A holokauszt magyar áldozatairól emlékezett meg hétfőn napirend előtt a Magyar Országgyűlés.
 

Élénk hazai reakciók követték azt nemrég megjelent nyilatkozatot, amelyben Gál András Levente, az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára kifogásolta a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítását.
 

Az izraeli kormány vasárnap egyhangúan jóváhagyta Jórám Kohen kinevezését az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét élére – közölte Benjámin Netanjahu kormányfő kabinetirodája.
 

A kilencvenes évektől lett egy rácsodálkozás,
kinyíltak a levéltárak, a téma megjelent filmekben az interneten és egyéb
fórumokon. Az, hogy ma kevesebbet foglalkoznak vele, vagy mondják egyesek, hogy
sok volt már belőle-, mert a kérdést nem kerülhetjük meg-, általában azoknál
merül fel, akiknél kiderül, felelősség is van a háttérben.

Kibővítik a holokauszt-emlékhely kiállításait Mauthausenben, a mai Ausztria területén található egykori koncentrációs táborok központi létesítményében.
 

Hatvanhét: ezekben a napokban lesz ennyi esztendeje, hogy 1944. április 7-én a náci Németország legtitkosabb, legjobban őrzött haláltáborából, Auschwitz-Birkenauból megszökött két fogoly, a szlovákiai Rudolf Vrba és Alfred Wetzler. Felbőgtek a szirénák, kutyás SS-őrök vizsgálták át a táborrészeket, járőrök fésülték át a szomszédos területeket. A szökevényeknek, ha kézre kerülnek, esélyük sincs: a láger főterén akasztották fel mindazokat a menekülőket, akiket utolértek, miközben indulók szóltak a hangszórókból.

XVI. Benedek pápa vasárnap felkereste a római Fosse Ardeatine emlékhelyet, ahol 67 éve a nácik 335 római lakost – katolikusokat és zsidókat – mészároltak le egy partizántámadást megbosszulva.
 

A szlovák népnek nem egyedül kell szembenéznie a múlttal, mert a magyarok partnerek ebben – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának megemlékezésen, amelyet Esterházy János születésének 110. évfordulóján tartottak pénteken Budapesten.

Bartók hősének, a Kékszakállú hercegnek világszerte elismert életre keltőjét a Magyar Állami Operaház Budapest saját halottjának tekinti.

Egy cseh bíróság a Mein Kampf összes általa kiadott példányának a megsemmisítésére utasított egy könyvkiadót pénteken.
 

Forrás: MTI  Német anyanyelvű prágai zsidó családból származott, apja kereskedelmi pályára szánta, ő meg bölcsész műveltségű német költő akart lenni. Szülővárosát „siralmas gettónak” érezte, s amint tehette, el is menekült onnan. Német egyetemekre járt, expresszionista … Tovább »

Pesti (és budai) zsidó szemmel nézve nem rossz hónap ez a szeptember: alig egy hete nyílt meg a világelső új izraeli kulturális központ egy csinos belvárosi palotában, szeptember 5-én pedig az óbudai zsinagógát avatták újjá. Utóbbival eddigi legnagyobb fegyvertényét hajtotta végre a magyarországi
Chabad Lubavics mozgalom, illetve annak „politikai szárnya”, az EMIH.
 

A náci rezsim által elkövetett bűncselekményekre való emlékezés szükségességét hangsúlyozta vasárnap a német államfő.
 

Ismét megrongálták a holokauszt-emlékművet Zalaegerszegen, alig néhány héttel a helyreállítása után; a talapzaton álló oszlopot ledöntötték, a világítótesteket pedig kirúgták a helyükről – közölte a helyi zsidó hitközség elnöke vasárnap.

Megkéseltek egy kipát viselő férfit pénteken Strasbourg központjában – közölte egy elzászi zsidó szervezet képviselője, aki szerint antiszemita támadás történt.
 

Egy Dávid királyról készített plasztikára bukkantak a régészek egy zsidó rituális fürdőhely középkori maradványainak átvizsgálásakor Erfurtban.
 

A The Jerusalem Post című izraeli lap szerdai száma szerint kedd éjjel ismeretlen tettesek köveket dobáltak be az ablakokon át egy Dohány utcai lakásba, ahol egy rabbi nagy társaságban ünnepelte a Pészachot (zsidó húsvétot).

Nobel-díjas kémikus, író és egyházi vezető is részt vesz a Lomnici Zoltán volt főbíró kezdeményezésére létrejött Emberi Méltóság Tanácsa munkájában, amelynek célja az emberi jogok és az emberi méltóság védelme.
 

A második világháború alatt az úgynevezett Keleti védvonal építésénél meggyilkolt kényszermunkásokra, köztük magyar zsidó áldozatokra emlékeztek vasárnap az ausztriai Rohoncon (Rechnitz) és jelképesen letették egy központi emlékhely alapkövét.

Hogyan változtatta meg Budapest a világot címmel terjedelmes írást és egyben méltatást közölt az Egyesült Államokban élő magyar származású íróról és újságíróról, Kati Martonról a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung.