Az ember kisebbségben élő lény. Kisebbség attól a pillanattól fogva, hogy kibújik az anyaméhből, éles fény szökik a szemébe, hideg levegő hasít a tüdejébe, s miközben a körülötte tevékenykedő óriások riasztó hangját hallja, bőrét dörzsölő, sprőd anyagokba burkolják érzékeny testét.
 

1944. október 16-án Horthy Miklós kormányzó rádiószózatot intézett a nemzethez, melyben bejelentette Magyarország kilépését a szövetségesek ellen vívott háborúból. Bizalmas körökben elmondta, hogy pisztollyal a kezében az utolsó golyóig harcolni fog a nácik ellen, ha meg akarnák akadályozni a békekötést. Terve azonban azonnal összeomlott.
 

Egyebek között a Csintalan Sándor, a Hollán Ernő utcai jegyiroda, az SZDSZ XI. kerületi irodaháza és az MSZP kispesti székháza elleni támadások ügyét is a Budaházy-csoporttal összefüggésben vizsgálja a Központi Nyomozó Főügyészség, miután az ügyek aktáit egyesítették.
 

Noha akad nála még nyíltabb zsidógyűlölő is, Edelény polgármestere a mai Magyarország antiszemitáinak nemcsak afféle frontembere, hanem az új rasszista taktika egyik bajnoka is. Figyeljük a helyi televíziót! 
 

Mi újat mondhatunk vajon a modernkori magyar múlt egyik leggyakrabban ecsetelt kérdéséről? Vörös Károly máig érvényes módon határozta meg a „zsidó Budapest” és a „zsidós Budapest” számos érdemi vonását. Az elsőt illetően rámutatott, hogy az 1873-at követően a fővárosba áramló, majd ott tartósan gyökeret eresztő izraeliták társadalmi arculatát polgári jellegük adta.
 

Elég ocsmány az is, ahogy az MSZP nem adja Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt, persze. Ahogy szoci parlamenti képviselők felülbírálják az ügyészséget, és elmondják, az miért is nem indokolta kellőképpen a két fórumos mentelmi jogának felfüggesztési kérelmét. Holott annyira nem bonyolult az UD Zrt.-ügy ezen szála. Zsarolás. Zsa-ro-lás. Ez a gyanú például Herényivel szemben.

Amilyen jól jött az Obama-kultusz szempontjából, hogy Chicago elesett az olimpiarendezés jogától, annyira káros az érdem nélkül megítélt Nobel-békedíj. Kevesen tudják, de Amerikában egyes kirakatokban, Queensben a házak falán olyan festmények láthatók, melyeken Obama úgy simogatja a gyerekek buksiját, mint egykor Lenin. Burlingtonban (New Jersey) a helyi iskola tanárnője Obamáról szóló éneket tanított az iskolásoknak. Olyan dicshimnuszt, hogy Sztálin megirigyelte volna.
 

Egy hónapja a Hetek című lapnak Molnár Oszkár úgy nyilatkozott, addig csak egyetlen, elhanyagolható fenyegetést kapott országos botrányt kiváltó mondatai miatt. „Az egyik településen ordibáltak, öklüket rázták felém, kiabálták, hogy meg fogsz dögleni, de ezeket nem kell komolyan venni” – mondta el korábban Edelény polgármestere.
 

Az Oszkár-jelenség félreértéséről tanúskodik, ha valaki egy Fideszbe ékelődött rasszista ámokfutásaként interpretálja az eseményeket. Nem ez történt, hanem az, hogy egy jobb sorsra érdemes tehergépjármű-vezető megpróbálta kicsi fejében összerendezni mindazt, amit az elmúlt években a jobboldali médiában látott, hallott, olvasott.
 

  Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »

Mindenki kisebbség címmel október 17-én és 18-án rendezi meg hatodik alkalommal a Szépírók Társasága az Őszi Irodalmi Fesztivált a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szántó T. Gábor író, az esemény főszervezője az MTI-nek elmondta: a cím arra is utal, hogy minden ember „egyedi kisebbség”-nek születik, és a modern ember kisebbségi helyzetbe kerül azáltal is, hogy a tradicionális közösségek meginognak. 

„Nyilván nagy hűhót csapna a szociálliberális kurzus az aradi vértanúk körül, ha a holokausztban haltak volna meg, vagy valamelyik cigánysoron lövik le őket az ügynökök.” (Sinkovics Ferenc: Miért?, Magyar Hírlap)

„A magyar a választott nép”; „Jézus magyar volt”; „a zsidók kizsákmányolnak minket”; „radikális politikai megoldásokra van szükség” – mondják az ősmagyar hit követői.
 

A tér körül szeptember végén tört ki konfliktus, amikor palesztinok tiltakoztak az ellen, hogy zsidók imádkozni mentek oda.
 

“…a zsidó művészet eszménye Noétól eredeztethető. Noé három fia testesíti
meg azt a három különféle jelleget, melyekből és az egymással való
kölcsönhatásukból megszületik a Tóra szépségeszméje. Ha Noé (héb.:
Noáh) nevének betűit felcseréljük, a hen szót kapjuk, mely kellemet és
szépséget jelent. A hen szó maga pedig akroníma a hochmat nistar-ra,
mely rejtett bölcsességet jelöl. A szó helyes értelmezése tehát:
belső szépség.”

Nálunk nem annyira valós probléma, mint Amerikában, ahol elvitatkoztak az emberek azon, hogy ha szombat délután elfáradnak a moziba, akkor szabad-e kólát és popcornt vinniük magukkal a nézőtérre. Persze hogy szabad. Na jó, de ha a Toscát játsszák, akkor is? Mert a Művészetek Palotájában, 10-én este héttől nem filmen mutatják a darabot, hanem a Metropolitan Opera előadását vetítik, élőben, valós izgalmakkal, amikor nem tudni előre, hogy gikszerezik-e a tenor az ária végén, és visszapattan-e Tosca a gumiasztalról, amikor leveti magát az Angyalvárból a mélybe. 

Idén Herta Müller romániai születésű német írónőnek ítélte oda a irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia költészetének sűrűségéért és az elnyomottak világát őszintén bemutató prózájáért. “Történetei arról szólnak, milyen felnőni egy diktatúrában” – mutatta őt be a bizottság főtitkára az egybegyűlt újságíróknak.
 

Mi hozhat változást, izgalmas fordulatot napjaink irodalmában? Például a kisebbségi nézőpontok és valamiféle új személyesség. Ezekre összpontosít a Szépírók őszi fesztiválja október 17-18-án a Petőfi Múzeumban.
 

Egy indiai, egy amerikai és egy izraeli tudós kapta a 2009-es kémiai Nobel-díjat. A kutatók a riboszómák felépítésének és működésének leírásáért kapták a legrangosabb tudományos elismerést.
 

Megalapozottan folytatja a büntetőeljárást az ügyészség Képíró Sándor ellen háborús bűntett elkövetésének gyanújával – derül ki a Fővárosi Bíróság szerdai tájékoztatásából.