Összesen 863 találat (121 - 140) : G. J..
A Paneriai emlékparknak két funkciója van Litvánia emlékezet-kultúrájában: szimbóluma a litvániai holokausztnak; itt emlékeznek meg minden Litvánia 2. világháborús áldozatról is.
A Vilnius szomszédságában fekvő gyönyörű Paneriai (lengyelül: Ponary) erdő mindig is népszerű … Tovább »
Nem csupán a hazai mozikban, de a tengerentúlon is sikerrel mutatták be az Akik maradtak című filmet. A film alapjául szolgáló regény írójával, F. Várkonyi Zsuzsa pszichológussal a történet személyes oldaláról, az asztalfiókról, a traumák gyógyításáról beszélgettem, de szóba … Tovább »
Interjú Richard Breitman történésszel az Egyesült Államokról és a holokausztról.
Richard Breitman az American University professzora, szakterülete a német és az amerikai történelem. A holokauszt kutatásának nemzetközileg elismert képviselője, a United States Holocaust Memorial … Tovább »
A zsidóság és a sport viszonyát kezdetben beárnyékolta egy antiszemita sztereotípia. Eszerint a zsidók elpuhult élősködők, akik kupeckedésből és tőzsdei spekulációból gazdagodnak meg, nemhogy sportolni, még dolgozni sem hajlandók. Még hogy zsidó lóra üljön, vagy kardot vegyen … Tovább »
Negyven éve, 1979. június 24-én hunyt el Örkény István Kossuth-díjas író, a Tóték és a Macskajáték alkotója, az egyperces novellák abszurd humorú műfajának megteremtője. Ebből az alkalomból közöljük a Tardos Tiborhoz írott levelét, mely ugyancsak nem nélkülözi sajátos … Tovább »
A Gólem története – egy bibliai gyökerű, annak sokféle magyarázatából kinyert legendatörzs eredetét és továbbélését elemzi a mágia forrásául szolgáló Széfer Jecirától a modern amerikai regényekig, a comicsok, supermanek, cyborgok világáig.
A Gólem és a prágai rabbi … Tovább »
Pető Iván 1967 című, a Beszélőben megjelent írásának idevágó részéből megismerhetjük, miként mutatta be a korabeli magyar sajtó a Hatnapos Háború eseményeit.
Egy 1967 körül felnőtté váló fiatalember, ha nyitott szemmel jár, szinte naponta beleütközik: nem úgy van, … Tovább »
Reagálás Laczó Ferenc írására
„Végül is ezt a könyvet Magyarországon kellett volna megírni. Csak fájlalhatjuk, hogy mind ez idáig nem írtuk meg” – írta Ránki György 1982-ben az Élet és Irodalom hasábjain Randolph Braham monumentális holokauszt monográfiájáról.[1] … Tovább »
A független Izrael Állam 1948-as kikiáltását követő háborúban – melyek során még postagalambok segítették a harctéri kommunikációt – egy halálosan megsebesült fiatal galambász útjára engedi utolsó madarát, különleges búcsúajándékot küldve távoli kedvesének.
A “Csecsemő” … Tovább »
Az izraeli Bné David jesiva rabbijai Hitlert dicsőítik, és az arabokat alázzák.
Felvételek bizonyítják, hogy egy telepes akadémia tanárai nyíltan hirdetik a zsidóság felsőbbrendűségét. Az igazgató szerint az arabok – genetikai alsóbbrendűségükből eredően – önként … Tovább »
Az Eichmann-csokoládé különös féldokumentum és félfikció. A regény nagy részében maga Adolf Eichmann beszél a mai Duna-parton.
Főleg kedves magyar barátjáról, “Endre Latziról”, meg a hullámzó Balatonról, és arról, találkozott-e Wallenberggel… Szól csodás pesti operettekről, … Tovább »
Az oroszok felállítanak egy tábori konyhát, ételt osztanak, valami hitvány, sűrű kását, de meleg, és ezt eszik ők is, legalább a kiskatonák. Délután kisebb-nagyobb csoportokban eligazítást tartanak az embereknek. Az Appellplatzon terelnek össze minket megint, de most nem lövik le … Tovább »
Sokszor kérdezték már tőlem, ért-e valamilyen támadás életemben zsidóságom miatt. Legtöbbször ezzel a kérdéssel abban a nyolc évben találkoztam, amikor Izraelben éltem.
Elmesélek hát egy történetet, amit eddig ebben a formájában és részletességében még soha nem tettem. … Tovább »
A csoportban Galickij egyértelmű kedvence a 97 éves Miriam. Míg a többiek miniatűr reliefek farigcsálásával, vázlatok készítésével voltak elfoglalta, ő egy hatalmas rönköt vett magához, és kezdte megmunkálni.
Szása Galickij Moszkvában élt és képzőművészetet tanult … Tovább »
Száz évvel ezelőtt, 1918-ban nem csak az első világháború ért véget. Az első világháború után az emberiség gondolkodásában sem maradt semmi sem változatlan: a haladás, a szabadság, a kultúra, a nemzet, a vallás, a társadalmi kérdés mind-mind új megvilágításba kerültek a … Tovább »
Aki megszervezte a saját megtámadását.
A brit libertárius publicista szerint az identitáspolitika elburjánzása miatt patologikus méreteket ölt az áldozatiság kultúrája, ami pedig aláássa a társadalmi együttéléshez szükséges bizalmat. Arról nem is szólva, hogy … Tovább »
A hírt a Zabhegyező (új kiadásban Rozsban a fogó) szerzőjének fia jelentette be New Yorkban.
Miután egyetlen eddig megjelent regényét 1951-ben kiadták, csak novellái jelentek meg, de nem hagyta abba az írást – tudatta Matt Salinger a The Guardian-nel.
Arra a kérdésre, … Tovább »
Európa migrációs kihívásai napjainkban csak úgy érthetők meg, ha a migrációt, mint komplex társadalmi kérdést vizsgáljuk. Ennek egyik eleme maga az el- és bevándorlás, illetve a kényszermigráció tömeges jelensége, azaz a menekültkérdés. Ebből a szempontból Európa számára … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »
Száz éve, 1919. január 1-jén született J. D. Salinger, a Zabhegyező (Rozsban a fogó) című világhírű kultregény szerzője.
Jerome David Salinger New Yorkban jött a világra. Apja lengyel zsidó kereskedő-iparos volt, aki fiát is igyekezett bevonni a családi üzletbe. Európába … Tovább »