Budapestre látogat Richard J. Evans, a Cambridge-i Egyetem történészprofesszora a Harmadik Birodalomról szóló monográfiája harmadik kötetének magyarországi megjelenése alkalmából. A szakember a napokban részt vesz könyve bemutatóján és előadást tart a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történettudományi intézetében.

Mély fájdalommal vettük tudomásul, hogy Dr. László Klára szociológus, címzetes egyetemi docens, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a  Semmelweis Orvostudományi Egyetem oktatója 2014. november 8-án elhunyt.

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia

Trieszt irodalma

Számtalan értelmiségi álma ez: veszik a könyvét, mint a cukrot, vidéki fellépése előtt a világszerte egyik legismertebb rajzfilmfigurával mossák egybe, szót képeznek a vezetéknevéből, és az egyik vezető párt vezére fakad ki, hogy ne már ő uralja a közbeszédet.

A moszuli főmecsetben 2014. június 29-én egy fekete ruhás alak Mohamed próféta utódának, az új kalifátus fejének nyilvánította magát. Pár héttel később az észak-iraki város keresztényei (a térség egyik legősibb vallási közössége) tömegesen menekülni kezdtek, miután ultimátum elé állították őket: vallási adót fizetnek, áttérnek az iszlám hitre vagy meghalnak. Mindezek az események abba a konfliktussorozatba tagolódnak, melynek szembenálló felei az európai gyarmatosítók első világháborút követő területfelosztásának átalakításán ügyködnek. Maga a kalifátus kifejezés azonban régebbi időket idéz. Michael Wood, a Manchesteri Egyetem professzora fejti ki véleményét.

A napokban jelent meg a József Attila-díjas író új regénye, a Máglya. A kötetet máris több nyelvre fordítják, Amerikában és Brazíliában is megjelenik. A könyv kilenc évig készült, és arról is szól: szabaddá csak az válhat, aki szembenéz a múltjával, felmenői tetteivel, akár bűneivel is.

Hétfőn százötven magyar iskolában különleges tanév kezdődött. Azért különleges, mert a gyerekek kísérleti tankönyvekből tanulnak. Az első benyomása az olvasónak pozitív: ezek a könyvek külalakjukban igyekeznek korszerűnek látszani, sok a kép, munkáltató feladatok vannak, öntik a mellékleteket, az illusztrációkat, plakátokat, pop-zenei szövegeket közölnek. Sajnos a lényeget tekintve azonban csak azt mondhatjuk: baj van. Ezeket a könyveket még kipróbálásra sem volna szabad diákok elé tenni. Alapos tankönyv-akkreditációs eljárás során kiderült volna, ez a műveltséganyag pedagógiailag problematikus és modernizáció-ellenes szemléletű.

Felavatták kedden Berlinben a T4 művelet fedőnevű náci eutanázia programban meggyilkolt százezrek tiszteletére emelt emlékművet.

Azt hiszem, én vagyok az egyetlen magyar zsidó, akit valamilyen tanítványi viszony fűz(ött) Reb Zalman Schachter-Shalomihoz (amiért nem győzök hálát adni az Égnek).

 – új könyv Raoul Wallenberg életéről

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

70 évvel ezelőtt ezekben a napokban már folyt a gettósítás Kassán és környékén, néhány nappal később pedig megindult az akkor a Magyar Királysághoz tartozó felvidéki területek nyugati részén is. Kassai, gömöri, mátyusföldi magyarok ezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, hogy – köztes állomásként az auschwitzi halálgyár felé – egy-két hétre az adott régió valamely településén kijelölt gettóba költözzenek.

A mai Ukrajna területén már a 11. században jelentős közösség élt mind a Kijevi Nagyfejedelemségben, mind Galíciában és a Lengyel királyság területén.

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Köszöntjük a 70 éves Dalos Györgyöt.

Testkép, önkép, önemancipáció. Sámsontól a gettózsidón át az olimpikonokig.