Az írót – aki a jövőben egyébként inkább dráma, mint regényíró szeretne lenni – tulajdonképpen évtizedek óta bosszantotta, hogy egy fontosnak gondolt könyve ilyen-olyan oknál fogva elsikkadt, nem figyeltek fel rá, így hát nemrégiben újraírta. Így született a Messiások c. munkája.

Forrás: HVG 2008. március 28. / Papp László Tamás Bayer Zsolt Magyar Hírlapban napvilágot látott publicisztikája – melyben leírja: vannak zsidók, akik puszta létezésükkel indokolttá teszik az antiszemitizmust – a tiltakozás szökőárját generálta. Hogy a kijelentés minősíthetetlen … Tovább »

Forrás: Hírextra 2008. március 28. Hatvan éve, 1948. március 31-én halt meg Egon Erwin Kisch németül alkotó cseh újságíró, a “száguldó riporter” 1885. április 29-én született Prágában sokgyermekes, német anyanyelvű zsidó családban. Riporterként kezdte pályáját 1906-ban egy … Tovább »

Forrás: Múlt-Kor 2008. március 28. Több évesre tervezett adatátadás keretében három és félmillió, a második világháború után fogolytáborba került ember adatlapját tartalmazó digitális dokumentummásolat jutott el amerikai, izraeli és lengyel holokausztmúzeumokba és -emlékhelyekre … Tovább »

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.

Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.

Az egész református közösség arculcsapása az a tény, hogy David Irving, Európa egyik legaktívabb történelemhamisítója ifj. Hegedűs Lóránt jóvoltából egyházi fórumon tarthatott előadást – írja tiltakozó levelében Thomas Hennefeld az osztrák református egyház főtanácsosa, aki a sajtóból értesült a történtekről.

“Ne volt KISZ-vezetők oktassanak ki minket az önkényuralomból!” Nem kell más jelkép március 15-én, mint a magyar trikolór – mondta Sólyom László Erdélyben, nyilvánvalóan a Fidesz rendezvényein immár általánossá vált jelképként használt árpádsávos zászlóra utalva. Az általunk megkérdezett képviselők ugyan nem örülnek feltétlenül az új szimbólumnak, de szerintük “már csak azért is” ragaszkodni fognak hozzá.

A társadalmi traumákról újabb vitasorozatot indított a Védegylet a társadalmi „Kik vagyunk?” címmel. A sorozat első beszélgetésén, március 9-én a magyar társadalmat ért szörnyűségekről, és ezek hatásairól volt szó. Hankiss Elemér, Vásárhelyi Judit, Orosz István és a közönség szerint rosszul állunk a történelmi traumák feldolgozásával, alig van magyarságtudat, és fel kellene számolni a sérelmek okozta szembenállást.

Többen antiszemita támadást sejtenek azon vizsgálat mögött, amely a kormányzó brit Munkáspártnak nyújtott, állítólag nemesi kiváltságokkal jutalmazott titkos magánhitelek ügyében folyik a Labour fő kampánypénz-gyűjtője ellen – írta a szombati The Daily Telegraph.

Még a külföldi sajtó is érdemesnek találta közölni a hírt: Deganjában, az éppen száz évvel ezelőtt alapított első kibucban a kollektíva tagjai elhatározták, hogy megszüntetik az eddigi teljes kommunarendszert, és differenciált béreket vezetnek be. A hír valóban megdöbbentő, hiszen a kibuc sokak számára Izrael szimbóluma, Deganja pedig a kibuci mozgalom zászlóshajója.

Hosszú interjút adott a világ egyik vezető napilapjának, a brit The Timesnak a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a beszélgetésben szólt a reformokról és az MSZP-n belüli viszonyokról, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnökről.

Az antiszemitáknak nincs jelentős támogatottságuk Magyarországon, és elvi szinten a Fidesz sem pártolja őket, de ez az ellenzéki párt gyakorlati politizálásán már nem mindig látszik – mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Timesnak adott interjúban fokozódó magyarországi zsidógyűlöletről beszélt, amellyel szerinte érdekközösséget vállal a Fidesz.

Forrás: Index 2008. március 25. Nyílt levélben tiltakozott száz magyar értelmiségi, amiért Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban azt írta, hogy megérti az antiszemitizmust. A levélírók Széles Gábortól, a lap tulajdonosától azt akarják megtudni, hogy vállalhatónak tartja-e újságjában … Tovább »

Karsai László: Lesz, amit újra kell értékelnünk Forrás: Népszabadság 2008. március 25. / Rab László Szálasi Ferencet, miután 1935-ben nyugállományba helyeztette magát, politikai ellenfelei többször is dilettáns kalandornak, vallási hóbortban szenvedőnek vagy egyszerűen tébolyodottnak … Tovább »

  Forrás: Élet és Irodalom 208. március 24. Az Élet és Irodalom 52. évfolyamának 8. számában Vajda Károly hermeneuta és Vári György, hivatását tekintve intrikus, Hiller István oktatási és kulturális miniszternek címzett nyílt levelet tett közzé. Ebben arra szólítják fel … Tovább »

Ágoston Vilmos úgy véli, nem nemzet-, hanem emberségfüggő, ahogyan a kérdéseket megválaszoljuk Forrás: Maszol 2008. március / Szilágyi Aladár A múlt század hetvenes éveiben, amikor Nagyváradon kedvező konstelláció folytán az Ady-kör háza táján felpezsdült az élet, Bretter György … Tovább »

Forrás: STOP 2008. március 22. Ötven éve, 1958. március 22-én halt meg Mike Todd amerikai filmproducer, a szélesvásznú film megálmodója, vérbeli hollywoodi kalandor. Az 1907-ben Avrom Hirsch Goldbogen néven született egy kilencgyermekes lengyel zsidó emigráns családba, amely a jobb … Tovább »

Eddig az arabok egyik legfőbb pártfogójának tartották Thomas Edward Lawrence-t. Együtt élt a muszlimokkal, átvette öltözködési szokásaikat, dialektusukat, mindenki csak Arábiai Lawrenceként emlegette. Lehet, hogy közben a háttérben Izrael állam megteremtésén fáradozott? Egy neves angol történész megdöbbentő állításai az arabok nemzeti hőséről.

Két szecessziós épülettel gyarapodott Szegeden a védett műemlékek sora. Nyolc évig kellett várni, de most törvény védi Európa egyik legszebb zsinagógáját, s egy körúti palotát. Országszerte összesen közel tizenkét ezer védett műemléket tartanak számon. jegyzékre persze nemcsak felkerülni, hanem onnan lecsúszni is lehet.