avagy miért nem megy, ami jár?

Mire e sorok megjelennek, ta­lán végre megvan a döntés arról, végül is ki alapít (köz)alapítványt a zsidó kö­zösségi vagyon működtetésére; talán végre eldől, kikből és kinek a vezetése alatt működik valamilyen kuratórium. Épp ideje volt … Tovább »

Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.

Emlékeznem és emlékeztet­nem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.

Mérhetetlenül … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

Minél hevesebb az íróban az indulat, annál fontosabb, hogy pontos legyen (mert az, ugye, röhej, ha valakit, akinek mondandója lenne, nem mon­dandójának érvénye vagy érvénytelensé­ge, hanem a pontatlansága okán csíp­nek galléron), tehát, hogy pontos legyek: a Szombat szerkesztősége … Tovább »

sz. t. g.: Szeptembertől Schőner Alfréd a Rabbiképző Intézet rektora
Török Sándor: Kárpótlás vagy kártérítés?
Quittner János: Gratulálok!
Summary
Gimes Katalin: Hetedíziglen?
Korunk hegedűse: Itzhak Perlman
Várai Emil: Zsidó élmény – magyar irodalom?
Sanders Iván: Metakommunikáció … Tovább »

Volt persze izgalom és harag, sértődés és indulat is. A kon­ferencia azonban komoly szakmai és érezhető közönségsi­kert hozott. Jelentős irodalomtudósok és írók foglaltak he­lyet a színpadon, szintúgy a hallgatóság soraiban, és nem­zetközi tapasztalatokkal rendelkező rangos … Tovább »

Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról

Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:

Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »

A református egyház hivatalo­san nem vett részt az egy­házpolitikai küzdelmekben. A zsidó vallás recepciójáért sem szállt testületként a közélet aré­nájába. Nem tehette számaránya miatt sem. A tízkötetes „Magyarország törté­nete” adatai szerint 1890-ben Magyarország … Tovább »

A repülő rabbi már a múlté.

A volt Jugoszláviában a II. világháború után mindössze 67 ezer zsidó maradt a háború előtti 72-73 ezerrel szemben. A maradék zsidóság vallási teendőit a belgrádi székhelyű főrabbi látta el, és ha például szükség volt rá Dubrovnikban vagy … Tovább »

Az általam nagyra becsült Szom­bat című havilap főszerkesztőjének tollából származó címbeli idézet alatt mély gondolatokat tartalmazó cikk je­lent meg az 1995. novemberi szám­ban. A kissé hosszú nyúlt esszé a ma­gyarországi zsidó élettel foglalkozik, mindezt kiváló rendszerező, … Tovább »

Előrebocsátom, hogy cikkem nem a Yahalom Zsidó Szabadegyetem kérdé­seire kíván választ adni (erre nem is kért fel senki). Szántó T. Gábor Poszt­modern zsidóság című írása (Szombat, 1995. november) azonban égetően ak­tuálissá tette számomra néhány, régóta bennem motoszkáló … Tovább »

Egy kislány áll a tükör előtt. Se­lyem pongyolába bújik, lassan igazgatja magán az anyagra festett paradicsommadara­kat. Kirúzsozza a száját, brossal tűzi össze mellén a dekoltázst. Ő Domján Kati, tizenhárom éves iskolás lány. 1952-t írunk. Anyja néhány hónapja halt meg, értelmiségi … Tovább »

Tisztelt Főszerkesztő Úr; kedves Gábor!

Sajnálom, hogy meglepetten és zava­rodva olvastad a Raus-hassónó-i cikke­met az Új Életben, mindenesetre nagy öröm számomra, hogy ilyen alaposan áttanulmányoztad. Valójában leírtam a hitközségi választásokkal kapcsolatban a mondandómat, … Tovább »

450 millió forint még hiányzik a zsinagóga rekonstrukciójához

Meghívót kaptunk a Dohány utcai zsinagóga Orgona Alapítványtól, hogy meg­hallgassuk Zoltai Gusz­távot, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatóját a zsi­nagóga felújításának előrehaladásáról. Lehotka … Tovább »

KOHN GÁBOR igazgatóhelyettes (Anna Frank Gimnázium)

– A legjelentősebb változás, hogy el­indult 16 gyerekkel a 6. általánost vég­zettek számára is az első gimnázium, ezzel megkezdődött az iskola hat évfo­lyamú gimnáziummá fejlesztése. Ebből következik, hogy az ilyen osztály … Tovább »

avagy: hogyan szűntem meg a hitközség fizetett ellensége lenni?

„A Mazsihisz elöljárósága június 27-i ülésén megszüntette a szóvivői posz­tot.” A sötét betűkkel szedett hír az Új Élet 1995. július elsejei számában látott napvilágot, a második oldalon, alul, mint­egy … Tovább »

A mi pártunk miért nem?

A Szombatot a hazai zsidó sajtó nagyon színvonalas orgánumának tartom. Rend­kívül érdekesek a számomra azok a cik­kek, amelyek a környező országok ma­radék zsidóságának életével és problé­máival foglalkoznak. Ez írások egyéb­ként a kor dokumentumainak … Tovább »

Veszteség érte a zsidó közéletet.

Hosszas betegség után elhunyt Kádár Iván egyetemi tanár, volt parlamenti képviselő, akinek meg­határozó szerepe volt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület megteremtésében, és annak elnöki tisztét töltötte be, míg munkáját a betegség meg … Tovább »

Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek ismét tárgyalnak e hónapban a kormánnyal a II. világháborút Magyarországgal lezáró, a győztes nagyhatalmakkal kötött Párizsi Békeszerződés 27. cikkelyéről, amely a többi között az elpusztított zsidók örökös nélkül maradt vagyonáról … Tovább »

(Benedek István Gábor: A komlósi tóra, Dan Könyvkiadó, 1994, 132 oldal, 400 Ft)

Nomen est omen: Tótkomlóson valóban tótok laknak. Akkor tele­pültek erre a dél-békési lapályra, amikor a török hódoltság után az egész régió pusztaságként várta az ekét markoló ke­zeket. A … Tovább »