Muszlim vagyok, így tudom, hogy terhes nőket hasba szúrni nem „ellenállás.” Halálra késelni egy kislányt, éppen ott, ahol leginkább biztonságban hiszi magát, nem „ellenállás”…

A Zsidó Közösségi Kerekasztal június 29-én tartott ülésén elsősorban a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) volt a téma, de szóba került Szakály Sándor újabb otromba, érzéketlen nyilatkozata is, melytől a kormány képviselője elhatárolódott.

A résztvevők … Tovább »

Részlet Timothy Snyder: Fekete föld című, könyvhétre megjelent kötetéből.

1938 folyamán, miközben Hitler azon fáradozott, sikerrel, hogy szétrombolja az osztrák államot, valamint – ezúttal sikertelenül –, hogy szövetségesévé tegye Lengyelországot, megpróbált konfliktust … Tovább »

Meghívással tiszteltek meg egy idegen nyelvű költészeti antológia bemutatójára. Lapozgatva a jó illatú kötetet, feltűnt, hogy a magyar költészetet ismertető könyvben sehol se találom Szép Ernőt. Kihagyták. Este felhívtam mindent tudó barátomat, Mihályi Gábort és méltatlankodva közöltem vele, milyen otromba megkülönböztetést vettem észre. „Ne csacsiskodj, Pali.”  Mondta.”Te is tudod, nincs benne a kánonban.”

Részlet Menyhért Anna Ünnepi Könyvhétre megjelent regényéből.

Nem először járt Pesten a Beer Seva-i színház, mely ezúttal Hana Azoulay-Hasfari Slichot című darabját hozta el Shmuel Hasfari rendezésében az Átrium Színházba a Zsidó Művészeti Napok keretében. Egy eltűnt marokkói zsidó anya és őt kereső négy lánya történetét láttuk Netivotból, … Tovább »

“Az évszámot, amikor a zsidókat kiűzték a királyságból, már régen elfelejtették volna, ha nincs Kolumbusz, meg Amerika.” Részlet a szerző könyvhétre megjelenő regényéből.

Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjai és konyhája

Lehetett volna bokszbajnok, színész, filozófus, mintagazda, tengerész, kereskedő, egyetemi tanár, fakír, testőr, csillagász, borszakértő, legionárius, csempész, missziós pap, futballtréner és még sok minden. 

Gát Annával és Réz Annával a népszerű Üvegplafon sorozat ötletgazdáival beszélgettünk

1. Tél volt Jeruzsálemben, december vége. Finom réteg hó borította a koponyák hegyét, az óvárosban pedig előkerültek a téli kabátok. Hősugárzók duruzsoltak a boltokban, a hotelek pedig átállították a légkondicionálókat, hogy meleg levegőt nyomjanak be az ötcsillagos boltívek és szökőkutak alá.

A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” –  szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.

Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »

Életének 86. évében, 2016. május 11-én elhunyt Réz Pál Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. “Hangos memoárja” – életútinterjúja, melyet Parti Nagy Lajos készített vele, nemrég látott napvilágot. Ennek részletével búcsúzunk tőle.

85. születésnapjára tisztelgett a legendás irodalmi szerkesztő, a Holmi folyóirat alapító főszerkesztőjének munkássága előtt a Magvető Kiadó. Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetőkönyve, a Bokáig pezsgőben nemcsak egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról – írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát.

A Fiumei úti nemzeti sírkertben helyezték végső nyugalomra a Nobel-díjas írót. 

Részlet a Noran Libro Kiadó által a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő regényből. A szerzővel, aki egyben a Midrasz, lengyel zsidó folyóirat főszerkesztője, a könyv bemutatóján, április 23-án, szombaton 17.00-kor a Millenárison, a Kner Imre teremben, Pálfalvi Lajos, a könyv műfordítója közreműködésével Szántó T. Gábor beszélget.

Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János

Lehet-e egy arab zsidó?

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.