasza jellemző írójára.
Néhány észrevétel:
– Az Elnökség nem „vádolt”, hiszen nem bíróság. Csupán tényeket … Tovább »
Milyen lesz a Zsidó Egyetem?
Az Országos Rabbiképző Intézet 1990-ben bővült főiskolai tagozattal, amelynek előkészítésében, megszervezésében és kezdeti finanszírozásában döntő szerepet vállalt az izraeli Midreset Jerusalaim tanintézet.
Az immár két karral rendelkező Rabbiképző … Tovább »
A LONDONI „ARANYÉRTEKEZLET” UTÁN
Nagyobb a csalódottság, mint a remény
Az angol fővárosban decemberben háromnapos tanácskozáson vettek részt negyvenegy állam képviselői, történészek. Nemzetközi és az egyes államok zsidó szervezeteinek vezetői – több mint kétszázan. … Tovább »
Libanon
Még nyolcvanan
Mielőtt az olajsejkségek meggazdagodtak, a függetlenségét 1944-ben elnyert Libanon volt a legfejlettebb arab állam; a cédrusok országát a Közel-Kelet Svájcaként emlegették.
Zsidók már a szétszóratás korában kerültek földjére, neve is héber eredetű: … Tovább »
Izrael Állam megítélése vallásos irányzatokban
A XX. századi zsidó történelem számos jelentős eseménye között az egyik legnagyobb fontosságú Izrael Állam megalapítása. A lehetőség, hogy csaknem két évezrednyi szétszóratás után a zsidó nép visszatérhet eredeti hazájába … Tovább »
Posztcionizmus: az új kihívás*
Mi a posztcionizmus?
Az elmúlt évtizedben Izrael-szerte heves vita folyt a posztcionizmusról. Sokan sokféleképpen értelmezték: de inkább tekintették egy bizonyos hangulatnak, tendenciának, vagy orientációnak, semmint ideológiának.
A legegyszerűbb … Tovább »
Hol a cionizmus mostanában?Akadozó beszámoló Jeruzsálemből
A Cionista Kongresszus négy évenként ül össze. 750 küldöttjéből 503-nak van szavazati joga, de nagysúlyú szervezetek (pl. WIZO) is rendelkeznek szavazati joggal. Jelenleg Izrael küldi a delegátusok 38 százalékát, az USA … Tovább »
Fordulatok előttCionizmus az 1938 és 1940 közötti Magyarországon
A magyar cionista mozgalom 1938-tól kezdve óriási átalakuláson ment keresztül. Olyan területeket csatoltak Magyarországhoz, amelyeken hozzávetőlegesen kétszázezer zsidó élt, akik a politikai paletta minden árnyalatát … Tovább »
Miről lehet beszélni?
„Amit egyáltalán meg lehet mondani, azt meg lehet mondani világosan; amiről pedig nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”
Miről lehet beszélni, mikor kell elhallgatni? Hol található a határ kimondható és kimondhatatlan közt?
Wittgenstein kijelentése … Tovább »
A nyolcadik nap
1 A dolog engem is mindig nagyon érdekelt, de ilyen messzire álmomban sem jutott volna eszembe visszamenni. Joan és én azonban épp, hogy találkoztunk, máris a születésről kezdtünk beszélgetni. Azt mondtam neki, hogy hiszek a korai tapasztalat fontosságában.
Mit … Tovább »
„Egy nyári napján a 44-es évnek, mely kitűnő termést hozott a halálnak, anyám felvette a legjobb fekete ruháját, hozzá a csúcsos csipkegallérját és a sárga csillagot a bal melle fölé. Fél tizenegy volt délelőtt, a Márta nővéréékkel szokásos napi römiparti ideje. Feltette … Tovább »
Az út Ein Harodba című regénye 1997. szeptemberi magyarországi megjelenése alkalmából érkezett Budapestre Ámosz Kenan. Akkor találkozott régi barátjával, Kardos G. Györggyel, aki könyvét a sajtónak bemutatta. E napokról szól a könyv fordítójának és kiadójának írása, amely … Tovább »
A Magyarországi Cionista Szövetség az első bázeli cionista kongresszus 100. évfordulójának alkalmából háromnapos konferenciát szervezett szeptember 2-4. között a Magyar Tudományos Akadémián.
Az első estén 100 év héber zenéje címmel nyitóhangversenyt rendeztek prof. Lux … Tovább »