Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita

Amíg az Oscar-díjért izgulunk, emlékezzünk meg a magyar jelölt, a Saul fia főszereplőjéről. Röhrig Géza négy és tizenkét éves kora között állami gondozásban élt, majd örökbe fogadták. Az orokbe.hu blog Röhrig életéről közöl idézetgyűjteményt nyilatkozataiból, aki – mint a blog szerzője fogalmaz – ismeri a blogot, és szeretettel küldött néhány verset és egy gyerekkori fotót az olvasóknak.

Jana Walter német lektor két évig tanított nyelvészetet és német történelmet a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetében. Azt tapasztalta, hogy a diákok közül sokan nincsenek tisztában a II. világháború és Debrecen történetének alapvetéseivel. Debrecenből a nácik 6000 zsidót … Tovább »

A miniszterelnök külföldön a magyar zsidókat és más kisebbségeket félti a moszlim bevándorlóktól, miközben itthon a kormánya a demokráciát roncsolja.

Orbán Viktor csütörtökön nagy interjút adott a Bild Zeitungnak, a politikailag is igen befolyásos német bulvárlapnak. … Tovább »

Az idei év két szempontból is fordulópont az izraeli és a palesztin arabság életében: Izrael ezer milliárd forintnak megfelelő sékelt különít el az arab közösségének felzárkóztatására, ezzel egy időben a Palesztin Hatósággal is a korábbinál intenzívebb gazdasági együttműködésről folynak tárgyalások. A zsidó állam nem csupán gazdasági potenciálját igyekszik növelni, hanem mindez szorosan összefügg az ország biztonsági helyzetével.

„Székesfehérvár. Csak ennyit tudok magyarul. De ezt is csak azért, mert elég furcsán nézett ki ahhoz, hogy megjegyezzem.” És ezt egy Vlagyivosztokban született, Beloruszból Izraelbe települt főorvostól halljuk. Aki a szír háborúban megcsonkult sérülteket lát el. Pont annyira szürreális, mint amennyire annak hangzik.

Miért ne lehetne a boltok szürke acélrolóit festővászonként használni?

A II. világháború óta, de főleg a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve Németország, történelmi komplexusa miatt az empátia és a társadalmi igazságosság eszményképét próbálja képviselni. Bevándorlás- és multikulti-pártinak lenni ma Németországban (és Európa-szerte) azonos a felvilágosult, kulturálisan kifinomult kozmopolita műveltséggel, életstílussal és világszemlélettel; ami szemben áll a migrációt ellenző – kulturálatlan, rasszista idegengyűlölőként megbélyegzett – gondolkodásmóddal.

A Khomeini ajatollah által 1989-ben meghirdetett halálos ítélet évfordulóján az író fejére kitűzött vérdíjat további 600 ezer dollárral növelték.

Ezt adta hírül az iráni Fars hírügynökség. Hogy még szebb legyen a történet, maga a Fars ebből 30 ezer dollárt … Tovább »

Nem túl régi írásom-ban már szót ejtettem az intifádák mibenlétéről, melyben szerepelt egy rész,

“ A különbség annyi a jelenlegi helyzet és a mögöttünk lévő két intifáda között, hogy míg azokat felső, központi utasításra, pontosan meghatározott helyeken hajtották végre, a jelenlegi – eddig – semmiféle szervezettséget nem tükröz.”

melyet revideálok.

A Kozma utcai zsidó temetőben helyezik örök nyugalomra, zsidó szertartás szerint, azoknak a meggyilkolt embereknek a földi maradványait, akiknek csontjait még 2011-ben találták meg a Margit híd felújításakor a Duna medrében.

Hétfőn a budapesti fővárosi önkormányzat képviselői … Tovább »

Örök nyugalomra helyezték a legidősebb magyar rabbit, Szofer Jochánán egri rebbét. Szofer rabbit 93 éves érte a halál, miután egy tüdőgyulladás súlyosan legyengítette a szervezetét. A Rebbe az elmúlt hetekben kórházban volt súlyos betegsége miatt. Végső óráiban fiai és … Tovább »

Gyász és újrakezdés a zene erejével

Shakespeare: A velencei kalmár / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár

Bogdan Wojdowski, a varsói gettó krónikása 1971-ben írta önéletrajzi dokumentumregényét, mely 2013-ban jelent meg magyarul.

“Két életet élek, egyet itt és most, és egy másikat arról, ami ott történt.”

Egyes becslések szerint mintegy 875 ezer lengyel és európai zsidót öltek meg az 1942. július 23-án megnyitott, Varsótól mintegy száz kilométerre létesített egykori treblinkai haláltáborban.

Míg … Tovább »

A mai napig elterjedt vélekedés, hogy a holokausztról a háború után mind a zsidóság, mind a társadalom hallgatott. A Ludas Matyi korabeli, mai szemmel nézve néhol megdöbbentő őszinteségű karikatúrái azonban azt mutatják, hogy akkoriban sokkal inkább tabuk nélkül beszéltek minderről. … Tovább »

A napokban lesz 75 éve, hogy a szlovákiai zsidókat megfosztották minden joguktól és vagyonuktól.

A korabeli zsidó vállalatok többségi tulajdonrészét keresztény kézbe, pontosabban a Hlinka-gárda tagjainak kezébe játszották – jóval áron alul.

 „Ezt a … Tovább »

Csaplár Vilmossal beszélget Ayhan Gökhan

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.