(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsi­dó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)

Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »

A gyerekkoromat végigkísérő arcok közül a tébolyult Mose maradt meg legtisztábban emlékezetemben. Mintha egyedül én kötném össze a valósággal, engem pedig ő.

Az évek múlásával elfelejtettem né­hány egykori játszótársamat és a leg­több háború előtt és alatt megismert … Tovább »

avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon

Spira Cvi Elimelech, a világ­hírű tudós és rabbi, aki a csa­ládfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbi­széket, s új hitközségében … Tovább »

Az 1695-ben megjelent Amsz­terdami Haggádához egy ki­hajtható térkép is tartozik, amely az Egyiptomból való kivonulást, a sivatagi vándorlás útvo­nalát és Izrael országát ábrázolja. Még­sem ez a legrégebbi nyomtatott héber térkép, hanem amelyiket 1560 körül nyomtattak ki Mantuában.1 … Tovább »

A FILHARMONIKUSOK JUBILEUMA Tel-Avivban Zubin Mehta főzene­igazgató vezényelte a megalakulásuk 60 éves évfordulóját ünneplő Izraeli fil­harmonikusok Zenekarának gálaestjét. Annak idején első koncertjükön Arturo Toscanini volt a karmester. A jubileumon először az alapítók közül … Tovább »

1996 tavaszán az ELTE kulturális antropológus hallgatói közül néhányan a kelet-euró­pai zsidó kultúrával foglalkozó ta­nárunk, Rékai Miklós vezetésével lét­rehoztunk egy olyan kutatóműhelyt, amelyben a zsidó kultúra közös tanul­mányozását a zsidó élet mélyebb megértését … Tovább »

Az alábbiakban a jiddis nyelvről szóló összeállításunk első részét vehetik kézbe olvasóink. Az összeállítás elkészítésére az alábbiakban olvasható vita inspirált bennünket, mely a Forward 1996. augusztus 16-i számában jelent meg. Ebben a két vitázó fél a jiddis nyelv virágzásának … Tovább »

Számvetés

A Zsidó Kártérítési Világszerve­zet (WJRO), zsidó szerveze­tek nemzetközi koalíciója 1992-ben jött létre, hogy visszaszerezze a posztkommunista or­szágok hatóságaitól a zsidóság egykor elrabolt, majd később államosított kö­zösségi tulajdonát. A szervezet két … Tovább »

Filmről, színházról, olvasmányaimról

Sokunk dilemmája: szóljunk-e, mikor és hogyan a magyar közéletben hol lappangó, hol fellobbanó, statisztikailag nyilván nem meghatározó mértékű, de tagadhatatlanul létező antiszemitizmus­ról? Valahányszor belém hasít, felzaklat a szélsőjobbról … Tovább »

Azt hittem, hogy az Izraeli Filmhét a bu­dapesti zsidóság számára közös él­mény, esemény lesz. Azt hittem, hogy minden délután vagy este megtöltik az inkább vetítőterem, mint mozi nagysá­gú, a mindössze 120 férőhelyes Örök­mozgó nézőterét. Azt hittem, hogy bár vannak az … Tovább »

Félközelben

Ha valaki az elmúlt években a magyar mozik kínálata alap­ján próbált volna arról tájéko­zódni, hogy mi is zajlik a ki­lencvenes évek izraeli filmjében, kön­nyen azt gondolhatta volna, hogy az izra­eli film nem is létezik – a tévében elvét­ve bemutatott egy-két … Tovább »

Az ORTE című svájci folyóirat Rapai Ágnes költé­szetét méltatta a közelmúltban megjelent számá­ban. Ebből az alkalomból közöljük a költőnő egyik régebbi versét és annak német fordítását.

Brief an meinen Gemahl

Ich schäme mich.

Dass es wieder Gott gibt, macht mich … Tovább »

Még jóformán alig léptünk be a varsói gettó negyvenkettedik év­fordulóján a parkba, amikor a fi­am szeme máris egy arra cikázó biciklista újonnan felspécizett bringájára tévedt és nyomban rákezdte a következő születésnapja örökzöld témáját, miszerint amennyiben halvány … Tovább »

1996 januárjában folyóiratunk, a Szombat társszervezője volt A magyar­ zsidó irodalom létformái című konfe­renciának. Az esemény záró estjén, ta­lán a sikeresnek mondható két nap hangulatától is befolyásolva, egy gólemkészítő keramikus, egy művészet- történész és egy … Tovább »

Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?

Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjá­nak kialakulása előtt, amikor át- és felér­tékelődik minden speciális … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

Amikor a Budapesti Zsidó Mú­zeum 1930-ban épült szár­nyát renováltuk, tudtuk, hogy ennek szimbolikus je­lentése van: a szellem renoválása is történik.
A fizikailag és tudatilag szétzilált ma­gyar zsidóság megpróbál visszatalálni önmagához, megpróbál talpra állni. Csak az … Tovább »

Izraelita Tanügyi Értesítő, 1897. március

A galgóczi izr. hitk. népiskola története és 1895-96. tanévi értesítője. Írta Weisz Miksa igazgató…

Talmudthorája Galgócznak 68 év óta van, mely intézetnek Eisler József vetet­te meg alapját 400 forinttal.

Az 1858/59. évben … Tovább »

Purim

A karvezetőnek „A hajnali szarva­sünő” dallamára (Zsolt. 22.1). Sakhar annyit jelent: „hajnalcsillag”, és a perzsa Eszter név­nek ez a jelentése. Miért hasonlították Esztert a hajnalcsillaghoz? Mert amikor a hajnalcsillag előbukkan napkeltekor, fo­kozatosan tűnik elő. … Tovább »

3.2 MILLIÁRD BEVÉTEL

Történelmi okoknál fogva az iz­raeli gazdaságban nagyon je­lentős állami, szakszervezeti, önkormányzati és más nyilvá­nos tulajdonban lévő vállalkozás fejlő­dött ki. Az államalapítás előtti időkben, valamint Izrael létezésének első évei­ben a … Tovább »