Összesen 1,703 találat (1501 - 1520) : Gábor Anna.
Is it true that American private foundations are planning to grant 360 million USD to Hungarian Jewry? – an intriguing piece of information which László Seres tried to confirm from various sources, without much success. One possible explanation is that the Claims Conference is trying to secure this … Tovább »
Létezik egy Bét Perec nevű alapítvány Magyarországon. Spiritus rectora, a Jeruzsálemben élő, de magyar gyökerekkel rendelkező Jichak Lajos rabbi (tényleg így hívják) a magyarországi zsidó családok vallásos nevelését tűzte ki céljául. Mintegy három éve szervez vallásos programokat … Tovább »
„A legtöbben más pénzéből akarják az apjuk sírját fenntartani”
Mostantól kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), … Tovább »
November 1996 Is it true that American private foundations are planning to grant 360 million USD to Hungarian Jewry? an intriguing piece of information which László Seres tried to confirm from various sources, without much success. One possible explanation is that the Claims Conference is trying … Tovább »
(Benedek István Gábor: Brooklyn. Sík Kiadó, 1996, Budapest, 174 oldal, 598 forint)
1994-ben a Dan Könyvkiadónál megjelent a Komlósi Tóra című kötet; a még ma is gazdasági újságíróként dolgozó szerzője alig másfél év elteltével újra kinyitotta mesedobozát, és egy újabb … Tovább »
Már 1947 óta működnie kellene a Zsidó Helyreállítási Alapnak, amelynek felállítására a párizsi békeszerződés is kötelezte Magyarországot.
Mi a tartalma, miért a késlekedés, hogyan fogadták a kormány előterjesztését a képviselők, mindez kiderült az Országgyűlés 1996. … Tovább »
Dr. Laszlo Petrovics-Ofner: Gyökere a trauma és a félelem
Erdős Ferenc: A bal se jó
Gadó György: Nem csak egy könyvről van szó
Báron György: Szól a kakas már…
A Század Nagy Fotográfusa
A magyar-zsidó képzőművészet létformái
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, … Tovább »
(Béri-Lichtner János: Együttélés.
A zsidóság szerepe Magyarország legújabbkori történetében, 1790-1918. Budapest, 1995, Argumentum Kiadó, 409 oldal, 520 forint)
Ez a könyv fontos könyv, különösen a mi évtizedünk hazai politikai viszonyai között az. Fontos, noha sok újjal … Tovább »
Jancsó Miklós „zsidó tárgyú” filmjei
„Zsidó tárgyú”? Tegyük idézőjelbe a címbéli meghatározást. Mert mi volna e „tárgy”? Magyar tárgyú a Szegénylegények? Orosz (szovjet) a Csillagosok, katonák? Olasz a Pacifista? Ha a táborokról szólunk, az „zsidó tárgyú”? … Tovább »
(II. rész)
A zsidó kultúraszeretet növekedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonulásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidókhoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »
Sós Endre a második világháború előtt, már fiatal korától a magyar zsidóságnak élt. Mindig volt szerepe a magyar zsidó életben, például fiatal korában a Budai Zsidó Hitközség titkára volt. Állandóan zsidó kultúresteket rendezett, és nyíltan harcolt a fasizmus ellen. Könyvei … Tovább »
Figyelembe véve a nyári szünetet (lapunk legközelebb szeptemberben jelenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokottnál, melyek egy része nagyobb elmélyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »
A magyar és a cionista diplomácia kapcsolatai a ’30-as évek második felében*
A’30-as évek második felében a magyar külpolitika törekvéseit egy új tényező támogatta. Ez az új tényező a „nemzetközi” cionista diplomácia, illetve annak néhány európai vezetője volt. A kérdés … Tovább »
Beszélgetés Csorba László történésszel
Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?
Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelkezett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hitközség elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
A múlt és a jelen karikaturistái
Az Izraeli Karikaturisták Szövetsége és az izraeli külügyminisztérium támogatásával megjelentetett kiadvány tanulságos olvasmány is a rajzok keltette vizuális élmény mellett. Elfogódottsággal írom le: a harmincegyből öten Budapesten … Tovább »
Ki ne hallott volna a három Polgár lányról? Édesapjuk, Polgár László Zsuzsát, aki április 19-én huszonhetedik életévét tölti be, az öt és fél évvel fiatalabb Zsófiát és a húszéves Juditot egyaránt pici korukban tanította meg sakkozni, és mindháromból zsenit nevelt.
Zsuzsa … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről
Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvözölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető elnöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »
Centenáriumi emlékezés a Zsidó Múzeumban
„Amikor világos lett, elkezdtük fürkészni a messziséget, jobboldalt a messziségben két hegycsúcs látszott apró pontok gyanánt. Vegyes érzelmekkel közeledtünk atyáink földjéhez.” – A fényképen egy hatalmasnak tetsző, sötét … Tovább »
Közép-Kelet-Európában a vészkorszak óta először épült fel zsidó iskola. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolát és Óvodát a közélet jelesei, rabbik, a zsidóság vezetői, Budapestre akkreditált több diplomata, a tanári kar, diákok és szülők részvételével, a sajtó érdeklődésétől … Tovább »