Érzékeny döntések előtt áll az elkövetkező héten a magyar zsidóság két legláthatóbb szervezete.

Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

Bocsánatot kért a magyar állam nevében a holokausztért Magyarország ENSZ-képviseletének vezetője csütörtökön New Yorkban, a magyar holokauszt 70. évfordulójára emlékező konferencián.

Emlékművet állít a magyar állam a német megszállásnak. Milyen színben tünteti fel ez a kormány és a magyarok viszonyát a holokauszthoz, és mit árul el a kormány történelemképéről?

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Egy magyar író a növekvő antiszemitizmusról – 1943-ban.

„Az okok, amiért huszonöt éve létrehoztuk a Raoul Wallenberg Egyesületet, ma talán még fokozottabban fennállnak, mint 1988 decemberében” – jelentette ki Orosz Ferenc, a negyed évszázados fennállását ünneplő egyesület ügyvivője megnyitójában az ELTE jogi karán, az évfordulóra rendezett konferencián. Az előadók egyetértettek abban: Magyarországon az elmúlt évtizedekben nőtt az antiszemitizmus, bár a lakosság többsége mégsem antiszemita.

Idén negyven éve, hogy kitört a negyedik arab-izraeli háború. Az évforduló alkalmából december 16-án a Kidma Egyesület szeretné felidézni az akkori eseményeket, bemutatni a harci cselekményeket, a hidegháborús kontextust, az izraeli politikai és társadalmi változásokat, valamint rávilágítani a 40 évvel ezelőtti közel-keleti konfliktus és az olajválság kitörése közti kapcsolatra.

„Kapják ezt azok az erre érdemes egyének, akik ha nem is éppen az imént említett ceruzával, de verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani” – hangzott el Bálint Imre ünnepi megnyitó beszédében december 5-én az Ezüst Ácsceruza Díjak átadóján.

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése

Embertársaink egy része gyermekkorában átesik a szorongás egy sajátos fázisán. Rémületes érzés keríti őket birtokába: úgy vélik, apjuk és anyjuk nem a valódi apjuk és anyjuk.

A „szabadság ellenségei” – összefoglaló a Political Capital és a Szombat konferenciájáról

Zsidó szervezetek és közösségek nyilatkozatot bocsátottak ki a csenyétei adakozás nyomán kirobbant vita kapcsán. Az alábbiakban ezt a nyilatkozatot közöljük, majd a Mazsihisz elnökének közleményét.

Nyilatkozat Feldmájer Máté kirekesztő szavai ellen

Alulírott zsidó szervezetek … Tovább »

 Hét állítás a magyarországi antiszemitizmus politikai természetéről*

Semmiféle tolerancia nem engedhető meg azokkal szemben, akik gyűlöletet keltenek embertársaik ellen – mondta Donáth László evangélikus lelkész Az antiszemitizmus mint teológiai és társadalmi probléma című konferencián hétfőn Budapesten.

Interjú Arnon Grunberggel

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Magyarország látja el 2015-ben a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség soros elnöki tisztjét. A Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint ez széleskörű nemzetközi elismerése a kormány erőfeszítéseinek.

2006 után 2015-ben ismét Magyarország töltheti be a Nemzetközi … Tovább »

Oldottabb hangulatban, jóval kevesebb vitával zajlott a Mazsihisz vezetőségi pótválasztó közgyűlése.

A Mazsihisz vezetésében történő katartikus változások lehetővé fogják tenni a szervezet presztízsének helyreállítását – jelentette ki Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos … Tovább »