„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

A MAZSIHISZ felhívása

Már az Izrael melletti elfogultsággal nehezen vádolható The New York Times is hosszú riportban számolt be arról, hogy – a palesztin konfliktus ürügyén – amerikai egyetemek százain szerveződtek bojkott-csoportok, amelyek éket vernek a zsidó és a más kisebbségi hallgatók közé. A … Tovább »

Mindenki egyetért azzal, hogy a holokausztról beszélni kell, és azzal is, hogy nem mindegy, hogyan. Míg a hivatalos keretek között zajló megemlékezéseknek megvan a szokásos rituáléja, addig a művészet hatáskörét illetően időről időre felmerül a kérdés, hogy lehet-e egyáltalán, és ha lehet, akkor lehet-e máshogy szólni a tragédiáról, mint ahogy a tradicionális megközelítések teszik. És ami még felforgatóbb kérdés: belefér-e a művészet szabadságába a humor?

Salomon ben Josua Maimon (1753-1800), lengyel-litván származású zsidó filozófus, a zsidó felvilágosodás (Haszkala) jelentős alakja, Kant követője és kritikusa. Német nyelvű önéletrajza, melyből az alábbi részlet származik, a Kalligram kiadónál jelent meg.

Szülei a holokauszt túlélőiként kerültek svédországi kórházakba. Apja, Gárdos Miklós több mint száz ott gyógykezelt magyar lánynak írt levelet ismeretlenül. Így talált rá későbbi feleségére, Ágnesre, aki csak férje halála után adta át egykori levelezésüket fiuknak. Gárdos Péter a személyes kordokumentumokból – még évekkel ezelőtt – először éppen a 168 Órában idézett, majd regényt írt mindebből, aztán nekilátott egy filmnek. A Hajnali láz a végső utómunkálatoknál tart. Úgy tervezik: valamelyik nagy fesztiválon mutatják be idén. Lapunk munkatársa lehetőséget kapott a rendezőtől, hogy külön vetítésen megnézhesse.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szeretné folytatni a megkezdett munkát, hogy az intézmény megnyithassa kapuit a józsefvárosi pályaudvar volt területén.

Továbbra sem találják a terror ellenszerét Európában. A múlt hétvégi koppenhágai támadások is azt bizonyítják, hogy a fenyegetést egyáltalán nem sikerült visszaszorítani. Még Dániának is megvannak a sebezhető pontjai, pedig a skandináv ország büszke egyedülálló radikalizálódásellenes programjára, amelynek során a hazatérő dzsihádistákat rehabilitációval akarják „lefegyverezni”. Sokan azonban úgy vélik, hogy a dán kezdeményezés rendkívül naiv hozzáállást tükröz. A Hetek cikke.

A napokban egy jobbikos képviselő nem volt hajlandó felállni a Schweitzer Józsefnek szentelt megemlékezésen. Hogy mi járhatott a fejében, azt az alábbiakból sejthetjük.

A Pesti Srácok nevű kormány közeli hírportál utánajárt egy nyilvánvalóan antiszemita koholmánynak, és feketén-fehéren … Tovább »

A Jobbik nemcsak itthon ágyazódik be egyre inkább a társadalomba, hanem a külföldi kapcsolatokat is nagyon pörgetik. Az Index birtokába került dokumentum szerint a Jobbik akkora lendülettel tolja a keleti nyitást, hogy attól még Szijjártó Péter szája is tátva maradna. Vona Gábor évértékelőjére szíve szerint elment volna Putyin és a Gazprom elnöke is, de volt helyettük egy rakás keleti diplomata, és olyan orosz férfi, akinek személyazonosságát foggal-körömmel próbálják titokban tartani a magyarországi orosz szervek.

… a világ minden tájáról érkező vendégekkel? Miért ne?! A menyegzőnkről sokmindent el lehet mondani, de azt biztosan nem, hogy tradicionális volt.

Több száz sírt meggyaláztak egy zsidó temetőben a kelet-franciaországi Sarre-Unionban – közölte vasárnap este Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter, aki a leghatározottabban elítélte a “gyalázatos cselekményt”.

Utolsó mohikán volt: a háború előtti, hatalmas szellemi kincseket felhalmozó Rabbiképző Intézet utolsó, köztünk élő neveltje.

Tizennégy millió összbevétellel zárult szerda késő este a Fogadj örökbe egy macit! alapítvány negyedik jótékonysági árverése, amelynek keretében ismert emberek ajánlottak fel személyes tárgyuk kíséretében egy játék mackót, hogy a befolyó pénzt a fogyatékkal élők munkahelyteremtésére fordítsa a szervezet.

Anyám és a szülei egy kicsiny faluban éltek.

(Egyébként „fajmagyar” elmagyarosodott szlávként.)

Nagyon szegényen.

Budapestre látogat Richard J. Evans, a Cambridge-i Egyetem történészprofesszora a Harmadik Birodalomról szóló monográfiája harmadik kötetének magyarországi megjelenése alkalmából. A szakember a napokban részt vesz könyve bemutatóján és előadást tart a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történettudományi intézetében.

Az idei évben fellángolt izraeli-palesztin konfliktusok háttere és eseménysora nem kevésbé bonyolult, mint a térség eddigi története. Sokan arra vezetik vissza a nyár óta egymást követő erőszakos cselekményeket, hogy egyrészt a zsidó oldalon egyre erősödik a Templom-hegy hozzáférhetőségének igénye, másrészt az izraeli vezetés demonstratívan támogatja az arab negyedbeli, illetve a keleti városhatáron kívüli, zsidók számára új otthonokat biztosító építkezéseket. A Templom-hegy használatának zsidó hívei azzal érvelnek, hogy nekik is járnak ugyanazok a jogok a szent helyeken, mint arab társaiknak. A város feletti rendelkezés, s ezen belül az építkezés jogát pedig mind korai, mind modern történelmük alapján természetesnek tartják.

Robbanások rázták meg a péntekre virradó éjjel a Gázai övezetben a palesztin Fatah párt helyi vezetőinek otthonát – közölte reggel a ynet, a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja.

Barátságos beszélgetések és több milliárd forintos állami támogatás – mára ez jellemzi a Mazsihisz és a kormány kapcsolatát. A zsidó szervezet szinte az egész évet végigharcolta a kormánnyal, és bár az emlékmű ennek ellenére ott áll a Szabadság téren, a szervezet elnöke mégis sikeresnek tartja a küzdelmüket. Heisler András szerint a Mazsihisz mára megkerülhetetetlenné vált, csak egyes zsidó vezetők hataloméhésége mérgezi a békés együttélést. Zoltairól továbbra is meg van a véleménye, de most sokkal jobban idegesíti Schwezoff Dávid. Interjú Heisler Andrással.

Izraelben egy miniszteri bizottság törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy a Kneszet elfogadhasson az alkotmánybíróságként működő legfelsőbb bíróság által elutasított törvényeket, s ezzel gyakorlatilag felülírja a testület ítéleteit.

Az újság szerint Benjámin Netanjahu … Tovább »