Amikor Joseph Roth regénye, a Hiob 1932-ben magyarul megjelent Révay József fordításában, Schöpflin Aladár a Nyugatban arról az érzéséről tudósít, hogy „a könyv jobb az írójánál”.

Mintegy 5-700 lehetett a résztvevők száma azon a meneten, amely április 6-án este fél 9-kor tett egy nagy kört a gettóban a Dohány utca, Akácfa utca, Dob utca útvonalon.
 

Tiszaeszláron nácik elevenítették fel a zsidók elleni hamis vérvádat.
 

Nagyon kemény konfliktusokra számítok a Fidesz és a Jobbik között. Annak idején, amikor Horthyék a hatalmukat érezték veszélyben, gond nélkül lecsukták Szálasiékat. El tudom képzelni, hogy Orbánék sem fognak sokat habozni, ha a Jobbik abba a monopóliumba harap, amit ők a magukénak gondolnak. Akkor nem lesz könyörület.
 

Egy orosz archívumból előkerült eddig nem ismert információ arra utal, hogy Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki magyar zsidók ezreit mentette meg a II. világháború idején, még életben volt, miután szovjet források azt jelentettek: meghalt egy moszkvai börtönben.
 

A The Jerusalem Post című izraeli lap szerdai száma szerint kedd éjjel ismeretlen tettesek köveket dobáltak be az ablakokon át egy Dohány utcai lakásba, ahol egy rabbi nagy társaságban ünnepelte a Pészachot (zsidó húsvétot).

Jobb-és baloldalnak egyaránt leszámolnia illene ordas múltjával, kártékony nosztalgiáival. Ugyanis az nem megy, hogy csak a másik szélsőségese, kompromittált múltú politikusa, példaképe véreskezű.
 

A második világháború alatt az úgynevezett Keleti védvonal építésénél meggyilkolt kényszermunkásokra, köztük magyar zsidó áldozatokra emlékeztek vasárnap az ausztriai Rohoncon (Rechnitz) és jelképesen letették egy központi emlékhely alapkövét.

Hogyan változtatta meg Budapest a világot címmel terjedelmes írást és egyben méltatást közölt az Egyesült Államokban élő magyar származású íróról és újságíróról, Kati Martonról a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung.

Óriási érdeklődés övezte a Kertész Imrével folytatott beszélgetést szombaton Európa egyik legrangosabb könyvkiállításán és-vásárán, a párizsi Salon du Livre-en, amelynek a Nobel-díjas író művei és élete közti összefüggés volt a témája.

Huszonöt éve, 1985. március 28-án halt meg Marc Chagall orosz-francia festő, a múlt század nagy újítói közt az egyik legnépszerűbb, aki irányzatokhoz nem sorolható képein a jelenségek helyett azok emlékképét ábrázolta, álomszerű témáit gazdag színekkel és könnyed stílusban jelenítette meg.

Jogos lehet a magyar bankok elleni per, amelyet a holokauszt során elvett értékek miatt indítanak Chicagóban, mert a jog szerint a letétbe helyezett értékek iránti igény soha nem évül el – mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az MTI-nek.
 

Nem tartják meg a vasárnap déli makói Jótékonysági ebédet, amelyet a szervezők eredetileg Urbancsok Zsolt helyi történész-levéltáros A holokauszt gyermekei című könyve támogatására hirdettek a Korona Szállóba.

A MÁV elleni kártérítési perhez kapcsolódva újabb keresetet nyújtottak be Chicagóban a magyarországi holokauszt áldozatai vagy azok örökösei, ezúttal több, köztük magyar bank ellen.
 

Ha a jobboldal identitásának elidegeníthetetlen része lett volna a demokratikus hagyomány, akkor nem viselkedik ilyen felelőtlenül, és nem vonultatja fel tömegeit nemzeti zászlók alatt a törvényes országgyűlés ellen. A jobboldal azonban nem tartotta szükségesnek felülvizsgálni történelmi örökségét.
 

Ha valaki azt hiszi, hogy a mi négyes metrónk világelső a politikai, pénzügyi, vagy egyéb botrányok területén, az azt hiszem, téved. Hogy ténylegesen kinek lehetne ezeket a díjakat odaadni, azt nem lehet pontosan meghatározni, itt a blog történetében is sok jelentkező volt már rá, Krakkó, Antwerpen, Taipei, Amszterdam, hogy csak párat említsünk. Azt hiszem azonban, olyan nemzetközi visszhangja, mint a jeruzsálemi villamosépítésnek, egyik se volt. (és itt szólok, hogy kőkeményen moderálni fogok)
 

Tőkéczki László Rasszizmus és érdek című írásának bizonyos kitételeivel vitatkoznék. Ha jól értem a szerző mondandóját – s ebben félig-meddig igaza van –, a különféle csoportok közti problémákat nem a „rassz” különbségei (melyek nincsenek), hanem a „viselkedés” eltérései adják.

„Ne nagyon kérdezgess az ügyben senkit, mert gyanús leszel. Mindenhol betonfalakba fogsz ütközni. Senki nem tud semmit, és ha tudnának is valamit, se fogják elmondani” – mondta a Mandinernek egy kormányzati forrás. Mi mégis elmentünk a falakig, hogy összefoglaljuk, mit is tudhatunk erről a balladai homályba vesző ügyről.
 

Egy szélsőséges zsidó szervezet levélben bírálta Bar Refaeli izraeli származású szupermodellt, amiért választottja, Leonardo DiCaprio nem zsidó vallású.
 

Ki volt a nagyapám – ezt kérdeztem, mikor kicsit nagyobb lettem, de az apám nem szólt semmit, azt mondta, egyszer már elmondta, s ő kétszer nem. Akkor éreztem, hogy ez titok. Titok, ami ott lappangott eddig és ott lappang majd ezután is minden napunkban. De a titokkal senki nem tud egy életet leélni. A titok azért titok, hogy zárjai egyszer felpattanjanak.