A Költészet Tavasza című rendezvénysorozatra voltunk hivatalosak, s rendhagyó irodalomórát tartottunk Zilahon.

Versmondó versenyen hallgattuk a diákokat, román költőkkel közösen olvastunk fel, s verseinket együtt publikálták magyar és román nyelven is, végül pedig Szilágycsehben … Tovább »

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

“Az íróasztalom fiókjában hever egy kopott mappa, benne mára megbarnult, egykor sárga lapok, rajta a felirat: A Törvényalkotó. Még amikor a Zendülés a Caine hadihajón című regényemet írtam, akkor vetődött föl bennem a gondolat, hogy nincs nagyszerűbb regénytéma – már ha fel tudnék nőni a feladathoz –, mint Mózes élete. Ekkoriban kerültek azok a lapok abba a mappába. Aztán múltak fölöttem az évek. És én nem rettentem meg a nagy feladatoktól. A második világháború, az izraeli háborúk mind súlyos kihívás elé állítottak, és én elfogadtam ezeket a kihívásokat. A Törvényalkotó azonban máig nem született meg. Nem találtam meg a módját. Más könyvötleteket félresöpörtem (nincs időm, nincs időm!), de abban mindenek dacára még ma is reménykedem, hogy egyszer csak kipattan az isteni szikra, amely ihletet ad, és megírom a saját portrémat Mojse Rabbénuról, az emberiség rabbijáról.”

“Mennyi hely kell a munkához a szőlőtő körül?  Minden oldalon hat tenyér. Rabbi Ákivá szerint három.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

Maleczki Yakov 2003-ban volt bár micvó a Dessewffy utcai zsinagógában. 2004 és 2009 között az Ojhel Menáchem Vityepszk nevű hászid közösségben, a jeruzsálemi Meá Seárim negyedben élt. 2009 óta foglalkozik a jiddis nyelv tanításával. 2010 óta az ELTE asszirológia szakos hallgatója.

Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál. Rendre azon kapom magam, hogy jön az ötödik, a hatodik, aztán egy az életre, egy pedig a búcsúzásra, míg aztán végül lényegében sikerül magamtól is megszabadulni.

A Fiumei úti nemzeti sírkertben helyezték végső nyugalomra a Nobel-díjas írót. 

Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál. Rendre azon kapom magam, hogy jön az ötödik, a hatodik, aztán egy az életre, egy pedig a búcsúzásra, míg aztán végül lényegében sikerül magamtól is megszabadulni.

Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

Részlet a Noran Libro Kiadó által a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő regényből. A szerzővel, aki egyben a Midrasz, lengyel zsidó folyóirat főszerkesztője, a könyv bemutatóján, április 23-án, szombaton 17.00-kor a Millenárison, a Kner Imre teremben, Pálfalvi Lajos, a könyv műfordítója közreműködésével Szántó T. Gábor beszélget.

“A zsidóknak nincs közük Jeruzsálemhez, Hebronhoz és Betlehemhez.” Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetnek Végrehajtó Bizottsága a “Megszállt Palesztina” című határozatában úgy döntött, hogy a jeruzsálemi Templom-hegy (amelyet csak arab nevén említ, mint … Tovább »

Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre. 

Ha hiszünk a fogadóirodáknak, Hillary Clinton nem csupán az amerikai Demokrata Párt jelöltségére esélyes, de a dolgok jelenlegi állása szerint megnyerné az elnökválasztást is. “Hillary Clinton és Donald Trump is New Yorkban vághat vissza kedd éjjel” – latolgatják ma a lapok, de mi most Hillary családtörténetébe kukkantunk bele.

Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Robbanás történt ma Jeruzsálemben. A Haaretz szerint egy üres buszon robbant fel valami, de még nem egyértelmű, hogy terrorcselekményről van szó. Legalább tizenheten megsebesültek, közülük ketten válságos állapotban vannak.

A helyi rendőrség első információi szerint terrortámadás … Tovább »

Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?

Ugyanazon a reggelen, amikor a Mazsihisz a Dunában talált – vélhetően az 1944-es tömeggyilkosságok idején megölt – áldozatok emberi maradványait helyezte nyugalomra a Kozma utcai temetőben, az EMIH közzétette a hírt: „Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták. Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.”

Vasárnap tartják az Élet menetét Budapesten. A holokauszt áldozataira emlékező menet a Dohány utcai zsinagóga elől indul, és a Károly körút – Deák tér – József Attila utca – Széchenyi tér – Zrínyi utca útvonalon keresztül a Szent István-bazilika előtti térre érkezik meg. Először szólnak az emlékezőkhöz közösen a történelmi egyházak képviselői.

Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János

Volodimir Grojszman (más írásmód szerint Hrojszman) személyében először választottak Ukrajnában zsidó származású miniszterelnököt.