„A szürrealizmus a gondolkodás diktátuma az értelem ellenőrzése nélkül, és túl minden esztétikai vagy optikai kérdésen. Azaz: az álmok, sejtelmek, látomások világát fölébe helyezi a valóságnak, hisz az álom mindenhatóságában, a freudi lélekelemzésnek abban a tételében, … Tovább »

55a/1. Ráv Jehuda azt mondta: Háromnak kell az irgalom: A jó királynak, a jó évnek, és a jó álomnak. A jó királynak, mint írva van: Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében (Péld 21, 1); a jó évnek: Mindenkor rajta [függenek] az Úrnak, a te Istenednek szemei … Tovább »

Zsidó civil szféra – ezzel a címmel indítjuk útjára kéthavonta jelentkező, új rovatunkat. Többek közt Kovács András és Forrás-Biró Aletta tanulmányára és saját tapasztalatainkra támaszkodva állítjuk: Magyarországon a zsidó szervezeti struktúra kiépült. Úgy gondoljuk, érdemes … Tovább »

Mivel a napirend megszavazásáig sem jutott el a tegnapi BZSH közgyűlés, a lényegi kérdés – pénzalapok átengedése a Chabad-EMIH és az ortodoxia számára – érdemben szóba sem kerülhetett. Sebaj, a jóváhagyás úgyis a vasárnapi Mazsihisz-közgyűlés döntésétől függ.

Magyar költők vészkorszakról írt, és a soá emlékét idéző verseinek antológiája jelent meg angolul I Lived on this Earth… Hungarian Poets on the Holocaust címmel a februári londoni Zsidó Könyvhétre. A gyűjteményes kötetben 18 szerző szerepel a klasszikusoktól kortárs alkotókig.

Noha korábbi hírek szerint az újonnan alakult Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége is azon kiváltságosok közé számított, akik a 2011. évi CCVI egyházügyi törvény módosításakor megkapják az egyházi státuszt, végül erre – úgy látszik – nem kerül sor. A politika útjai kiszámíthatatlanok. 

Hetven évvel azután, hogy a nácik bezáratták, ismét feléled az egykori berlini zsidó leányiskola komplexuma, ám új feladattal: falai között immár művészeti galéria és étterem bizonyítja a berlini zsidó közösség megújulását.

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Czifrik Balázs: Emlékezetközösség
Az emlékezetközösség fogalmát sokfelől lehet értelmezni: Trianon felől, a Holokauszt felől, és persze a Rákosi-diktatúra felől. Van miből válogatni. Nálunk, a Kárpát-medencében külön érdekesség, … Tovább »

Számokká torzult egyének szürke tömege, ahol érzelmeknek és kilengéseknek semmi helye nincsen. Minden és mindenki a mindenható Jótevőtől függ. A totalitárius rendszerek legismertebb ábrázolója, George Orwell 1984-e előtt negyedszázaddal egy jégtörőhajó-mérnökből lett orosz dráma- és regényíró megalkotta az antiutópia műfajának alapművét, a sztálini szovjet valóság előképét.

A karmester az Új Színház új igazgatójának hivatalba lépése alkalmából szerette volna felhívni a figyelmet a kinevezéssel kapcsolatos problémákra.

A Művészetet Kedvelők Délutánja keretén belül, ezúttal esti programra invitáljuk Önöket a Vígszínház Házi színpadára, ahol is az irodalmi Nobel-díjas Albert Camus: A pestis című regényéből készült monodrámát tekintjük meg.
 

Laczó Ferenc
 
Tábor Béla már A zsidóság két útja legelső oldalán hangsúlyozza a történelmi pillanat kivételes jelentőségét. Az 1938-39 során írott és közvetlenül a második világháború kitörése előtt napvilágot látott jelentős mű in medias res felütése … Tovább »

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

A Szombat folyóirat decemberi számát a kulináriának szenteltük. Sztárszakács-, blogger- és vendéglősinterjúkkal, kóserpiaci körképpel és sok-sok új recepttel. Még mindig lehet újat mondani a barheszről, a maceszgombóc levesről vagy a sóletről, mindezekhez kívánunk jó étvágyat és jó olvasást. Most lapszámunk beharangozó írását olvashatják.

Liberális színház tűz alatt Magyarországon címmel nyílt levelet jelentetett meg a Guardian brit mértékadó lap tegnap este, melyben az angol színházi szakma jeles képviselői tiltakoznak Dörner György kinevezése ellen az Új Színház élére. 

A norvég kormányfő – elsőként hazája miniszterelnökei közül – bocsánatot kért a holokauszt emléknapon a zsidók megsemmisítésében játszott norvég szerep miatt.

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt.
Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó úr őfőméltósága” (ahogy a nyilvánosság előtt emlegetik)
rehabilitálására.

Tábor Béla 1939-es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »

Radu Mihaileanu már belopta magát a szívünkben az Életvonattal, amelyben
a zsidó közösség álszerelvénnyel, álnácikkal és áldeportálással
próbálja átvészelni a Holokausztot. Az Élj és boldogulj visszafogottabb,
csendesebb, kevés szatírával operáló történet arról, hogy néha milyen
egyszerű az ember identitását elvenni és milyen nehéz is visszaszerezni
azt.