2011. augusztus 12. / Tossenberger Adél

forrás: hvg.hu
 

Hátrányos helyzetű gyerekek, idősek és hajléktalanok sorsa kerülhet veszélybe az új egyházi törvény miatt, amely szociális és oktatási munkát végő felekezetektől is elveszi az egyházi státuszt. Az érintettek … Tovább »

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

Tombol a nyár! De sajnos, idén is vége lesz. Mi, itt a Bálint Házban,
már azon munkálkodunk, hogy az őszi évadban is sokszor láthassunk
programjainkon.
 

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

„Nem akkor talál az igazság a legritkábban szószólókat, amikor veszélyes, hanem amikor unalmas.” Friedrich Nietzsche

2011. JÚNIUSI SZÁM

Gadó János: A maradék maradéka
Határtalan (Deák Andrea)
Novák Attila Kárpátalja: a zsidó népi rezervoár
Reichard Piroska, a meggyilkolt királyleány (Németh Ványi Klári)
Hersi bácsi meséi (Deák Andrea, Gadó János)
Két zsinagóga – 280 embernek … Tovább »

Nyakas Attila festőművész Elrejtettség című kiállítása az ortodox
zsidóság rítusvilágát állítja a középpontba, de az egyetemes hit, a
spiritualitás nagy kérdéseivel is foglalkozik.

Zsidó fiatalok egy csoportja kerekasztal beszélgetést szervez a
hitközségi választások kapcsán Síp utcai élő kapcsolással, helyszíni
szavazással, amin minden hallgató leadhatja voksát, az elnök és az
ügyvezető személyét illetően. Akik biztos ott lesznek: Vári György
(Magyar Narancs), Gadó János (Szombat), Radvánszki Gábor (Szim Salom
Progresszív Zsidó Hitközség), Polyák Ágoston (rabbijelölt), Heisler
András (ex-Mazsihisz elnök, ex BZSH-elnökjelölt), Vajda Károly (NYME)
 

Határtalan – Kárpátalja
Munkács, Ungvár, Beregszász…

Gadó János: A maradék maradéka
Csehszlovákia szétdarabolása után a magyar uralom tűnt a kisebbik rossznak az itteni zsidóság számára. Az alternatíva ugyanis a náci megszállás vagy a Tiso-féle … Tovább »

A radikális iszlám intoleranciájáról és a szent város birtoklásáért
zajló küzdelemről beszélgettek a Könyvfesztivál zárónapján. Az ürügy:
megjelent Dore Gold, volt izraeli ENSZ-nagykövet Harc Jeruzsálemért című
könyvének magyar kiadása. A művet megjelentető Hetek.hu Kft. által
meghívott filozófusok egyetértettek abban, hogy ha Kelet-Jeruzsálem
palesztin fennhatóság alá kerülne, az olaj volna a tűzre.

Szántó T. Gábor irodalmi estje a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Konrád György: Zsidókról. Európa Könyvkiadó, 2010. 228 oldal, 3300 forint

Németh Gábor anno elmesélte egy randevújának történetét: göndör hajú lány, közös baráti körből a bárpultnál addig kerülgeti a forró kását, amíg nekiszegezi a kérdést: „Te zsidó … Tovább »

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2011. február 28-án este a Petőfi Irodalmi Múzeumban adta át hagyományos díjait. A díjazottak a magyar zsidó kultúra és oktatás területén végzett kimagasló tevékenységükért, a zsidó kultúra minél szélesebb körben való megismertetéséért, népszerűsítéséért vehetik át az elismerést.

Az természetes, ha az ember a nemzet nagy költőjéhez megy interjúzni, előtte hosszú listát készít a feltétlenül felteendő kérdésekről. És abban sincs semmi meglepő, hogy mindezt azonnal elfelejti, amikor háza kapujában találkozik a nemzet nagy költőjével, aki vagy tíz perccel a találkozó előtt odaállt, mert a kapucsengő nem működik. Miközben felfelé bakatatnak a lépcsőn a riporter rádöbben, hogy sokkal jobb, ha…

2011 FEBRUÁRI SZÁM

Vajda Károly–Vári György Minden demokrata menjen el szavazni!
Szegő Dóri: Littmann Pepi, a pléhkrisztus és a mexikói hercegnô
Gadó János – Rabbiképző: legenda és valóság
Ardai Péter–Bitter Brunó Palotanegyed: A negyedek negyede
Szántó T. Gábor: … Tovább »

A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…

A Kormány múlt heti döntésének megfelelően megkezdte a tárgyalást a zsidó közösségekkel, érdekképviseleti szervekkel, valamint szakmai szervezetekkel. A Kormány úgy döntött, hogy megújítja a zsidó közösségekkel és a nemzetközi zsidó szervezetekkel zajló egyeztetések formáját, és azt a korábbinál szélesebb körben, több témában, intenzívebben, gyakrabban folytatja. Az első tárgyalásra január 31-én hétfőn került sor.

Szinte minden nap támadja a jobboldali és kormányközeli Magyar Nemzet, valamint több – szintén jobboldali – orgánum az előző kormányok által juttatott pályázati pénzek kapcsán Heller Ágnest, Radnóti Sándort, Vajda Mihályt és több filozófust. Az elszámoltatási kormánybiztos, Budai Gyula az egyik ügyben feljelentést is tett.
 

Valószínűleg nem véletlenül most indított támadást a jobboldali sajtó és Budai Gyula kormánybiztos az MTA Filozófiai Kutatóintézet korábbi vezetősége, így például Gábor György korábbi igazgatóhelyettes és több munkatárs ellen. A közeljövőben ugyanis Boros Jánosnak és Demeter Tamásnak, az intézet jelenlegi igazgatójának és igazgatóhelyettesének több olyan pere lesz, amelyeknek épp a lejáratni kívánt filozófusok az érintettjei.
 

Az egykor a Monarchia és Budapest világbirodalmi súlyát jelképezni hivatott Európa-szerte ismert épületegyüttesek ma már csak romhalmazok Budapesten. A Várbazárban és a Reitter Kávéházban egykor művészek és királynék fordultak meg, ma már állaguk annyira leromlott, hogy csoda, ha az évtized végéig megmaradnak, ha továbbra sem történik semmi. A privatizációs hullám után többségükbe plázát vagy luxusszállót álmodtak. Az egykor elképzelt Budapestről készített cikksorozatunk első része.